III. FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
Az Országgyűlés feladatai
28. § Az Országgyűlés a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról (zárszámadás) törvényt alkot.
29. § (1) A költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék véleményével együtt tárgyalja meg.
(2) A zárszámadási törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg.
30. § (1) Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a bevételeket és kiadásokat fejezetenként és címenként, valamint a 20. § (2) bekezdésében meghatározott kiadási címeken belül elkülönítetten a bér, a társadalombiztosítási járulék, a dologi kiadások, a célfeladat, illetve a 23. § (3) bekezdésében meghatározott beruházási, felújítási előirányzatokat.
(2) A költségvetés elfogadásával egyidejűleg kell dönteni a többlet rendeltetéséről, vagy a hiány fedezéséről.
31. § Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a helyi önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekből származó részesedését, a normatív központi költségvetési hozzájárulások címeit és összegét, a céltámogatások kereteit és elosztási rendjét, valamint tételesen dönt a címzett támogatásokról.
32. § (1) Az Országgyűlés a költségvetési törvényben
felhatalmazza a Kormányt a központi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.
(2) A fejezetek között az előirányzatokat - az általános tartalék kivételével - csak az Országgyűlés csoportosíthatja át.
33. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére kezességet vállaljon.
34. § (1) Ha a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre az szól, az Országgyűlés nem alkotta meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról törvényt alkothat, amelyben felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a központi költségvetés bevételeit folytatólagosan beszedhesse és kiadásait teljesítse, és meghatározza, milyen intézkedéseket tehet.
(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás legkésőbb az új költségvetési törvény hatálybalépésének napján megszűnik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési törvénybe kell beilleszteni.
(3) Ha a felhatalmazás hatályának lejártáig az Országgyűlés a költségvetési törvényt nem alkotja meg, akkor az (1)-(2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni az újabb átmeneti gazdálkodásról szóló törvény megalkotásánál.
A Kormány feladatai
35. § A Kormány felelős a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és az Országgyűlés elé terjesztéséért.
36. § A Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor
a) előterjeszti azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek;
b) tájékoztatást ad a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó hatásairól;
c) bemutatja a költségvetési törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásait.
37. § A Kormány felelős a költségvetési törvény végrehajtásáért.
38. § A Kormány rendelkezik az általános tartalékkal. Az általános tartalék legfeljebb 40%-a használható fel az első félévben. Ennél nagyobb felhasználáshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.
39. § A fejezeten belül a címek között átcsoportosítást a Kormány engedélyezhet, kivéve azokat a címeket, amelyek módosítására vonatkozó jogot az Országgyűlés a költségvetési törvényben magának fenntartja. A Kormány az átcsoportosítás jogát - rendeletében szabályozott módon - átengedheti a miniszternek. Az átcsoportosításról a Kormány az Állami Számvevőszéket - a döntést követő 8 napon belül - utólag tájékoztatja.
40. § A költségvetési törvényben meghatározott egyes előirányzatoknál külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet a teljesülés a jóváhagyottól. Ezen előirányzatok között olyan bevételi, illetve kiadási előirányzat jelölhető meg, amelynek teljesülése jogszabályon alapul, illetve olyan tényezők következménye, amelyek alakulására a Kormánynak közvetlen befolyása nincs. Ha ezek az előirányzatok a tervezett egyenleg megvalósulását veszélyeztetik, a Kormány köteles a tervezett költségvetési egyenleg biztosítása érdekében a szükséges intézkedést megtenni.
41. § (1) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a központi költségvetés teljesítését jelentősen veszélyeztetik.
(2) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha a költségvetésben előirányzott általános tartalékot felhasználták és a költségvetési törvényben megállapított források nem elégségesek a kiadási előirányzatok fedezésére.
(3) A javaslatban külön kell bemutatni a pótelőirányzatokat és az új előirányzatokat.
(4) A pótköltségvetési törvény a költségvetési törvényt módosító törvény, amelyben az Országgyűlés módosítja a költségvetési törvény előírásait.
(5) Pótelőirányzat az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényben szereplő előirányzat megváltoztatását szolgáló előirányzat.
(6) Az új előirányzat olyan jogcímen jelentkező előirányzat, amely nem szerepelt a költségvetési törvény előirányzatai között.
42. § (1) A Kormány a költségvetési törvényben meghatározott mértékben vállalhat kezességet az államháztartás más alrendszere vagy egyéb, az államháztartáson kívüli szervezet hitelvisszafizetéséért, illetve egyéb fizetési kötelezettségéért. Az adott költségvetési évben szerződés szerint beváltható kezességvállalás mértékét, illetve a kezesi felelősség alapján fennálló kötelezettség együttes összegét a költségvetési törvény határozza meg. A kezességvállalásról a Kormány az Állami Számvevőszéket a döntést követő 8 napon belül tájékoztatja.
(2) A Kormány a költségvetési évben a kezesi felelősség alapján esedékessé válható fizetési kötelezettségeit a költségvetési törvényjavaslat részeként tételesen köteles előterjeszteni az Országgyűlésnek, kezességvállalásairól, valamint az adott évben a kezesi felelősség alapján esedékessé váló fizetési kötelezettség teljesítéséről pedig a zárszámadás keretében tételesen köteles beszámolni az Országgyűlésnek.
43. § (1) A Kormány előkészítő, koordináló és végrehajtó feladatokat lát el a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó hozzájárulásával összefüggésben.
(2) A helyi önkormányzat költségvetésének összeállításához augusztus 31-ig a Kormány rendelkezésre bocsátja a költségvetési irányelveket és az önkormányzati pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásait.
(3) A költségvetési törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg a helyi önkormányzatokra vonatkozó adatokat és a szabályozási elgondolásokat a Kormány a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátja.
44. § Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, melyre szól, nem alkotta meg, a Kormány köteles haladéktalanul az átmeneti gazdálkodásról törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni.
45. § (1) Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre szól, nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról külön törvényt nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény a hatályát vesztette, akkor a Kormány jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos teljesítésére.
(2) Az (1) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról az Országgyűlés előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési törvénybe kell beilleszteni.
46. § (1) Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a Kormány az államháztartás körében átmeneti - e törvény rendelkezéseitől eltérő - intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörben a Kormány a fejezetek között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési törvényben nem szereplő kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő.
47. § A Kormány az első félév utolsó napját követő két hónapon belül köteles tájékoztatni az Országgyűlést az államháztartás helyzetéről. A beszámolónak tartalmaznia kell a központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok előirányzatainak alakulását, a tartalékfelhasználást, a hiány, illetőleg többlet összegének alakulását, a központi költségvetés teljesülésének várható alakulását.
A pénzügyminiszter feladatai
48. § A pénzügyminiszter
a) az államháztartással kapcsolatban a Kormány hatáskörébe tartozó kérdésekben előkészítő-koordináló tevékenységet végez, előkészíti a költségvetési és a zárszámadási törvény tervezetet;
b) gondoskodik a központi költségvetés végrehajtásáról, figyelemmel kíséri a költségvetési előirányzatok alakulását, az előirányzatoknak a tervezettől jelentősen eltérő teljesülése esetén a Kormánynál intézkedést kezdeményez;
c) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság és hiány finanszírozásáról;
d) javaslatot tesz az általános tartalék felhasználására;
e) gyakorolja a kincstári vagyon tekintetében - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a tulajdonosi jogokat;
f) nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről;
g) nyilvántartást vezet a központi költségvetést terhelő államadósságról, a központi költségvetés által vállalt kezességről, illetve jogcímek szerint a központi költségvetés bevételeit érintő kedvezményekről, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásokról és a kincstári vagyonról;
h) szabályozza a központi költségvetés bankszámlarendjét és pénzellátási rendszerét;
i) elkészíti a költségvetési gazdálkodás számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok tervezetét és azokat - az Állami Számvevőszék elnöke véleményének kikérésével - a Kormányhoz jóváhagyásra előterjeszti.
A miniszterek feladatai