1992. évi XXXIX. törvény

a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerejű rendeletek módosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénnyel összefüggésben1

1. § A vízügyről szóló - többször módosított - 1964. évi IV. törvény (a továbbiakban: Vt.) a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező csatornák (ideértve a mezőgazdasági vízhasznosítási főműveket) - amelyek mezőgazdasági, ipari és ivóvízszolgáltatási, továbbá hajózási célra egyidejűleg alkalmasak - létesítését, fejlesztését, felújítását, karbantartását és üzemeltetését (a továbbiakban: működtetés) az állam többségi részesedésével e célra létrehozott gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] vagy költségvetési intézmény útján, illetőleg a működtetés jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésével látja el.

(2) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek az (1) bekezdésben nem említett csatornák működtetése.”

2. § A Vt. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) a) A közcélú vízilétesítmények létesítésével, felújításával, karbantartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségeket az állam, az önkormányzat, illetőleg - jogszabályban meghatározott esetekben - a létesítmény használatában érdekeltek viselik. Az állam a kizárólagos tulajdonát képező regionális víziközműrendszerek, illetőleg az önkormányzat a törzsvagyonába tartozó víziközművek működtetését az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével e célra létrehozott gazdálkodó szervezet vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény útján, továbbá a működtetés jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésével látja el.

b) Nem minősül koncessziókötelesnek az üzemi vízilétesítmények működtetése, továbbá a víziközműtársulatok által végzett létesítési és fejlesztési tevékenység.”

3. § A Vt. a 19. § után a következő címmel és 19/A., 19/B. és 19/C. §-okkal egészül ki:

„Vízilétesítmények koncessziós szerződés keretében történő üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések”

„19/A. § (1) Vízgazdálkodási szempontból egy rendszert alkotó létesítményre csak egy koncessziós szerződés köthető.

(2) A koncessziós pályázatot

a) az állami tulajdon működtetésére a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;

b) az önkormányzati tulajdon működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete írja ki.

(3) Koncessziós pályázatot akkor lehet kiírni, ha a koncessziós szerződés tárgya, valamint a koncessziós szerződés alapján végzendő tevékenység a jóváhagyott terület és településrendezési tervekkel, a környezetvédelmi és a vízbázisvédelmi előírásokkal, továbbá a vízgazdálkodás térségi tervével összhangban áll.

(4) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az az állam vagy az önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - a közcélú vízilétesítmény működtetésére létrehozott gazdálkodó szervezet.

19/B. § A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatással kapcsolatban jogszabályban és/vagy szabványban előírt követelményeket;

b) a szolgáltatási díjak megállapításának, illetőleg megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;

c) a folyamatos szolgáltatás biztosításához szükséges eszközöket és egyéb feltételeket;

d) a koncesszióval érintett ingatlanok megjelölését, illetőleg a koncessziós társaságot terhelő szolgalmakat és a társaság által biztosítandó használati és egyéb jogokat;

e) a koncessziós társaságot a koncessziós tevékenység ellátásával kapcsolatban, harmadik személyekkel szemben terhelő kártalanítási, térítési és egyéb kötelezettségeket;

f) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

g) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

h) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása);

i) a koncessziós társaság alaptőkéjének megkívánt mértékét.

19/C. § A koncessziós társaság jogosult a következő tevékenységek gyakorlására is:

a) a koncesszióba adott vízilétesítmények területén halászati, üdülési, sport, idegenforgalmi, fürdő és kereskedelmi célú szolgáltatás végzése, az ezeket szolgáló létesítmények megvalósítása;

b) a csatornán létesített hajózási célú infrastruktúra működtetése.”

4. § A vasutakról szóló - többször módosított - 1968. évi IV. törvény (a továbbiakban: Vatv.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az alábbi (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Országos közforgalmú vasút létesítésére, fejlesztésére, felújítására, karbantartására és üzemeltetésére (a továbbiakban: működtetés) és azon személyszállítási és árufuvarozási tevékenység végzésére a Magyar Államvasutak, a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt., a Fertő Vidéki Helyiérdekű Vasút Rt., továbbá a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezései szerint e célra alapított koncessziós társaság jogosult.

(4) Helyi közforgalmú vasút működtetésére és azon személyszállítási és árufuvarozási tevékenység végzésére az önkormányzat vagy az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], illetőleg a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezései szerint e célra alapított koncessziós társaság jogosult.

(5) Helyi közforgalmú vasútnak minősül a közúti (villamos), a földalatti (kéregvasút és metró), a helyi érdekű (HÉV), a fogaskerekű vasút.

(6) Helyi vasútnak kell tekinteni a siklót és a függőpályát, ezek a rendeltetésük szerint közforgalmúak vagy saját használatúak lehetnek.”

5. § A Vatv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) Ha a közforgalmú vasút működtetésének (a létesítés kivételével) vagy azon a személyszállítási, árufuvarozási tevékenység fejlesztése indokolt, arra a miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testülete a közforgalmú vasutat felhívja.

(2) Ha a közforgalmú vasút a felhívástól számított három hónapon belül az igény szerinti fejlesztést - az előírt határidőre - nem vállalja, a miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testülete új szervezetet alapíthat, vagy koncessziós pályázatot írhat ki.

(3) A koncessziós pályázatot

a) országos közforgalmú vasút esetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;

b) a helyi közforgalmú vasút esetében az önkormányzat képviselő-testülete

írja ki.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázat kizárólag a működtetésre, a személyszállítási, árufuvarozási tevékenység végzésére, illetve e tevékenységekre együttesen vagy külön-külön vonatkozik.

(5) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az vasút működtetésére, illetve vasúti személyszállításra és/vagy árufuvarozásra az állam vagy az önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - létrehozott gazdálkodó szervezet.

(6) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a közforgalmú személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatások díjai megállapításának és megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;

b) a (7) bekezdés szerinti kapcsolódó létesítmények üzemeltetésére vonatkozó jogosultságot;

c) a koncessziós társaság alaptőkéjének a beruházott tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

d) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).

(7) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a következő tevékenységek gyakorlására is:

a) kereskedelmi, vendéglátó, egyéb utaskiszolgáló létesítmények építése és üzemeltetése;

b) szállítmányozási szolgáltatás végzése;

c) idegenforgalmi tevékenység folytatása.”

6. § A Vatv. a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § (1) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút, a sikló, a függőpálya - ideértve a sífelvonókat is -, az iparvágány, továbbá a (2) bekezdésben megjelölt kivétellel a saját használatú vasút működtetése és az azon végzett személyszállítás és árufuvarozás.

(2) E törvény hatálybalépése után saját használatú vasút közforgalmú személyszállítást és árufuvarozást abban az esetben végezhet, ha a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel, illetve helyi személyszállítás és árufuvarozás esetében az önkormányzat képviselő-testületével kötött koncessziós szerződéssel erre jogot szerzett.

(3) Ahol a Vatv. vasutat, illetőleg közforgalmú vasutat említ, azon a koncessziós jogosultat, illetőleg a koncessziós társaságot is érteni kell, kivéve, a Vatv. 14., 17. és 18. §-ait.”

7. § A közúti közlekedésről szóló - 1990. évi XXII. törvénnyel és az 1991. évi XX. törvénnyel módosított - 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.”

8. § A Ktv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) Menetrend alapján autóbusszal és trolibusszal végzett közúti közforgalmú személyszállítást (a továbbiakban: tömegközlekedés) az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezet, költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény vagy koncessziós társaság végezhet.