(2) E célra alapítottnak kell tekinteni az e törvény hatálybalépésekor tömegközlekedés ellátására jogosult - az állam vagy az önkormányzat által alapított - közlekedési vállalatot, annak leányvállalatát, továbbá az ezek átalakításával - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - létrejött jogutód gazdasági társaságot is.

(3) Ha a tömegközlekedés fejlesztése és ezen belül a szolgáltatás javítása indokolt, a nemzetközi és a helységek között belföldön távolsági (a továbbiakban: együtt helyközi) tömegközlekedés esetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, helyi tömegközlekedés esetében az önkormányzat képviselő-testülete arra az adott területen tömegközlekedést ellátó gazdálkodó szervezetet felhívja.

(4) Ha a gazdálkodó szervezet a felhívástól számított három hónapon belül az igény szerinti fejlesztést - az előírt határidőre - nem vállalja, a miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testülete új szervezetet alapíthat vagy koncessziós pályázatot írhat ki.

(5) A koncessziós pályázatot

a) helyközi tömegközlekedésre a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;

b) helyi tömegközlekedésre az önkormányzat képviselőtestülete

írja ki.

(6) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a koncessziós pályázatot egy vagy több vonalra - kivételesen egy adott vonalon belüli járatra - írhatja ki.

(7) Az önkormányzat képviselő-testülete a pályázatot a település közigazgatási határán belül kialakított közlekedési hálózat egészére vagy annak meghatározható területére (pl. városrész, kerület, utca) írhatja ki.

(8) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmazni kell:

a) a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatás követelményeit, a menetrendkészítési és közzétételi, valamint a szolgáltatás színvonalára vonatkozó előírásokat, továbbá megállóhely létesítésére, illetve használatára vonatkozó kötelezettséget, az alkalmazható menet-, bérletjegyek és egyéb utazási igazolványok elfogadására vonatkozó előírásokat;

b) a szolgáltatási díjak megállapításának, illetőleg megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;

c) a folyamatos szolgáltatás biztosításához szükséges eszközöket és egyéb feltételeket, különösen a zavartalan üzemeltetéshez szükséges tartalék autóbuszállomány mértékét;

d) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).

(9) E törvény alkalmazásában a tömegközlekedés

a) nemzetközinek minősül, ha az autóbusszal az útvonal kezdő és végpontja között határátlépést végeznek;

b) távolságinak minősül, ha az autóbusszal vagy a trolibusszal települések között végeznek menetrend szerinti közúti közforgalmú személyszállítást, ideértve, ha annak részeként az egyes települések közigazgatási határán belül az autóbusz helyi tömegközlekedést is ellát;

c) helyinek minősül, ha az autóbusszal és a trolibusszal a település közigazgatási határán belül kialakított hálózaton végeznek menetrend szerinti közúti közforgalmú személyszállítást, ideértve a kizárólag a település vasúti, illetőleg víziközlekedési összeköttetését biztosító állomás (megállóhely, vasútállomás, komp-, révátkelőhely) közbeeső megállóhely nélküli elérését szolgáló, a közigazgatási határon kívül lévő vonalszakaszt is.

(10) Menetrend a helyi és a helyközi tömegközlekedésre vonatkozó - az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és indulási időpontok, illetve a gyakoriság meghatározását tartalmazó - kihirdetett szolgáltatási előírás.

(11) A helyi tömegközlekedés menetrendjét a jegyző, a helyközi tömegközlekedés menetrendjét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, illetve felhatalmazása alapján a Közlekedési Főfelügyelet hagyja jóvá; kihirdetésére - sajtó útján vagy más módon - a szolgáltató köteles.

(12) E törvény alkalmazásában helyközi tömegközlekedésnek minősül az az autóbusszal végzett személyszállítás is, amelyet sajtó útján vagy más módon nyilvánosságra hozott ajánlat alapján - azonos kezdő és végpontok között azonos útvonalon - ismétlődően végeznek; feltéve, hogy ahhoz idegenforgalmi szolgáltatás nem társul.

(13) E törvény hatálybalépését követően az állam vagy az önkormányzat által tömegközlekedésre alapított gazdálkodó szervezet e tevékenységét csak a koncessziós pályázat kiírására jogosult jóváhagyásával bővítheti. Ez a korlátozás az egyes vonalakon közlekedő járatokat nem érinti.

(14) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az az állam vagy az önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - tömegközlekedési (helyközi, helyi) tevékenység ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet.

(15) Azok a személyek vagy szervezetek, amelyek e törvény hatálybalépését megelőzően tömegközlekedést hatósági engedély alapján végeznek, e tevékenységüket 1995. december 31-ig folytathatják, de nem bővíthetik. A törvény hatálybalépését követően működésük során kötelesek megfelelni a koncessziós társaságra a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltaknak.

(16) A koncesszió jogosultja - a (14) bekezdésben meghatározott kivétellel - koncessziós társaságot köteles alapítani, amely jogosult a következő tevékenységek gyakorlására is:

a) autóbusz rendelkezésre bocsátása, bérbeadása, javítása;

b) az utaskiszolgáláshoz kapcsolódó létesítmények építése és üzemeltetése;

c) idegenforgalmi szolgáltatások végzése.”

9. § A Ktv. a következő 9/B. és 9/C. §-okkal egészül ki:

„9/B. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályákat, autóutakat - illetőleg azok egyes szakaszait - és a műtárgyaikat, azok létesítése vagy fejlesztése, felújítása, karbantartása és üzemeltetése (a továbbiakban: működtetés) céljából koncesszióba adhatja.

(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetését koncesszióba adhatja.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti közutak és műtárgyaik működtetése nem jár együtt létesítéssel vagy fejlesztéssel, a felújítással, a karbantartással és az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok átengedésére a szerződésekre vonatkozó egyéb előírások az irányadók; azok nem minősülnek koncesszióköteles tevékenységnek.

(4) A koncessziós pályázatot

a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik működtetésére a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;

b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező közutak és a műtárgyaik működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete

írja ki.

(5) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

d) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).

(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult az (1) és a (2) bekezdés szerinti közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.

9/C. § (1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdés szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól díjat szedhet (úthasználati díj).

(2) A koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.”

10. § A Ktv. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány az általa meghatározott közúti járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti (útvonalengedély díj).”

11. § A Ktv. 33. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § A közút kezelői

a) az országos közutak tekintetében - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter felügyelete alá rendelt állami költségvetési szervek; a koncessziós szerződés alapján működtetett autópályák, autóutak és műtárgyaik tekintetében a koncessziós társaság;

b) a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzatok; a koncessziós szerződés alapján működtetett helyi közutak és műtárgyaik tekintetében a koncessziós társaság, illetve a 9/B. § (3) bekezdése szerint felújított, karbantartott és üzemeltetett helyi közutaknál az azzal megbízott jogi, illetve természetes személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

c) magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetén tulajdonosnak az ingatlannyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő.”

12. § A Ktv. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.”

13. § A hajózásról szóló - többször módosított - 1973. évi 6. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Htvr.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A kikötő a hajóút mentén a vízijárművek kikötésére kijelölt partterület, amely rendeltetésének megfelelő hajózási és egyéb műszaki létesítményekkel lehetővé teszi, hogy személyek, illetve áruk a vízijárműre eljussanak vagy azt elhagyják.