1992. évi XLIV. törvény

a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról1

A privatizáció gyorsítása és annak előmozdítása érdekében, hogy a munkavállalók - a tulajdonhoz jutás eddigi formáin túlmenően - elhatározásuktól függően, az őket foglalkoztató gazdasági társaságban szervezett formában és kedvezményes módon tulajdonosi részesedést szerezhessenek, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) Magyarországon bejegyzett részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: társaság) részvényeit [üzletrészeit (a továbbiakban: vagyonrész)] a társasággal munkaviszonyban álló személyek mint kedvezményezettek (a továbbiakban: munkavállalók) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP) keretében az e törvényben szabályozott módon szerezhetik meg.

(2) Az MRP-ben az a társaság által, a törvényes munkaidő legalább felében alkalmazott munkavállaló jogosult részt venni, akinek munkaviszonya - a társaság jogelődjét is beleértve - legalább 6 hónapja fennáll. Az MRP szervezet (a továbbiakban: szervezet) alapszabálya a jogosultság feltételeként ennél hosszabb időt is megállapíthat, ez azonban nem haladhatja meg az 5 évet. A részvételre jogosult munkavállalók jogosultságukról csak írásban mondhatnak le.

(3) Az MRP-ben azok a munkavállalók vehetnek részt, akik a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek és részvételi szándékukat írásban bejelentik a szervezőbizottságnak [2. § (1) bekezdés], illetve a szervezet megalakulását követően az ügyintéző és képviselő szervnek (a továbbiakban: ügyintéző szerv).

(4) A munkaviszony megszűnésével a munkavállaló részvételi joga is megszűnik az MRP-ben.

(5) MRP állami vállalat, leányvállalat, valamint az egyes jogi személyek vállalatának átalakulása során is indítható. A szervezőbizottság kérésére az állami vagyonkezelő szervezet az állami vállalat elkülönült szervezeti egységének vagyonát elvonhatja és társasággá alakíthatja abból a célból, hogy ott MRP induljon. Ezekben az esetekben a társaságot e törvény alapján megillető jogokat az a vagyonkezelő szervezet gyakorolja, amely mint alapító vesz részt az átalakulási folyamatban.

(6) A pénzintézetekre és biztosítóintézetekre e törvény hatálya nem terjed ki.

2. § (1) Ha a munkavállalók legalább 25%-a MRP keretében vagyonrészt kíván szerezni, e célból írásban 3 fős szervezőbizottságot kell megbíznia. Ha az állami vállalat elkülönült szervezeti egységének vagyonát a vagyonkezelő szervezet MRP indításának céljából vonja el, a 25%-os részvételi arány kiszámításának alapja a vállalat elkülönült szervezeti egységénél foglalkoztatott munkavállalók létszáma. A szervezőbizottság azokkal a tulajdonosokkal, akik vagyonrészüket a munkavállalók által megalakítandó szervezet számára el kívánják adni, a megbízók nevében, velük egyeztetve - a szervezet megalakulása esetére - megállapodik az értékesítés feltételeiben, különösen a szolgáltatásban és ellenszolgáltatásban, részletfizetés esetén annak feltételeiben, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségekben.

(2) Ha az állami vagyonkezelő szervezet által történő értékesítés esetén lehetőség van Egzisztencia hitel igénybevételére, a vagyonértékesítési pályázat határideje 35 napnál kevesebb nem lehet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az állami vagyonkezelő szervezet részletfizetést enged.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás teljesíthetőségéről a szervezőbizottság megvalósíthatósági tanulmányt (a továbbiakban: tanulmány) köteles készíttetni. Ennek tartalmaznia kell azt, hogy a megállapodásban meghatározott feltételek mellett a társaság pénzügyi helyzete lehetővé teszi-e a munkavállalók által megszerezni kívánt vagyonrészek vételárának és kamatainak törlesztését, és azt, hogy milyen mértékű tulajdoni részesedés és milyen névértékű részvények esetén valósítható meg a program. A tanulmányt a társaság ellenjegyzi annak igazolásául, hogy az abban foglaltak szakmailag megalapozottak.

(4) A társaság köteles biztosítani a tanulmány elkészítéséhez igényelt adatokat. A tanulmány elkészítésével kapcsolatos költségek - a szervezet megalakulása esetén - a társaságot terhelik.

3. § (1) A szervezőbizottság a tanulmány birtokában hitelkérelemmel fordulhat valamely pénzintézethez, illetve a vagyonrészt eladó tulajdonos számára részletfizetésre tehet ajánlatot.

(2) A hitelvizsgálat eredményeképpen a pénzintézet hitelígérvényt állíthat ki, az eladó tulajdonos pedig olyan nyilatkozatot tehet, hogy a részletfizetési ajánlatot a szervezet megalakulása esetén elfogadja.

(3) A szervezet alakuló közgyűlését a szervezőbizottság hívja össze. Ehhez az előbbieken túl az is szükséges, hogy a társaság közgyűlése (taggyűlése) - a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben (a továbbiakban: Gt.), szerződésben (a társaság alapszabályában) foglaltak szerint - a szervezet megalakításához hozzájáruljon.

(4) Hozzájárulás esetén a társaság tagjait (részvényeseit) - a Gt. vagy szerződés (a társaság alapszabálya) alapján - megillető elővásárlási jog a szervezet számára felajánlott vagyonrész tekintetében nem gyakorolható.

Az MRP szervezet megalakulása

4. § (1) A szervezet a munkavállalók által, az őket foglalkoztató társaságban tulajdoni részesedés szerzése céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevőkkel rendelkező jogi személy. Az alapszabály e bekezdésben foglalt céltól nem térhet el.

(2) A szervezet által megszerzett vagyonrész a szervezet tulajdonába kerül, amely ezeket az e törvényben és az alapszabályban foglalt feltételeknek megfelelően a résztvevők tulajdonába adja.

(3) A szervezet megalakításához az szükséges, hogy a társaság munkavállalóinak legalább 40%-a a szervezet megalakulását az alakuló közgyűlésen kimondja, az e törvényben foglalt követelményeknek (9. §) megfelelő alapszabályát megállapítsa, továbbá ügyintéző és képviselő szervét (a továbbiakban: ügyintéző szerv) megválassza. A szervezet megalakításával a szervezőbizottság megszűnik.

(4) Egy munkavállaló egyidejűleg csak egy szervezetben vehet részt.

5. § (1) A szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelemhez mellékelni kell az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, a szervezet alapszabályát, valamint a társaság hozzájáruló nyilatkozatát [3. § (3) bekezdés].

(2) A szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben foglalt feltételeknek eleget tettek. A szervezet a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé.

6. § (1) A szervezetet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba.

(2) A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatot megküldi az ügyészségnek.

(3) Az alapszabály adatainak megváltozását a változás megtörténtétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak.

Az MRP szervezet működése

7. § (1) A szervezet legfelsőbb szerve a résztvevők összességéből álló közgyűlés.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az éves költségvetés meghatározása;

c) az ügyintéző szerv megválasztása és visszahívása, tagjai díjazásának megállapítása;

d) az ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása;

e) a résztvevők tulajdonába kerülő vagyonrész mértékének megállapítása;

f) döntés a hitelfelvétel, illetve részletfizetés feltételeinek elfogadásáról és mindazon ügyekben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha a résztvevők egyharmada, vagy az alapszabályban meghatározott ennél kisebb hányada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.

(4) Közgyűlés az alapszabályban meghatározott módon részközgyűlés formájában is megtartható.

8. § (1) Az ügyintéző szerv tagjait a közgyűlés titkos szavazással, határozott időre választja meg.

(2) Az ügyintéző szerv az alapszabályban megnevezett tagja útján képviseli a szervezetet harmadik személlyel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt. Az ügyintéző szerv elnökét maga választja tagjai közül.

(3) Ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintéző szerv valamennyi tagja jogosult az ügyvezetésre.

(4) A szervezet ügyintéző szervének tagja lehet bármely személy, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. A tagok legalább felét a szervezetben részt vevők közül kell megválasztani. Az ügyintéző szerv legfeljebb egyharmadát a társaság delegálhatja.

(5) Az ügyintéző szerv tagjai tevékenységükért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.

9. § A szervezet alapszabályában kell meghatározni

a) a szervezet nevét, célját, székhelyét és annak a társaságnak a nevét, amelynek vagyonrészét a szervezet megvásárolja;

b) a szervezet képviselőjének nevét;

c) a közgyűlés összehívásának módját, határozatképességét, és határozatképtelenség esetére az eljárás módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját;

d) az ügyintéző szerv tagjainak számát, választásuk módját, hatáskörüket és működésük időtartamát;

e) a résztvevők befizetéseinek módját és mértékét;

f) a szervezet tulajdonában lévő vagyonrésznek a résztvevők tulajdonába kerülésének módját, elosztásának elveit;

g) a résztvevők tulajdonába került vagyonrész visszavásárlásának szabályait, értékesítésük esetén az elővásárlási jog gyakorlásának módját;

h) a határozatok közzétételének módját;

i) a szervezet megalakulását követően a munkavállalók csatlakozásának szabályait;

j) a résztvevők jogait és kötelezettségeit;

k) a hitel, illetőleg a részletek teljes törlesztése után a szervezet tulajdonában maradó vagyonrész elidegenítésének szabályait;

l) a szervezet megszűnése esetén a vagyon felosztásának elveit;

m) mindazt, amit a résztvevők az alapszabályban szabályozni kívánnak.

10. § (1) A szervezet közgyűlésének vagy ügyintéző szervének törvénysértő határozatát bármely résztvevő - tudomására jutásától számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

11. § A szervezet felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másként nem biztosítható az ügyész a bírósághoz fordulhat.

12. § A bíróság az ügyész és a résztvevő keresete alapján: