a) megsemmisítheti a szervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a közgyűlést;
c) ha a szervezet működésének törvényessége másként nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, és ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki.
13. § A szervezet a tartozásaiért teljes vagyonával felel. A résztvevők saját vagyonukkal a szervezet tartozásaiért - a 19. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem tartoznak felelősséggel.
14. § (1) A szervezet az eladásra kínált vagyonrészt hitel vagy részletfizetés igénybevételével, valamint a (4) bekezdés szerinti saját pénzforrás felhasználásával vásárolja meg. Az állami vagyonkezelő szervezet által történő értékesítés esetén a kárpótlási jegyet névértéken, a hitel, illetve részletfizetéshez szükséges saját pénzforrásként kell figyelembe venni.
(2) A szervezet a hitel vagy részletfizetés igénybevételével megszerzett vagyonrészt - a résztvevők részére való átruházás kivételével - a törlesztés befejezéséig nem idegenítheti el, azon a hitelező pénzintézetet, illetve részletfizetés esetén az állami vagyonkezelő szervezetet zálogjog illeti meg.
(3) A hitel vagy részletfizetés igénybevételével megvásárolt vagyonrészre jutó nyereséget (osztalékot) a fennálló tartozás törlesztésére kell fordítani. Ez az előírás irányadó a törlesztés folyamán a résztvevők tulajdonába került vagyonrészekre is.
(4) A hitel és részletfizetés nyújtásának feltétele, hogy a szervezet saját pénzforrással rendelkezzen. A saját pénzforrás mértéke az egy résztvevőre átlagosan jutó vagyonrész vételárának függvényében az alábbiak szerint alakul:
| Az egy főre átlagosan jutó vételársávok | A saját pénzforrás alapja | A sávba tartozó rész %-a |
| 0 és | 5 M Ft között | 0 Ft és | 2% |
| 5 és | 10 M Ft között | 100 000 Ft és | 15% |
| 10 M Ft felett | 850 000 Ft és | 25% |
A saját erő fentiek szerinti részarányát a szervezet által megvásárolt vagyonrészre vetítve kell megállapítani.
(5) A hitel és részletfizetés futamideje legfeljebb 10 év, amelyből legfeljebb két év a türelmi idő.
(6) A hitel visszafizetéséért, illetőleg a részletfizetés teljesítéséért - a 14. § (2) bekezdésében és a 19. § (1) bekezdésében foglalt zálogjogot meghaladóan nyújtott egyéb biztosíték hiányában - a társaság kezesként felel.
(7) A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény 38. § (3) bekezdése és 39. § (2) bekezdése e törvény vonatkozásában nem alkalmazható.
15. § (1) Az állami vagyonkezelő szervezet tulajdonában lévő vagyonrész megvásárlásához nyújtott hitel kamata az Egzisztencia hitel mindenkori kamatfeltételeivel azonos. Az állami vagyonkezelő szervezetnek a kedvezményes hitelkonstrukcióval finanszírozott bevételét teljes egészében az államadósság csökkentésére kell fordítania.
(2) Az állami vagyonkezelő szervezet tulajdonában lévő vagyonrész részletfizetés keretében történő értékesítésének feltételei - a kamatrés kivételével - megegyeznek az (1) bekezdésben foglaltakkal.
16. § (1) A szervezet a 14. és 19. §-ban foglaltakon túlmenően egyéb gazdasági tevékenységet nem folytathat.
(2) A szervezetre beszámolás és könyvvezetés szempontjából az egyéb szervezetekre vonatkozó számviteli szabályokat kell alkalmazni.
(3) A szervezet bevételei közé tartozik a társaság által átutalt összeg, a résztvevők, más természetes és jogi személyek befizetései, valamint a szervezet tulajdonában lévő vagyonrész után járó osztalék (hozadék), továbbá a vagyonrész elidegenítéséből származó bevétel.
(4) A szervezet működési költségeként csak a szervezet céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő, ahhoz szükséges kiadások számolhatók el.
17. § A szervezet a vagyonrész tulajdonából eredő tagsági jogait - az alapszabálynak megfelelően - képviselője útján gyakorolja. A szavazati jog gyakorlásával az alapszabályban meghatározott módon más résztvevők is megbízhatók.
18. § (1) A résztvevők számára az ügyintéző szerv részvényszámlát nyit, amelyen a résztvevők tulajdonába kerülő vagyonrész értékét kell feltüntetni.
(2) A résztvevők részvényszámláin lévő összeg együttesen nem lehet több, mint a már letörlesztett vagyonrész névértéke.
(3) A vagyonrész akkor kerül a résztvevők tulajdonába, ha a részvényszámlán szereplő összeg eléri a részvény névértékét, illetve üzletrész esetén megfelel az üzletrészre jutó törzsbetét mértékére vonatkozó, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 159. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak.
(4) A (3) bekezdés alapján történő tulajdonszerzés illetékmentes.
(5) Az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy a szervezet által megszerzett vagyonrészek - kivéve a saját erőből megvásároltakat - meghatározott ideig és mértékben a törlesztés befejezése után is a szervezet tulajdonában maradnak.
(6) A saját pénzforrás felhasználásával megvásárolt vagyonrészeket a szervezet köteles az egyénenkénti befizetések arányában haladéktalanul a résztvevők tulajdonába adni. Ha ez maradéktalanul nem teljesíthető, a szervezet tulajdonában maradó vagyonrész ellenértékét ugyanilyen arányban a részvényszámlán kell nyilvántartani. Ha a saját pénzforrást nem a résztvevők fizetik be, a saját erőből megvásárolt vagyonrészek tulajdonba adására az alapszabály az irányadó.
19. § (1) A szervezet tulajdonából a 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a résztvevő tulajdonába került vagyonrészek - a szervezet tulajdonában maradt vagyonrészek tekintetében még fennálló hiteltartozás, illetve részletek törlesztésének befejezéséig - nem idegeníthetők el, azon a hitelező pénzintézetet, illetve részletfizetés esetén az állami vagyonkezelő szervezetet zálogjog illeti meg. Ezek a vagyonrészek továbbra is a szervezet kezelésében maradnak, ez azonban a társasági, tagsági jogviszonyból eredő részvényesi (tagsági) jogokat nem érinti.
(2) A törlesztési időszak alatt a résztvevő nyugdíjba vonulása vagy halála esetén a már tulajdonába került vagyonrészekre a szervezetet elővásárlási jog illeti meg. Egyebekben az (1) bekezdésben foglalt elidegenítési tilalom és zálogjog, valamint a szervezet kezelési joga a nyugdíjba vonulás, illetve a halál időpontjában megszűnik.
(3) A résztvevői viszonynak a törlesztési időszak alatti egyéb megszűnése esetén a szervezet az alapszabályban meghatározott időtartamon, legfeljebb azonban 6 hónapon belül a résztvevő tulajdonába került vagyonrészeket visszavásárolhatja. A visszavásárlás jogát a szervezet az alapszabályban meghatározott értéken gyakorolja, amely azonban nem lehet kevesebb a forgalmi érték felénél. A szervezet a vételárat abban az esetben, ha a munkavállaló jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, vagy azt a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg, legfeljebb öt éven belül, egyéb esetekben két éven belül részletekben is teljesítheti. Ha a szervezet visszavásárlási jogával nem él, a törlesztés befejezéséig az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(4) A visszavásárolt vagyonrészekre - az alapszabályban meghatározott feltételekkel - a társaság többi munkavállalóját, a résztvevőket és a társaság tagjait - ebben a sorrendben - elővásárlási jog illeti meg.
(5) E § rendelkezéseit a saját erő felhasználásával vásárolt vagyonrészekre nem lehet alkalmazni.
20. § (1) Ha a szervezet a pénzintézettel vagy az állami vagyonkezelő szervezettel szemben fennálló kötelezettségeinek esedékességkor nem tesz eleget, a további eljárásra a pénzforgalomról és bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet az irányadó.
(2) Ha a szervezettel szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen volt, erről a pénzintézet vagy az állami vagyonkezelő szervezet az okiratok egyidejű megküldésével köteles a bíróságot értesíteni, amely az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett a szervezetet azonnali hatállyal megszünteti. A megszüntető határozat ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye.
21. § A vagyonrészeknek nem az állami vagyonkezelő szervezet által történő értékesítése esetén a 14. § (1) és (4)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezésektől az érdekeltek eltérhetnek.
22. § Ha más törvény rendelkezése alapján az állami vagyonkezelő szervezet privatizációs bevételének meghatározott része más szervezetet illet, úgy erre az e törvényben szabályozott kedvezményes hitelkonstrukció helyett - azzal megegyező feltételek szerint - részletfizetési kedvezmény nyújtható.
23. § Ha az állami vagyonkezelő szervezet a szervezet számára értékesít vagyonrészeket, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 21. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.
Az MRP szervezet megszűnése
24. § (1) Ha a szervezet valamennyi vagyonrész tulajdonjogát átruházta, az ügyintéző szerv 30 napon belül köteles a közgyűlést összehívni, amely a szervezet megszüntetéséről és vagyonának felosztásáról határoz.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik.
(3) A szervezet e § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 20. §-ban foglalt eseteken kívül csak a résztvevők többségi kezdeményezése alapján a társasággal, a hitelező pénzintézettel, illetőleg a részletfizetési kedvezményt nyújtó eladóval kötött megállapodást és a résztvevőkkel való végelszámolást követően szüntethető meg.
Záró rendelkezések
25. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
26. § (1) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 6. § (1) e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Nem bevétel, ha a törvény másképp nem rendelkezik:]
„e) a szövetkezet tagja, a volt tag, a tag örököse, a szövetkezet alkalmazottja, a mezőgazdasági szövetkezetek esetében a segítő családtag e jogviszonyára tekintettel közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, szövetkezeti vagyonrész, vagyonjegy vagy részjegy formájában megszerzett vagyoni érték, továbbá a munkáltató által az alkalmazottjának közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott vagyonjegy, dolgozói részvény névértékének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett összege, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében szerzett részvény (üzletrész) szerzéskori értékéből az MRP résztvevőjének az egyéni részvény (üzletrész) számlájára a saját befizetésen felül jóváírt összeg (a továbbiakban valamennyi együtt: ingyenes értékpapír), addig, ameddig ezt a magánszemély nem idegeníti el, illetve a 33. § (4)-(6) bekezdésében felsorolt egyéb feltételek be nem következnek;”