1992. évi LIII. törvény

a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról1

Az Országgyűlés az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyonból tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kezelése, hatékony működtetése és az alapvető gazdaságstratégiai célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya alá tartoznak - a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Fejlesztési Intézet, valamint a Pénzintézeti Központ kivételével - azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek - a 2. §-ban foglaltak szerint - részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban álló vagyonnal működnek, illetve azok a gazdasági társaságok, amelyekben a tagsági (részvényesi) jogokat biztosító üzletrészek (részvények) részben vagy teljesen, tartósan állami tulajdonban vannak.

(2) E törvény alkalmazásában részben vagy teljesen tartós állami tulajdonú az a gazdasági társaság, amelyben az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: Vagyonkezelő Részvénytársaság) vagy a 31. § (3) bekezdés szerint felelős miniszter tagsági (részvényesi) jogokat gyakorol.

(3) A (2) bekezdés szerinti gazdasági társaságokra vonatkozóan tulajdonosi jogokat biztosító üzletrészek (részvények) - a 2. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - forgalomképesek, azzal, hogy azok elidegenítésének érvényességéhez a Kormánynak a 2. § (4) bekezdése szerinti előzetes döntése szükséges.

(4) A 2. § (2) bekezdése szerint tartós állami tulajdonba tartozó vagyon elidegenítésére vonatkozóan a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szabályai az irányadóak.

(5) Nem terjed ki a törvény hatálya

a) az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó vagyonra;

b) a kincstári vagyon körébe tartozó azon vagyontárgyakra, amelyeknek vállalkozói célú hasznosítását külön törvény kizárja;

c) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben foglalt azon vagyontárgyakra, amelyek a vagyonátadó bizottság eljárását követően kerülnek az önkormányzatok tulajdonába.

A tartósan állami tulajdonban maradó vagyon köre

2. § (1) A tartós állami tulajdonban maradó vagyon körét, illetve a tartósan - részben vagy teljesen - állami tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonában levő vagy tulajdonába kerülő vagyoni kört - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a (3) bekezdésben foglalt szempontok figyelembevételével a Kormány rendeletben határozza meg.

(2) Tartós állami tulajdonba tartozik az a vagyon, amellyel az állami többségi részesedéssel működő gazdálkodó szervezet a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározott tevékenységet végez.

(3) A Kormány az állami vagyont vagy vagyonrészt az (1) bekezdés szerinti vagyoni körbe sorolja

a) ha azt gazdasági-stratégiai, nemzetgazdasági, vagy más fontos érdek indokolja, vagy

b) ha a vagyon vagy vagyonrészek országos közszolgáltatási célt szolgálnak, illetve csak egységes kutatási, termelési vagy elosztási rendszerben működtethetők gazdaságosan, továbbá

c) ha a vagyon vagy vagyonrész értékesítésre való előkészítése különösen hosszú időt igényel.

(4) A Kormánynak rendelkezni kell arról is, hogy a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekben a tartós állami tulajdon, illetőleg az állam tartós tagsági (részvényesi) jogait biztosító üzletrészek (részvények) aránya százszázalékos, többségi vagy kisebbségi legyen-e. Ha a tartós állami tulajdon kisebbségi arányú, az állami tulajdoni hányad legalacsonyabb mértékét is meg kell határozni.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt rendelet hatálybalépését követően a Kormány legalább kétévénte felülvizsgálja a rendeletben meghatározott, tartós állami tulajdonban maradó vagyoni kört, illetve a törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokban a tartós állami tulajdon fenntartásának szükségességét.

(6) Az állami tulajdonnal működő gazdasági társaságoknak e törvény hatálya alá sorolását, illetve a törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságban a tartós állami tulajdon megszüntetését a Vagyonkezelő Részvénytársaságon kívül elsősorban a társaság meghatározó tevékenysége szerint illetékes miniszter, az Állami Vagyonügynökség (a továbbiakban: Vagyonügynökség), illetve a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervek javasolhatják a Kormánynak.

II. FEJEZET

Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság

A Vagyonkezelő Részvénytársaság létesítése

3. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság egyszemélyes részvénytársaság, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel, az alapító okirat elfogadásának napjára visszamenőleges hatállyal jön létre. A Vagyonkezelő Részvénytársaságra vonatkozóan a tulajdonosi jogokat megtestesítő részvények kizárólagos állami tulajdonban vannak (Ptk. 172. §).

(2) A Vagyonkezelő Részvénytársaság - e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül elkészített - alapító okiratának elfogadása, illetve módosítása a Kormány, mint alapító hatáskörébe tartozik. Az alapító okirat módosítását a részvényesi jogok gyakorlója (6. §) is kezdeményezheti. Az alapító okirat aláírása az igazságügyminiszter ellenjegyzésével történik. A Vagyonkezelő Részvénytársaságot a Kormány javaslatára az Országgyűlés törvénnyel szüntetheti meg.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaság alapítására, működésére - ha e törvény másként nem rendelkezik - a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályait kell megfelelően alkalmazni, a Gt. 13. §, a 251. § (2) bekezdése, a 287. §, a 326. § (1)-(2) bekezdése és a 329. § (1) bekezdése kivételével.

4. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptőkéje a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekben a - 27-29. § szerinti átalakulásukat követően - tartósan állami tulajdonban maradó üzletrészekből (részvényekből), valamint a működéshez szükséges - a Kormány által meghatározott összegű - pénzbeli hozzájárulásból áll. A pénzbeli hozzájárulás 30%-át a részvényesi jogok gyakorlója a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig, a pénzbeli hozzájárulás fennmaradó részét pedig a cégnyilvántartásba való bejegyzéstől számított egy éven belül bocsátja a Vagyonkezelő Részvénytársaság rendelkezésére.

(2) Az alaptőke meghatározásakor a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek vagyonaként a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 1. számú melléklete szerinti mérlegben kimutatott saját tőkét, illetve annak az állami tulajdoni hányaddal (üzletrészekkel, részvényekkel) arányos részét kell figyelembe venni. Az alaptőke részeként figyelembe vett üzletrészek (részvények) a 27-29. § szerinti átalakulás megtörténtét követően kerülnek a Vagyonkezelő Részvénytársaság birtokába.

(3) Ha valamennyi, a 30. § szerint átalakuló gazdálkodó szervezet befejezte az átalakulását, az e gazdasági társaságokban meglévő, tartós állami tulajdonban maradó üzletrészek (részvények) értékét ugyancsak a Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptőkéjének részeként kell számításba venni. Erre tekintettel az utolsó átalakulástól számított harminc napon belül a Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptőkéjének - a tartós állami tulajdoni hányadok értékével történő - felemeléséről kell határozni.

(4) A Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptőkéjében nem lehet számításba venni a törvény hatálya alá tartozó azon gazdálkodó szervezetekben fennmaradó tartós állami tulajdoni hányadot, amelyek tekintetében a 31. § (3) bekezdése alapján a Vagyonkezelő Részvénytársaság jogait a tevékenység ellátásáért felelős miniszter gyakorolja.

(5) A törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekben a 2. § (2)-(3) bekezdésben meghatározott tartós állami tulajdoni hányadot meghaladó, de az állam tulajdonában lévő üzletrészeket (részvényeket) a Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptőkén felüli vagyonában kell kimutatni.

(6) A Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptőkéjének felemeléséről és leszállításáról - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a részvényesi jogok gyakorlójának javaslata alapján a Kormány, mint alapító dönt.

A Vagyonkezelő Részvénytársaság feladatköre

5. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság feladatköre elsősorban, hogy az e törvényben meghatározott szabályok alkalmazásával és korlátozásokkal

a) az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá tartozó állami vállalatokat gazdasági társasággá alakítsa át, ha azokban az átalakulást követően a Vagyonkezelő Részvénytársaság tagsági (részvényesi) joga tartósan fennmarad,

b) a gazdasági társaságokban tartósan fennmaradó tagsági (részvényesi) joga alapján - a Kormány gazdaságpolitikai döntéseinek érvényesítésével - gyakorolja a Gt.-ben meghatározott tulajdonosi jogokat, továbbá

c) alaptőkén felüli vagyonából olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot alapítson, amelyben a tagsági (részvényesi) joga tartósan fennmarad.

(2) A Vagyonkezelő Részvénytársaságnak a százszázalékos és a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságok esetében

a) azok legfőbb szervébe megválasztásra javasolt ügyvezetők, igazgatósági tagok, illetve a felügyelő bizottsági tagok személyére vonatkozóan, továbbá

b) a gazdasági társaság meghatározó tevékenységi körének megválasztása vagy módosítása során

az illetékes miniszter véleményét is ki kell kérnie.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaság kialakítja a hozzá tartozó vagyon törvényes és eredményes működtetéséhez szükséges nyilvántartási és értékelési rendszert.

A Vagyonkezelő Részvénytársaság szervezete

6. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaságban a részvényesi jogokat az állam képviseletében a Kormány által kijelölt miniszter személyesen (a továbbiakban: részvényesi jogok gyakorlója) gyakorolja.

(2) A Vagyonkezelő Részvénytársaság működése során a közgyűlés jogai - az alapítónak fenntartott jogok kivételével - a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóság hatáskörébe tartozó döntési jogkör nem vonható el.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaság részvényei csak névre szólóak lehetnek. A részvényesi jogok gyakorlója a Vagyonkezelő Részvénytársaság részvényeit nem értékesítheti.

7. § (1) Az igazgatóság tizenegy tagból áll. Az igazgatóság elnökének és tagjainak (a továbbiakban együtt: az igazgatóság tagjai) megbízatása négy évre szól.

(2) Az igazgatóság elnökét az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja a kinevezés előtt. Az igazgatóság tagjait a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(3) Az igazgatóság tagjai közül legalább három személynek a Vagyonkezelő Részvénytársaságnál munkaviszonyban kell állnia.