8. § (1) Az igazgatóság tagjai e jogviszony fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél, továbbá a Vagyonügynökségnél munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban nem állhatnak. E törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságoknál nem lehetnek felügyelő bizottsági tagok, és ilyen gazdasági társaságoknál csak mint a Vagyonkezelő Részvénytársaság képviselői lehetnek vezető tisztségviselők.

(2) Az igazgatóság tagjai vagy közeli hozzátartozóik [Ptk. 685. § b) pont] nem szerezhetnek üzletrészt vagy részvényt olyan gazdasági társaságban, amelyben a Vagyonkezelő Részvénytársaság tagsági (részvényesi) joga tartósan fennmarad, illetve a hozzátartozók ilyen gazdasági társaságban vezető tisztségviselők, könyvvizsgálók vagy felügyelő bizottsági tagok sem lehetnek.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom, illetve korlátozás alól - az igazgatósági tagság megszűnését követően - a kinevezést gyakorló indokolt esetben felmentést adhat.

9. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság működését öt-hét tagból álló felügyelő bizottság ellenőrzi.

(2) A felügyelő bizottság elnökét az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára, a felügyelő bizottság egy-egy tagját a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter javaslatára, további tagjait pedig - könyvvizsgálók közül - az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára, öt évre a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(3) A felügyelő bizottság elnökére és tagjaira alkalmazni kell a 8. §-ban meghatározott szabályokat.

10. § A Vagyonkezelő Részvénytársaság mellett működő

könyvvizsgálót az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára a részvényesi jogok gyakorlója bízza meg.

III. FEJEZET

A Vagyonkezelő Részvénytársaság tulajdonosi jogai

A vagyon értékesítése

11. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság nem értékesítheti és nem terhelheti meg a százszázalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaságokban meglévő üzletrészeit (részvényeit).

(2) Ha a gazdasági társaságban a Vagyonkezelő Részvénytársaság tagsági (részvényesi) joga többségi, a Vagyonkezelő Részvénytársaság a tulajdonosi jogok gyakorlása során [pl. a törzstőke (alaptőke) felemelése, az üzletrészek (részvények) értékesítése esetén] ezt a részarányt köteles megőrizni. A Vagyonkezelő Részvénytársaság azokban a gazdasági társaságokban meglévő üzletrészeit (részvényeit), amelyekben az állami tulajdon kisebbségi részarányt képvisel, nem terhelheti meg és csak a Kormány által meghatározott [2. § (4) bek.] legalacsonyabb mértékén felüli részben értékesítheti.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaságot a hozzá tartozó üzletrészek (részvények) értékesítése során - az (1)-(2) bekezdésben foglalt korlátok között - ugyanazok a jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik, mint az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény szerint a Vagyonügynökséget.

(4) A törvény hatálya alá tartozó, százszázalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaság a tulajdonában lévő vagyon 50%-át meghaladó megterheléséhez a részvényesi jogok gyakorlójának külön engedélyére van szükség.

Gazdasági társaság alapítása

12. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság gazdasági társaságot alapíthat azzal, hogy a 4. § szerint a Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptőkéje részét képező üzletrészeket, illetve részvényeket - a (4) bekezdés szerinti eset kivételével - nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) a létrejövő gazdasági társaság részére nem szolgáltathatja.

(2) A Vagyonkezelő Részvénytársaság által alapítani kívánt gazdasági társaságban az állami részesedés arányát a Kormány határozza meg.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaság a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) nem írhatja alá, illetve nem fogadhatja el, amíg a Kormány az alapítandó gazdasági társaságban fennálló állami részesedés arányáról nem döntött.

(4) Az egységes kutatási, termelési vagy elosztási rendszerben működtethető vagyonnal rendelkező gazdasági társaságok irányítására a Vagyonkezelő Részvénytársaság százszázalékos tulajdonában álló olyan gazdasági társaságot hozhat létre, amely - a Gt. VII. fejezetének 7. címében meghatározottak szerint - más gazdasági társaságban jelentős vagy a Gt. 328. §-át el nem érő többségi részesedéssel rendelkezik.

Vagyonkezelés

13. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság a 4. § szerinti alaptőkéjébe tartozó, valamint az értékesíthető üzletrészek, illetve részvények alapján őt megillető tagsági jogok gyakorlását ellenérték fejében a 12. § szerint létrehozott gazdasági társaságra vagy indokolt esetben nem állami tulajdonú vagyonkezelőre bízhatja (a továbbiakban: kezelésbe adás). E gazdasági társaság vagy vagyonkezelő az így rábízott vagyont a mérlegében nem mutathatja ki.

(2) A Vagyonkezelő Részvénytársaság és a koncessziós szerződés megkötésére jogosult miniszter megállapodik a koncessziós pályázat kiírása, illetve a koncessziós szerződés megkötése során érvényesítendő szempontokról. A megállapodás alapján a Vagyonkezelő Részvénytársasághoz tartozó vagyon működtetése, illetve hasznosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. §-ának b) pontja szerint történik.

(3) Ha a vagyonkezelési szerződés műemlékileg védett ingatlan vagy védett természeti terület hasznosítását érinti, a versenyeztetés, illetve szerződés megkötése során figyelembe kell venni az ezekre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit; az azokban foglaltakról a kezelésbe vevőt tájékoztatni kell.

14. § (1) A vagyonkezelő kiválasztása versenyeztetéssel történik. A versenyeztetés nyilvános vagy zártkörű pályázat útján valósulhat meg.

(2) A nyilvános pályázatot két országos napilapban - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább harminc nappal megelőzően - kell meghirdetni.

(3) A pályázat zártkörű pályázatnak minősül, ha a Vagyonkezelő Részvénytársaság - megfelelő határidő kitűzésével - az érdekelteket közvetlenül hívja fel ajánlattételre.

(4) A pályázati kiírás előírhatja, hogy a pályázatot - a pályázó nevének zárt borítékban való kezelésével - titkosan kell lefolytatni.

15. § A nyilvános versenyeztetési eljárásban bármely jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó részt vehet.

16. § A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázat célját;

b) a kezelésbe adni kívánt vagyonrész megjelölését és annak értékét;

c) a kezelésbe adásnak az illetékes hatóságok közreműködésével megállapított feltételeit;

d) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét;

e) az elbírálás szempontjait.

17. § (1) A pályázat elbírálása során figyelembe kell venni a pályázó által a munkavállalók foglalkoztatása, jövedelme, illetve szociális ellátása tekintetében vállalt kötelezettségeket, valamint vizsgálni kell a pályázó hitelképességét is.

(2) Egyenértékű feltételek vállalása esetében a pályázók közül előnyben kell részesíteni

a) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetében a korábbi vagyonkezelőt, feltéve, hogy a szerződés nem a vagyonkezelőnek felróható okból szűnt meg, vagy

b) az érintett gazdasági társaság dolgozói legalább 25%-ának részvételével a vagyonkezelésre alapítandó gazdasági társaságot vagy szövetkezetet, illetve az érintett gazdasági társaság Munkavállalói Résztulajdonosi Programjában részt vevőket.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaság azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte, illetve aki a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(4) A Vagyonkezelő Részvénytársaság a pályázat eredményét - a döntés indokolásával együtt -, továbbá a megbízás megtörténtét ugyanabban a két országos napilapban teszi közzé, amelyekben a pályázatot közzétette. Zártkörű pályázat esetében a pályázat eredményét a pályázóval közvetlenül kell ismertetni.

18. § (1) A vagyonkezelésre irányuló szerződés tartalmát a felek a jogszabályok keretei között, a pályázati kiírás és a benyújtott pályázat, illetve a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével szabadon állapíthatják meg.

(2) Az állami vagyon kezelésére kötött szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel (pl. zálogjoggal, óvadékkal, készfizető kezességgel) kell biztosítani. A biztosítékok együttesen is alkalmazhatók.

19. § (1) A vagyonkezelő kötelezettségeit a polgári jog általános szabályai szerint köteles teljesíteni, azok felróható megszegéséért kártérítési kötelezettség terheli.

(2) A Vagyonkezelő Részvénytársaság köteles a vagyonkezelő tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni. Ennek során - meghatározott időközönként - részletes írásbeli jelentést, beszámolót, elszámolást kérhet. A Vagyonkezelő Részvénytársaság folyamatosan köteles vizsgálni a vagyonkezelő hitelképességét is.

(3) A vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, illetve, ha az a (2) bekezdés szerinti ellenőrző tevékenységet akadályozza, a Vagyonkezelő Részvénytársaság azonnali hatályú felmondással élhet.

20. § (1) A vagyonkezelő a Vagyonkezelő Részvénytársaság által fizetett díjat árbevételként, a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült elismert kiadásait pedig költségként számolhatja el.

(2) A vagyonkezelésre irányuló szerződésben kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, ez azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült elismert költségek megtérítését.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaság az e törvényben foglalt rendelkezések keretei között a versenyeztetési eljárásra szabályzatot készít, melyben meghatározza a pályázati eljárás részletes szabályait.

Az állami vagyon
működtetésének különleges formája

21. § (1) Ha az országos közszolgáltatási feladatot (pl. vízellátás, energiaszolgáltatás, szállítás) százszázalékos vagy többségi állami tulajdonú gazdasági társaság látja el, a társaság e tevékenységével csak akkor hagyhat fel, ha a közszolgáltatási feladat ellátása más módon biztosított. A tevékenység folytatásának megszüntetéséről a Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatósága dönt. A Vagyonkezelő Részvénytársaság döntéséhez a tevékenység szerint illetékes miniszter véleményét ki kell kérni.

(2) A Kormány a tevékenység szerint illetékes miniszter javaslatára az országos közszolgáltatási feladatok ellátására százszázalékos vagy többségi állami tulajdonú gazdasági társaságot hoz létre, ha a közszolgáltatás ellátása más módon - költségvetési szerv útján vagy koncessziós szerződés alapján - országosan nem biztosított. Ilyen esetben a gazdasági társaságot a Kormány látja el a működéséhez szükséges törzstőkével (alaptőkével).