(2) A Vagyonügynökség tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

18. § (1) Az Országgyűlés a következő évre vonatkozóan az Irányelvekben határozza meg az állam vállalkozásokban működő vagyona értékesítésének feltételeit - ideértve a dolgozói tulajdonszerzést elősegítő kedvezményeket -, illetve e vagyon hasznosításának főbb szempontjait - így a Vagyonügynökség osztalékpolitikáját -, továbbá mindazon kérdéseket, amelyekről nem jogszabály rendelkezik.

(2) Az Irányelvekre vonatkozó javaslatot a Kormány terjeszti a következő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyidejűleg az Országgyűlés elé.

(3) Az Országgyűlés az Irányelvekről határozatot hoz.

19. § (1) A Kormány évente - az előző évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat előterjesztésével egyidejűleg - köteles az Országgyűlésnek beszámolni a Vagyonügynökség tevékenységéről, a hozzá tartozó állami vagyon alakulásáról, hasznosításának eredményéről és az Irányelvek végrehajtásáról.

(2) A Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon alakulásáról - a Vagyonügynökség költségvetésétől elkülönítve - mérleget kell készíteni, és azt a beszámolóval egyidejűleg kell előterjeszteni.

(3) A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a Vagyonügynökség tevékenységéről.

III. FEJEZET

Vagyonvédelmi előírások

20. § (1) E fejezet hatálya alá tartoznak a Vagyonügynökséghez tartozó vagyonnal gazdálkodó állami vállalatoknak, ezek leányvállalatainak és az egyéb állami gazdálkodó szerveknek (a továbbiakban: vállalat) a következő szerződései:

a) nem pénzbeli hozzájárulás teljesítése gazdasági társaságnak, feltéve, hogy a hozzájárulás értéke a vállalat éves beszámoló szerinti saját tőke 10%-át, vagy a 20 millió forintot meghaladja;

b) a vállalat vagyoni értékű jogának vagy gazdasági társaságban fennálló tulajdonosi érdekeltségének elidegenítése, feltéve, hogy a szerződés tárgyát jelentő vagyoni értékű jognak (tulajdonosi érdekeltségnek) az értéke az éves beszámoló szerinti saját tőke 30%-át vagy a 20 millió forintot meghaladja;

c) a vállalat ingatlanának elidegenítése, ideértve a bérletvételi (lízing) szerződés kötését is, feltéve, hogy az ingatlan értéke a vállalati könyvviteli nyilvántartások szerint a 20 millió forintot meghaladja;

d) a vállalat más tárgyi eszközének elidegenítése, arra bérletvételi (lízing) szerződés kötése, feltéve, hogy annak szerződés szerinti együttes értéke az éves beszámoló szerinti saját tőke 30%-át vagy az 50 millió forintot meghaladja;

e) minden olyan egyéb szerződés (bérlet, haszonbérlet stb.), amelynek alapján a vállalat éves beszámoló szerinti saját tőke 50%-át meghaladó része használatának, hasznosításának és a hasznok szedésének joga vagy e jogok valamelyike mást illet.

(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjában említett - két naptári éven belül kötött - szerződések (hozzájárulások) értékét az (1) bekezdésben megjelölt szerződésfajtánként külön-külön egybe kell számítani. Az értékhatár túllépésének jogkövetkezményeit csak a túllépést megvalósító azon szerződésre kell alkalmazni, amelynek értéke az egymillió forintot meghaladja.

(3) A vállalat az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott értékhatárt el nem érő ingatlana elidegenítését megelőzően is köteles a szerződés tárgyául szolgáló vagyon értékét vagyonértékelésre feljogosított szervezettel vagy személlyel megállapíttatni.

(4) E fejezet alkalmazásában a szerződés értékén a szolgáltatás vagy ellenszolgáltatás értéke közül a magasabbat kell érteni.

21. § Nem vonatkozik a 20. §-ban megjelölt előírás:

a) azokra a szerződésekre, amelyeket a vállalat a rendszeresen folytatott, rendeltetésszerű gazdasági tevékenysége körében köt meg;

b) a vállalatnak más vállalattal, illetve százszázalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társasággal kötött szerződésére, kivéve a vállalatnak a leányvállalatával kötött szerződését;

c) a vállalatnak állami költségvetési szervvel kötött szerződésére.

22. § (1) A 20. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott értékhatárokat meghaladó szerződést a megkötésétől számított tizenöt napon belül be kell jelenteni a Vagyonügynökségnek. A szerződés a Vagyonügynökség jóváhagyásával a szerződés megkötésének napjára visszamenő hatállyal jön létre.

(2) Ha a szerződés tárgya olyan vagyontárgy, amely jóléti vagy szociális célokat szolgál, a vállalat a 20. § (1) bekezdése szerinti szerződésfajtákat - értékhatárra tekintet nélkül - a munkavállalói érdekképviseleti szervek egyetértése esetén kötheti meg. Egyéb esetben a 20. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott értékhatárokat meghaladó, illetve ezen értékhatárokat el nem érő, de a munkavállalók érdekeit, munkakörülményeit stb. jelentősen érintő szerződés megkötése előtt a vállalat köteles beszerezni a munkavállalói érdekképviseleti szervek véleményét.

(3) Ha a szerződés tárgya olyan vagyontárgy, amely sport célokat szolgál, a vállalat a 20. § (1) bekezdése szerinti szerződésfajtákat - értékhatárra tekintet nélkül - csak az Országos Testnevelési és Sporthivatal véleményének kikérése után kötheti meg.

23. § (1) A 20. §-ban felsorolt szerződések tárgyául szolgáló befektetett eszközök és forgóeszközök értékét a vállalat köteles nyilvántartott vagyonértékelővel (könyvvizsgáló szervezettel vagy független könyvvizsgálóval, illetve vagyonértékelésre feljogosított szervezettel vagy személlyel) megállapíttatni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szerződés részvény nyilvános árfolyamon történő értékesítésére irányul.

(3) A Vagyonügynökséghez intézett bejelentéshez mellékelni kell a szerződést, a munkavállalói érdekképviseleti szervek 22. § (2) bekezdésében meghatározott egyetértését vagy a 20. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott értékhatárokat meghaladó szerződés megkötéséhez szükséges munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét és a vagyonértékelő által 180 napnál nem régebben megállapított értéket, ingatlan esetén az ingatlan 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát, üzletrész esetén a tagjegyzéket, továbbá a szerződés értékének a vállalat éves beszámoló szerinti mérlegében szereplő saját tőke értékéhez viszonyított arányát tartalmazó kimutatást.

24. § (1) A vállalat az ingatlan elidegenítésére irányuló szerződéskötési szándékát - ha az ingatlan értéke a 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott értékhatárt nem éri el, de az 1 millió forintot meghaladja - a szerződés megkötése előtt 30 nappal köteles a Vagyonügynökséghez bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a szerződés tervezetét, valamint a 23. § (1) bekezdés szerinti - 180 napnál nem régebbi - vagyonértékelést tartalmazó okiratot. A vállalat a bejelentést követő 30. nap elteltével a szerződést a bejelentésben foglalt tartalommal megkötheti.

(2) A vállalat az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtörténtét, ha az ingatlant nem pénzbeni hozzájárulásként bocsátja a gazdasági társaság rendelkezésére, az illetékes megyei bíróság, mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) előtt, ha pedig az ingatlan tulajdonjogát adásvételi szerződéssel ruházza át, úgy az illetékes földhivatal előtt igazolni köteles.

25. § A vállalatnak a 22. § (1) bekezdés szerinti bejelentésben foglalt feltételekkel megkötött szerződése a bejelentésnek a Vagyonügynökség által történt kézhezvételétől számított 30 nap elteltével létrejön, kivéve, ha a Vagyonügynökség e határidőn belül a 26. §-ban foglaltak szerint jár el.

26. § A Vagyonügynökség az engedélyezés során az alábbi intézkedéseket teheti:

a) ha a vagyonértékelés eredményének helyessége alapos okból kétségbe vonható, ismételt vagyonértékelést írhat elő, amelyet az általa kijelölt vagyonértékelő a megbízástól számított 30 napon belül végez el. Az ismételt vagyonértékelés a vállalat költségére történik, ha a vagyonértékelő által megállapított érték az eredeti értékelést 30%-kal meghaladja. Az így megállapított értéken alul a vállalat a Vagyonügynökség hozzájárulása nélkül a szerződést nem kötheti meg; vagy

b) ha a szerződés jelentősége vagy egyéb körülmények, különösen a verseny szabadságának biztosítása indokolja, előírhatja, hogy a szerződés megkötésére pályázat alapján kerüljön sor; továbbá

c) a jóváhagyást feltételhez kötheti, vagy a szerződés jóváhagyását megtagadhatja, ha a Vagyonügynökség által kért feltételeket a vállalat a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy ha a szerződés az eredeti feltételekkel az állam tulajdonosi érdekeit nyilvánvalóan sértené, illetve a nemzetgazdaság megkárosítására vezetne.

27. § (1) A vállalat a 26. § b) pontjában említett esetben köteles, egyébként pedig jogosult arra, hogy pályázatot írjon ki, és annak feltételeire - a versenyeztetésben egyenlő esélyeket biztosítva valamennyi pályázó számára - javaslatot tegyen a Vagyonügynökségnek. A pályázati kiírás feltételeit a Vagyonügynökség 15 napon belül engedélyezi. Ha a pályázati kiírás feltételeinek részeként a Vagyonügynökség a pályázat alapján megkötni tervezett szerződésfeltételeit is jóváhagyta, akkor az e feltételeknek megfelelő tartalmú szerződés létrejöttéhez nincs szükség a Vagyonügynökség ismételt jóváhagyására.

(2) A pályázat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos).

(3) A nyilvános pályázatot legalább két országos napilapban kell meghirdetni, a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően. Zártkörű (meghívásos) pályázat esetén az érdekelteket közvetlenül kell a pályázatra felhívni.

(4) A pályázati felhívásban meg kell jelölni a vállalat nevét és székhelyét, a pályázat tárgyát, célját, benyújtásának, valamint a döntés kihirdetésének helyét és időpontját, továbbá a vagyon hasznosításának kívánatos irányára, módjára és egyéb feltételeire vonatkozó mindazon adatokat, amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez.

(5) A vállalat a pályázat kiírásáról, feltételeiről és a vállalat dolgozóinak esetleges részvételi lehetőségeiről a dolgozóit a pályázat - (3) bekezdés szerinti - kiírásával egyidejűleg külön is köteles tájékoztatni.

28. § A pályázatok benyújtásának határideje nem lehet kevesebb tizenöt napnál.

29. § (1) A pályázati ajánlatok közül csak a legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett lehet dönteni.

(2) Egyenlő feltételek esetén a vállalati dolgozók legalább 25%-ának részvételével működő gazdasági társaság és a vállalati dolgozók legalább 25%-a által alapított szövetkezet, illetve a pályázatot kiíró vállalat dolgozója mint egyéni vállalkozó részéről benyújtott ajánlatot kell előnyben részesíteni. Sport célú létesítmény esetében előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki vállalja, hogy e létesítményt eredeti rendeltetésének megfelelően működteti tovább.