1992. évi LXVI. törvény

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról1

Az Országgyűlés, az Alkotmánynak a személyes adatok védelméről szóló rendelkezéseire figyelemmel, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1) E törvény célja, hogy meghatározza a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) működésének törvényes feltételeit.

(2) A nyilvántartás azokat az alapvető személyi és lakcím adatokat tartalmazza, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek.

(3) E törvény biztosítja a természetes személy (a továbbiakban: polgár) személyes adataival való önrendelkezési joga, illetőleg az állami és az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges adatok használatához fűződő közérdek összhangjának érvényesülését.

(4) E törvény a nyilvántartás törvényességét annak célhozkötöttségével, az adatkezelés feltételeinek meghatározásával, az adatoknak a nyilvántartás szervei közötti megosztásával, az adatok körének pontos meghatározásával, továbbá az adatkezelés időbeni korlátozásával biztosítja.

(5) E törvény garanciális szabályokat állapít meg a nyilvántartásban kezelt adatok védelmére, valamint előírja az adatkezelés és a szolgáltatás ellenőrzésének kötelezettségét.

(6) A személyazonosító jel csak az e törvényben meghatározott korlátozott körben és szabályozott feltételek mellett, valamint az ebben megállapított határidőig használható.

A törvény alapelvei

2. § (1) A polgár - ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását. A tilalommal érintett adat a polgár erre irányuló eseti engedélye alapján kiadható. Ez utóbbi eljárás költségei a kérelmezőt terhelik.

(2) A nyilvántartás szervei (6. §), ha törvény másként nem rendelkezik - az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokon kívül - nem ismerhetik meg azon adatkezelők által kezelt adatokat, amelyekhez adatot szolgáltatnak.

(3) Az állami és önkormányzati szervek feladataik ellátásához elsősorban az érintett polgártól kérhetnek adatokat. A nyilvántartás szolgáltatását akkor vehetik igénybe, ha az eljáráshoz szükséges adat a polgártól nem szerezhető be, vagy az általa közölt adatok nem alkalmasak az azonosításra, továbbá, ha a nyilvántartásból való közvetlen adatigénylés - az adatok védelméhez fűződő jogot is figyelembe véve - mentesíti a polgárt a többszörös adatszolgáltatási kötelezettség alól.

(4) Az állami és önkormányzati szervek a polgártól, illetőleg a nyilvántartástól csak azokat a személyes adatokat kérhetik, amelyekre feladataik ellátása érdekében törvény vagy törvény felhatalmazása alapján az abban meghatározott körben helyi önkormányzati rendelet feljogosítja őket.

(5) A nyilvántartás szervei statisztikai célra - a népszámlálással kapcsolatos feladatok (23. §) kivételével - csak olyan módon szolgáltathatnak adatokat, amellyel a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre.

(6) A nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok teljes körére - ha törvény másként nem rendelkezik - személyi és lakcím adatokat csak a nyilvántartás szervei gyűjthetnek.

A nyilvántartás fogalma és feladatai

3. § (1) A nyilvántartás olyan, települési (fővárosi kerületi), területi és központi szinten működő hatósági nyilvántartás, amely a polgároknak az e törvényben meghatározott személyi és lakcím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza.

(2) A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

A törvény hatálya

4. § (1) A törvény hatálya alá tartoznak a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, bevándorolt és menekültként elismert személyek.

(2) A külföldön élő magyar állampolgárok akkor tartoznak a törvény hatálya alá, ha - a magyar állampolgárságuk külön eljárás szerinti igazolása után - kérik adataiknak a nyilvántartásba való felvételét, illetve meglévő adataik további kezelését. Adataikat kérelmükre a nyilvántartásból törölni kell.

(3) E törvény hatálya kiterjed a személyi adat nyilvántartási, az adatkezelési, a lakcímbejelentési és a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra.

Értelmező rendelkezések

5. § E törvény alkalmazása során:

(1) A polgár természetes személyazonosító adatai: családi és utóneve(i), nők esetében leánykori családi és utóneve(i) (a továbbiakban együtt: név); neme; születési helye és ideje; anyja leánykori családi és utóneve(i) (a továbbiakban: anyja neve).

(2) A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár otthonául használ, továbbá az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.

(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).

(5) A törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár [4. § (2) bekezdés] lakóhelye annak a külföldi lakásnak a címe, amelyet otthonául megjelöl.

(6) A személyazonosító jel: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok egyedi azonosítására szolgáló, matematikai módszerrel, e törvény mellékletében leírt módon képzett kódjel.

(7) Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:

a) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése;

b) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak rendszeres vagy eseti közlése.

(8) A személyazonosító igazolvány: olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.

(9) A nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi és lakcím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették.

(10) Archív adatok: azok az adatok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei az aktuális adatállománynak, továbbá, azon korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezték.

II. fejezet

A nyilvántartás szervezete,
hatásköri és illetékességi szabályai

6. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (helyi szerv), a köztársasági megbízott (területi szerv), az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal (központi szerv) látja el.

(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátását a belügyminiszter irányítja.

7. § (1) A jegyző illetékessége a település közigazgatási területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak nyilvántartására terjed ki.

(2) A jegyző

a) vezeti a polgárok adatait tartalmazó helyi nyilvántartást, és abból a törvényben meghatározott feltételekkel adatot szolgáltat;

b) közokiratot állít ki a nyilvántartott adatokról;

c) ellátja a személyazonosító jel kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos, hatáskörébe tartozó feladatokat;

d) kiadja a személyazonosító igazolványt, nyilvántartást vezet róla, és ellátja az ezzel összefüggő, hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

e) ellátja a lakcímbejelentéssel kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat;

f) gondoskodik a személyes adatok védelméről.

(3) A jegyző - a belügyminiszter rendeletében meghatározott módon - továbbítja az általa kezelt nyilvántartásba felvett adatokat a központi nyilvántartás részére, illetve átvezeti a helyi nyilvántartásban az adatok változását.

8. § (1) A köztársasági megbízott illetékességi területére kiterjedően

a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;

b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot.

(2) A köztársasági megbízott a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során

a) közreműködik a nyilvántartás adatgyűjtésének, adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében, a helyi és a központi nyilvántartás közötti kapcsolat kialakításában és fenntartásában;

b) a Kormány által e feladat ellátására kijelölt szervezet útján, rendszergazdaként működteti a területi nyilvántartás megyénként szervezett számítógépes rendszerét és közreműködik annak fejlesztésében.

9. § (1) Az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a belügyminiszter irányítása alatt álló, önálló, első fokú államigazgatási hatósági jogkörrel rendelkező, központi hivatalként működő szerv.

(2) A Hivatal feladata és hatásköre:

a) szakmailag irányítja és ellenőrzi a nyilvántartás működését;

b) képezi a személyazonosító jelet és a helyi szervek, az anyakönyvvezető, valamint a külképviseleti szervek útján gondoskodik kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról;

c) működteti a nyilvántartás központi rendszerét, és abból - törvényben meghatározott feltételekkel - adatszolgáltatást teljesít;

d) gondoskodik a helyi nyilvántartás által kezelt adatok helyességének ellenőrzéséről;

e) meghatározza a nyilvántartás működési szabványait;

f) kezeli a 4. § (2) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgárok adatait, illetve kérelmükre az adatokat törli;

g) a személyazonosító igazolvány azonosítása és az abban szereplő adatok igazolása céljából elkülönítetten kezeli a polgár fényképét, aláírását, valamint a 29. § (3) bekezdésében szereplő adatait tartalmazó kérelmet (igénylőlapot), a személyazonosító igazolvány bevonásának tényét és indokát, valamint elvesztésére, illetve találására utaló adatokat;

h) kezeli a központi okmánytárat.

10. § A belügyminiszter

a) irányítja, ellenőrzi a nyilvántartással összefüggő államigazgatási feladatok ellátását;