b) összehangolja a nyilvántartó rendszer működésének és fejlesztésének pénzügyi, technikai és informatikai feltételeit;

c) irányítja a Hivatalt, kinevezi annak vezetőjét és jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát;

d) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését;

e) megállapítja az adatvédelmi felelősök [30. § (2) bekezdés] feladat- és hatáskörét.

III. fejezet

A nyilvántartás adatai

11. § (1) A nyilvántartás tartalmazza a polgár

a) nevét;

b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, hontalanságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült vagy bevándorolt státusát;

c) nemét;

d) születési helyét és idejét;

e) anyja nevét;

f) személyazonosító jelét;

g) elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását);

h) lakcímét;

i) az adatszolgáltatásra vonatkozó, 2. § (1) bekezdés szerinti korlátozást, illetve tilalmat;

j) adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést.

(2) A helyi nyilvántartás akkor tartalmazza a külföldön élő magyar állampolgár adatait, ha a nyilvántartást kezelő szerv illetékességi területén tartózkodási helyet létesít.

(3) A helyi nyilvántartás elkülönítetten tartalmazza a személyazonosító igazolvány nyilvántartást.

(4) A helyi nyilvántartás az adatváltozástól számított öt évig tartalmazza azoknak a polgároknak az adatait (passzív állomány), akik

a) elhaláloztak (beleértve a holttá nyilvánítást és a halál tényének megállapítását is);

b) magyar állampolgárságuk megszűnt;

c) kivándoroltak;

d) a jegyző illetékességi területén érvényes lakcímmel már nem rendelkeznek;

e) bevándoroltak vagy menekültként elismert személyek és külföldre távoztak.

12. § (1) A központi nyilvántartás a polgár elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve kivándorlásától számított öt évig tartalmazza az érintett polgár minden korábbi adatát (passzív állomány).

(2) A központi szervnek az 5. § (9) bekezdésében meghatározott alapiratokat - az anyakönyvvezető által kiállítottak kivételével - a központi okmánytárban az (1) bekezdés szerinti időpont elteltétől számított ötven évig meg kell őriznie. Ezt követően az iratokat a levéltárra vonatkozó rendelkezések szerint kell selejtezni.

(3) A helyi és a központi nyilvántartásban kezelt passzív állományból, valamint az archív adatokból e törvény általános szabályai szerint lehet adatot szolgáltatni.

(4) A passzív állományt az e törvényben meghatározott megőrzési idő eltelte után évente egyszer meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell.

A személyazonosító jel

13. § (1) A 37. § (1) bekezdésében megjelölt határidő után a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módot és annak használatát külön törvény állapítja meg.

(2) Az érintettet személyazonosító jeléről - az újszülött kivételével - a nyilvántartó szerv hatósági bizonyítvánnyal tájékoztatja. Az újszülött személyazonosító jeléről a hatósági bizonyítványt az anyakönyvvezető állítja ki és adja át azt a törvényes képviselőnek.

(3) A személyazonosító jelet a nyilvántartás szervei (6. §) egymás közötti és az anyakönyvvezetővel való kapcsolatukban, az e törvényben előírt feladataik ellátásához, belső azonosítóként használhatják.

(4) A nyilvántartó szervek a személyazonosító jelet a törvényben meghatározott célokon kívül másra nem használhatják és az érintettek, illetve a törvényben használatára feljogosítottak kivételével más polgárnak és jogi személynek nem hozhatják tudomására.

(5) A személyazonosító jelet az e törvényben használatára feljogosított szerveken kívül más szerv és személy a polgártól nem kérheti, nyilvántartásában azonosításra nem alkalmazhatja és okiratokban nem tüntetheti fel.

A nyilvántartás adatforrásai

14. § A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:

a) a polgár lakcímbejelentése;

b) a polgár kérelme (igénylőlap) a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt és az ehhez csatolt okiratok;

c) az anyakönyvből az anyakönyvvezető által küldött értesítés;

d) az idegenrendészeti és útlevélhatóság értesítése;

e) a külképviseleti szerv értesítése;

f) a rendőrségnek a személyi igazolvány (személyazonosító igazolvány) kiállításáról, illetve az abban bekövetkezett változásokról kiállított értesítése;

g) a területszervezési intézkedést kihirdető jogszabály;

h) a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés (az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartozó területszervezési, közterület-elnevezési és házszámváltozási döntésekről);

i) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv létesítése a magyar állampolgárság megszűnéséről;

j) a polgár adatai letiltására vagy helyesbítésére vonatkozó kérelme;

k) a jegyző, a köztársasági megbízott, a Hivatal, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;

l) a külföldön élő magyar állampolgár kérelme.

15. § (1) A polgár a lakcímbejelentkezés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:

a) nevét, anyja nevét;

b) születési helyét, idejét;

c) személyazonosító jelét;

d) állampolgárságát;

e) előző lakcímét;

f) új lakcímét;

g) a bejelentés időpontját;

h) a tulajdonos vagy a lakás használatára egyébként jogosult hozzájárulását.

(2) A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelemben (igénylőlapon) közli - és szükség esetén anyakönyvi kivonattal vagy egyéb közokirattal igazolja - a 29. § (3) bekezdésében megjelölt személyi adatait, mellékeli fényképét, és a kérelmet saját kezűleg aláírja.

16. § Az anyakönyvvezető a születési, a házassági és a halotti anyakönyvbe bejegyzett - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott - adatokról, illetve azok változásáról értesíti a nyilvántartás szervét.

IV. fejezet

Adatszolgáltatás a nyilvántartásból

17. § (1) A nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között - a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltatnak.

(2) A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:

a) név és lakcím adatok (felvilágosítás a lakcímről);

b) név és lakcím adatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés [11. § (4) bekezdés] oka, helye és ideje;

c) a b) pontban felsorolt adatok és a személyazonosító jel;

d) a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre.

(3) A nyilvántartás szervei a 11. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott adatokat - a 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel - statisztikai célra felhasználhatják és azokat nyilvánosságra hozhatják.

18. § A nyilvántartott adatok szolgáltatását elsősorban a helyi nyilvántartó szervtől, illetve a területi szerv közreműködésével kell igényelni. A központi szerv nyilvántartása akkor vehető igénybe, ha az adatszolgáltatás egyéb módon nem teljesíthető.

19. § (1) A 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatszolgáltatásra bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében jogosult, ha azt írásban, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolásával kéri.

(2) A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha

a) az adatok kiadását a polgár letiltotta, kivéve, ha az adat kiszolgáltatására eseti engedélyt adott;

b) a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta;

c) a megjelölt cél a kérelmező jogát, illetve jogos érdekét nem érinti, vagy az adattal érintett polgár személyiségi jogát sérti.

20. § (1) A polgárnak a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatairól - függetlenül attól, hogy élt-e adatai letiltásának jogával - más polgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés vagy viszonosság előírja, vagy ha a kérelmező

a) polgár vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az adatok felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét okirattal igazolja;

b) jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri. Ez esetben is csak legfeljebb annyi adat szolgáltatható, amennyi a felhasználás célját még kielégíti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 21-24. §-ok alapján teljesített adatszolgáltatásra.

21. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:

a) a helyi önkormányzatok szervei törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feladataik ellátásához;

b) a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság az ezzel kapcsolatosan előírt feladatai végrehajtásához;

c) a szabálysértési hatóság a hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárásban a feljelentett vagy tanú (szakértő) személyi adatainak és lakcímének megállapításához;

d) a szociális igazgatás szervei a szociális gondoskodás körében felmerülő, törvényben meghatározott feladataik ellátásához;

e) az útlevélhatóság az útlevél-ügyintézéshez;

f) a gépjárműveket, a forgalmi és vezetői engedélyeket nyilvántartó hatóság a nyilvántartásban szereplő polgárok adatai változásának követéséhez;

g) az állampolgársági és névváltoztatási ügyekben eljáró szerv törvényben meghatározott feladatai ellátásához.

22. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:

a) az állami ingatlan-nyilvántartás szervei az ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez;

b) a honvédelmi igazgatás szervei a honvédelemről szóló törvény rendelkezései szerint a honvédelmi kötelezettség alá tartozó polgárokról az első alkalommal történő katonai nyilvántartásba vételhez és ezt követően a katonai nyilvántartásban lévők adatainak változásáról folyamatosan, kiegészítve a családi állapottal és a 11. § (4) bekezdés szerinti passzív állományba helyezés okával és időpontjával;