c) a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében;

d) az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen - az apaság vélelmét megdöntő részében -, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg, illetve, ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni;

e) ha azt törvény kizárja.

(2) Nincs helye további felülvizsgálatnak, ha a határozatot a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozta.

272. § (1) A felülvizsgálati kérelmet az első fokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

(2) A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.

(3) A felülvizsgálati eljárásban a kérelem előterjesztője jogi képviselővel köteles eljárni. A felülvizsgálati kérelemhez - ha arra korábban nem került sor - csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is. Ügyvédjelölt (jogi előadó) a Legfelsőbb Bíróság előtt nem járhat el.

(4) Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve, ha a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, az első fokú határozatot hozó bíróság azt a per irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Legfelsőbb Bírósághoz, a jogerős határozatot hozó bíróságot pedig a felülvizsgálati kérelem másolatának megküldésével értesíti az eljárás megindításáról. Ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént, a felülvizsgálati kérelmet beérkezését követően haladéktalanul fel kell terjeszteni.

273. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik, kivéve, ha a felülvizsgálati kérelem a Legfelsőbb Bíróság jogerős határozata ellen irányul, amikor a Legfelsőbb Bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

(2) A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság az eljárás bármely szakaszában akkor is hivatalból elutasítja, ha

a) felülvizsgálati kérelemnek nincs helye;

b) azt nem az arra jogosult nyújtotta be;

c) a kérelmet előterjesztő fél a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik.

(3) A (2) bekezdés a)-b) pontjai esetében a jogi képviselővel szemben pénzbírság szabható ki.

(4) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Legfelsőbb Bíróság felfüggesztheti. A fél kérelmére - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 32. §-ában meghatározott esetekben - a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a Legfelsőbb Bíróság értesíti a földhivatalt.

(5) A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Legfelsőbb Bíróság határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Legfelsőbb Bíróság határoz.

274. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson vagy tárgyaláson kívül bírálja el.

(2) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja, az ellenfelet pedig az ellenkérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem előterjesztésének lehetőségére, illetve arra is, hogy - az utóbbi esetben - ennek során a 272. § (3) bekezdése szerint kell eljárnia. A csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem előterjesztésére a 244. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) A felülvizsgálati tárgyalásra a 247. §-ban foglalt rendelkezések kivételével a fellebbezési tárgyalás szabályai megfelelően irányadóak.

(4) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, ha ahhoz a tanács elnökének felhívására a felek hozzájárultak.

(5) Ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a tárgyaláson kívüli elbíráláshoz hozzájárul az ellenfelét - a felülvizsgálati kérelem egyidejű kézbesítése mellett - a tanács elnöke a felhívásban figyelmezteti arra is, hogy amennyiben a tárgyaláson kívüli elbíráláshoz ő is hozzájárul, e nyilatkozatával egyidejűleg ellenkérelmet vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő - ez utóbbi esetben - ennek során a 272. § (3) bekezdése szerint kell eljárnia.

275. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok, illetve a benyújtott okiratok alapján dönt, és a feleket további okiratok csatolására vagy bemutatására is felhívhatja. Ezenkívül bizonyítás felvételének helye nincs.

(2) A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert a tárgyalás alapján megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

275/A. § (1) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

(2) Ha a határozat - az (1) bekezdésben foglalt eljárási szabály megsértésének kivételével - jogszabályt sért, és a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak, a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértő határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként a jogszabálysértő határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(3) Ha a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi és az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat adhat. Ebben az esetben csak a felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.

(4) Ha a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel és intézkedik - a határozathoz képest - a végrehajtásnak vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt.

(5) Új eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Legfelsőbb Bíróság határozatának felolvasásával kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.

275/B. § Ha törvény másként nem rendelkezik, a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.”

16. § (1) A Pp. 313. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető, a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege az ötvenezer forintot nem haladja meg, feltéve, ha van olyan bíróság, amely a fizetési meghagyás kibocsátására illetékes.”

(2) A Pp. 314. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„314. § Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs belföldön ismert lakóhelye (tartózkodási helye vagy székhelye).”

17. § (1) A Pp. 315. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A fizetési meghagyás iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni.”

(2) A Pp. 315. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jogosult köteles az űrlapnak mind a kérelem előterjesztésére, mind a meghagyás kibocsátására szolgáló részét a 121., illetve a 317. §-nak megfelelően kiállítani. Ha a jogosult a kérelmet nem az arra rendszeresített űrlapon terjesztette elő, vagy nem megfelelően töltötte ki, illetve nem csatolta a szükséges példányszámban, őt a bíróság a hiányok pótlására hívja fel.”

(3) A Pp. 319. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt nap - váltón alapuló követelés esetében három nap - alatt a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál írásban ellentmondással élhet; a fizetési meghagyásnak bármilyen címen előterjesztett megtámadása ellentmondásnak számít. Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik.”

(4) A Pp. 319. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ellentmondást eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél az eljárásban érdekelt.”

18. § (1) A Pp. 332. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elnök a 124. § keretében)

„a) intézkedik a közigazgatási iratok beszerzéséről; ezzel egyidejűleg értesíti a határozat végrehajtásának elrendelésére jogosult közigazgatási szervet a keresetlevél benyújtásáról, ha azt a fél közvetlenül a bíróságnál nyújtotta be;”

(2) A Pp. 340. §-át megelőző címből a „Törvényességi óvás” szövegrész helyébe a „Felülvizsgálat” szövegrész kerül, egyebekben a Pp. 340. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a jogerős határozat ellen a fél perújítással élt, az elsőfokú bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Legfelsőbb Bíróság, erről - az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében - értesíti az eljáró közigazgatási szervet.”

(3) A Pp. 340. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően, ha a bíróság a határozatot megváltoztatta, a közigazgatási szerv a határozatnak megfelelően a közigazgatási eljárást tovább folytatja vagy megszünteti.”

19. § A Pp. 344. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: