12. § (1) A közcélú szolgáltató az előfizetői szerződést - a (3) bekezdésben említett felszólítást követő tizenöt nap elteltével - azonnali hatállyal felmondhatja, ha az előfizető

a) a szolgáltatáshoz használt berendezést, a szolgáltató hálózatát a szerződésben foglaltaktól eltérően üzemelteti, átalakítja, vagy ahhoz jogosulatlanul más berendezést kapcsol;

b) a szolgáltatáshoz használt berendezéseinek szerződés szerint kikötött ellenőrzését akadályozza.

(2) A közcélú szolgáltató az előfizetői szerződést a (3) bekezdésben említett felszólítást követő tizenöt nap elteltével azonnali hatállyal felmondhatja, ha az előfizető

a) a szolgáltatáshoz használt berendezés hívhatóságát akadályozza;

b) a szolgáltatáshoz használt berendezéseinek forgalma a műszaki előírásokban megengedett terhelhetőséget tartósan és jelentősen meghaladja és a szolgáltató felhívása ellenére sem kéri további berendezés felszerelését;

c) a távbeszélő alközpont, adatátviteli berendezés fenntartási munkájának elvégzését akadályozza, illetőleg e berendezések műszaki előírásokban meghatározott felújításáról vagy kicseréléséről nem gondoskodik.

(3) A szolgáltató a felmondást megelőzően - legalább tizenöt napos határidővel - írásban köteles felszólítani az előfizetőt a szerződésszegés megszüntetésére.

(4) Díjfizetés elmulasztása esetében az eredménytelen fizetési felszólítást követő harminc nap elteltével a szolgáltató az előfizetői szerződést tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja.

(5) Ha az előfizető a szolgáltató által követelt díj összegszerűségét vitatja, a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a díj számlálása, továbbá megállapítása helyes volt.

(6) A közcélú előfizetői szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el.

13. § (1) Ha az előfizetői szerződés teljesítése átmeneti jelleggel akadályba ütközik, a szolgáltatás szünetel; erre az időre az előfizetőt díjfizetési kötelezettség nem terheli. Ilyenkor egyébként a teljesítés lehetetlenné válásának szabályait (Ptk. 312. §) kell alkalmazni.

(2) Az előfizetői szerződés teljesítése az előfizető bejelentésére is szünetel. A szünetelés részletes feltételeit az üzletszabályzat tartalmazza.

14. § (1) Közterületen, közúton, középületben, postahivatalban, kereskedelmi üzlethelyiségben lévő, illetőleg a közönség számára rendelkezésre álló, nyilvános távbeszélő állomás szolgáltatását meghatározott díj fizetésével bárki igénybe veheti.

(2) Nyilvános távbeszélő állomás létesítését bárki kezdeményezheti. A nyilvános távbeszélő állomásoknak koncessziós szerződésben meghatározott hányadát akként kell

kialakítani, hogy azokat hallássérült vagy mozgáskorlátozott személyek is használni tudják. Az élet- és vagyonbiztonság céljait szolgáló nyilvános távbeszélő állomás létesítésére vonatkozó ajánlatot a közcélú szolgáltató nem utasíthatja el, ha a megrendelő vagy az illetékes önkormányzat az állomás létesítése költségeinek megfizetését vállalja.

(3) A nyilvános távbeszélő állomást a szolgáltató köteles folyamatosan rendeltetésszerű használatra alkalmas (üzemképes) állapotban tartani.

15. § (1) A táviratszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató a megrendelőtől felvett üzenetet a távközlő hálózat és a postai szolgáltató igénybevételével vagy más módon továbbítja a címzetthez. A közcélú távközlési szolgáltatót a táviratszolgáltatási szerződés megkötésére vagy az abban való közreműködésre szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) A táviratszolgáltatási szerződés teljesítésének (ideértve a rádiótávíró-szolgáltatást is) részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

A távközlő hálózatok együttműködése

16. § Az ország távközlő hálózatainak - a 2. § (1) bekezdésében említett hálózatok kivételével, vagy ha az összekapcsolást jogszabály tiltja - egységes műszaki és jogi szabályozási feltételeket kell teljesíteniük akként, hogy - a kapcsolat létesítéséhez szükséges egységek beiktatásával - egységes hálózatként működő rendszert alkossanak.

17. § (1) A 16. §-ban meghatározott távközlő hálózatok együttműködésének biztosítására a miniszter rendeletben szabályozza az alapvető műszaki terveket, továbbá a szolgáltatások minőségi, műszaki és technológiai feltételeit. Az együttműködés feltételeire a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában - közzétett műszaki előírások is vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott műszaki előírások bevezetése és alkalmazása előtt a miniszter - létrejöttét követően - a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság véleményét is kikéri.

(3) A Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottságot a távközlési szolgáltatók, a távközlő hálózatot létesítők és a berendezést gyártók hozzák létre az illetékes miniszterek közreműködésével.

18. § (1) A távközlési szolgáltatók az ország közcélú távközlő hálózatának egysége érdekében a hálózatok létesítése, működtetése, módosítása és megszüntetése során együttműködni kötelesek. Együttműködésük kiterjed

a) a kölcsönös tájékoztatásra és a 32. § szerinti együttműködést érintő adatszolgáltatásra;

b) a működtetéshez kapcsolódó mérésekre;

c) a karbantartási rendszerek összehangolására, valamint

d) a szolgáltatási zavarok elhárítására.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettség a szolgáltatót a piacra lépő új szolgáltatóval szemben is terheli.

Hatósági engedélyek

19. § (1) A távközlés hatósági feladatait a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv látja el, amelynek központi szerve a Hírközlési Főfelügyelet, helyi szervei a területi hírközlési felügyeletek (a továbbiakban együtt: hatóság).

(2) A hatóság feladat- és hatáskörét, továbbá illetékességét a Kormány állapítja meg.

(3) A hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A hatóság - törvényben vagy más jogszabályban, továbbá a miniszter által rendeletben meghatározott feltételek szerint -

a) engedélyezi távközlő összeköttetés, illetőleg hálózat létesítését, üzembe helyezését, a hálózat átalakítását, megszüntetését (elbontását), továbbá a 6. §-ban meghatározott hálózatok összekapcsolását, vagy más távközlő hálózatra való rákapcsolását;

b) engedélyezi távközlő berendezések forgalomba hozatalát, használatba vételét, üzemeltetését;

c) bejegyzi és folyamatosan nyilvántartja az a) és b) pontban foglaltakhoz kapcsolódó - tervezői, kivitelezői és szakértői munkát végző - személyeket, akiket, a miniszter által rendeletben meghatározott feltételek alapján feljogosított bizottság a névjegyzékbe való felvételre alkalmasnak minősített.

20. § (1) A Kormány - a 3. § (1) bekezdésében megjelölt távközlési szervezetek koncessziós szerződésben meghatározott távközlési tevékenységét kivéve - a távközlő hálózatok üzemeltetésének biztonsága, a különböző távközlő hálózatok, illetőleg szolgáltatások együttműködésének zavartalansága, továbbá az adatok védelme érdekében a távközlési szolgáltatás végzését - rendeletben meghatározott feltételek szerint - szolgáltatási engedélyhez köti.

(2) A szolgáltatási engedélyt a hatóság az (1) bekezdésben említett kormányrendelet alapján adja ki.

(3) Természeti erőforrások által korlátozott esetben a szolgáltatási engedély feltétele a nyilvánosan meghirdetett árverésen vagy sorsoláson elnyert jogosultság lehet.

21. § (1) Nem kell hatósági engedély

a) a saját célú (telekhatáron belüli) vezetékes hálózatok létesítéséhez, üzemeltetéséhez;

b) a mélyszinti bányaüzemi távközlő hálózat és berendezés létesítéséhez és üzemeltetéséhez;

c) információközlésre felhasznált vezetékes térhangosításhoz;

d) műsorszóró szolgáltatás és egyirányú űrtávközlés jeleinek vételéhez;

e) zártcélú hálózat üzemeltetéséhez;

f) a különcélú vezetékes távközlő hálózat megszüntetéséhez (elbontásához). Ebben az esetben a tulajdonost a hatósággal szemben bejelentési kötelezettség terheli.

(2) A hatóság engedélyezési eljárása során vizsgálni köteles, hogy a kérelemmel összefüggően milyen egyéb hatósági engedélyt (hozzájárulást) szükséges előzetesen beszerezni. Ennek hiányában az engedélyezési eljárás nem folytatható le.

(3) A hazai kereskedelmi forgalomba kerülő távközlő berendezés hatósági engedélyezését a forgalmazónak kell kérnie. Egyéb esetekben a távközlő berendezés hatósági engedélyezését a berendezés gyártójának vagy üzemben tartójának kell kérnie.

(4) A közcélú távközlő hálózat műszaki zavarának elhárításáig a hatóság a különcélú hálózat ideiglenes közcélú igénybevételét az üzemeltetők által előzetesen egyeztetett feltételeknek megfelelően - a közcélú távközlési szolgáltató által fizetendő térítés ellenében - határozattal elrendelheti. A határozat azonnal végrehajtható.

22. § (1) Az engedély nélkül létesített hálózat létesítőjét, illetőleg az engedély nélkül forgalomba hozott vagy üzemeltetett berendezés forgalmazóját vagy üzemeltetőjét a hatóság - jogszabályban meghatározott mértékű bírság kiszabása mellett - kötelezheti

a) az engedély nélkül létesített hálózat megszüntetésére, a berendezés forgalmazásának abbahagyására és az eredeti állapot helyreállítására, vagy

b) a hálózat fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére.

(2) Szolgáltatási engedély nélkül vagy attól eltérően nyújtott távközlési szolgáltatás végzőjét a hatóság - jogszabályban meghatározott mértékű bírság kiszabása mellett - kötelezheti

a) a szolgáltatás abbahagyására, vagy

b) a szolgáltatás utólagos engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére.

(3) A 14. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegéséért a hatóság - a miniszter által rendeletben meghatározott mértékű - bírságot szabhat ki.

23. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni köteles, hogy a hatóság erre feljogosított képviselője szakfeladatának ellátásához szükséges mértékben, illetőleg ellenőrzés céljából az ingatlan területére belépjen.

(2) A hatóság a koncessziós szerződésben, valamint a hatósági engedélyekben foglaltak megtartását, továbbá a szolgáltatás jogszabályban, szabványban, műszaki előírásban meghatározottak szerinti működésének megfelelőségét (a továbbiakban: minőségi felügyelet) folyamatosan ellenőrzi.