1992. évi LXXIII. törvény
a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról1
1. § A társasági adóról szóló, az 1992. évi XLIV. és az 1992. évi LV. törvénnyel módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: tv.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vállalkozási tevékenység megkezdésének napja az első kötelezettségvállalás időpontja, befejezésének napja a megszűnés napja, egyéni vállalkozónál és mezőgazdasági kistermelőnél a tevékenység megszüntetésének, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá történő átjelentkezésnek a napja.”
2. § (1) A tv. 2. §-a (1) bekezdésének d) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(1) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyű]
„d) ügyvédi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, a művészeti alkotóközösség és a külön jogszabályban meghatározott erdőbirtokossági társulat;
g) a lakásszövetkezet, a társadalmi szervezet, az egyház (ideértve a társadalmi szervezet, illetve az egyház alapszabályában önálló jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), az alapítvány és a víziközmű-társulat, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt ér el, vagy ráfordítást számol el.”
(2) A tv. 2. § (2), (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, ha belföldön telephellyel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi vállalkozó).
(3) A belföldön telephellyel nem rendelkező külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (a továbbiakban: külföldi szervezet) a belföldi személytől a vállalkozási tevékenységért kapott ellenértéket alapul véve a 6. számú melléklet D) fejezetében foglaltak szerint megállapított jövedelem után a 9. §-ban meghatározott mértékű adót köteles fizetni, ha a jövedelemszerzés helye a Magyar Köztársaság. E szervezetekre - a 15. § (4) bekezdése és a 17. § kivételével - e törvény más rendelkezései nem terjednek ki.
(4) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, a költségvetési szervre és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalatra.”
3. § (1) A tv. 3. §-ának 1., 2., 3. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(3. § E törvény alkalmazásában)
„1. lízing: a termék, ingatlan átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít;
2. kapcsolt vállalkozás: az egymással szerződéses kapcsolatban álló feleknél
a) ha az egyik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő természetes személy közvetlenül vagy közvetve részt vesz a másik adóalany vállalkozásának irányításában, ellenőrzésében, vagy 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkezik a másik adóalanyt érintő döntések meghozatalakor;
b) ugyanazon adóalany(ok) vagy adóalanynak nem minősülő természetes személy(ek) vesznek részt közvetlenül vagy közvetve az irányításban, ellenőrzésben, vagy együttesen 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkeznek legalább az egyik felet érintő döntésekben.
A vállalkozás irányításában, ellenőrzésében való részvételt jelent közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál az üzletvezetésben, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanácsban, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezetésben és a felügyelőbizottságban, részvénytársaságnál és szövetkezetnél az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban való részvétel. Leányvállalatnál az igazgatót kell az irányításban, ellenőrzésben részt vevőnek tekinteni;
3. jóléti intézmény költsége: a bölcsőde, az óvoda, az adóalany által működtetett iskola, a napközi és a diákotthon, munkahelyi étkezést biztosító létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló létesítmény, a szolgálati lakás fenntartásának és üzemeltetésének közvetlen költsége, illetve ebből az adóalanyt arányosan terhelő összeg;
8. természetbeni juttatás: a nem a munkabér részeként ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, termény, szolgáltatás. Nem tartozik a természetbeni juttatás fogalomkörébe annak bármely okból való pénzbeli megváltása, továbbá az a juttatás, amelyről e törvény külön rendelkezést tartalmaz;”
(2) A tv. 3. §-a a következő 10., 11., 12. és 13. ponttal egészül ki:
„10. munkásszállás: az adóalany tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amelyben lakóhelyiségenként egynél több, vele munkaviszonyban lévő olyan dolgozót helyez el, aki(k)nek a lakóhelye a munkahellyel nem azonos településen van;
11. ráfordítás: a költségként és ráfordításként elszámolt összeg;
12. foglalkozás-egészségügyi szolgálat: a foglalkoztatáshoz kapcsolódó alkalmassági vizsgálat, illetve megelőző és gyógyító egészségügyi szolgáltatás;
13. az első kötelezettségvállalás időpontja az a nap, amikor a vállalkozás a megalakulásához, működéséhez szükséges első, az adóalanyra nézve fizetési kötelezettséget jelentő jognyilatkozatot írásban vagy szóban megteszi.”
4. § (1) A tv. 4. §-ának (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[(1) Az adó alapja]
„a) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál - a d) pontban foglalt kivétellel - a számviteli törvény előírásai alapján megállapított adózás előtti eredmény, módosítva a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal;
d) a kizárólag készfizetői kezesség nyújtásával foglalkozó részvénytársaságnál a 7. számú melléklet 2. pontjában meghatározott feltételek esetén az ott meghatározottak szerinti összeg.”
(2) A tv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő l) és m) ponttal egészül ki:
[(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:]
„b) a pénzintézetet és a biztosítóintézetet kivéve a számviteli törvény 45. §-a (5) bekezdésének előírása szerint az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék, továbbá az adóévben az e törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe vett összeg;
l) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál az értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak megszerzésével, előállításával, bővítésével, felújításával megegyező érték és az adóalapnál a beruházási időszakban és az üzembe helyezés napjától az értékesítés időpontjáig érvényesített értékcsökkenés különbözete;
m) az adóellenőrzés és önellenőrzés során megállapított, bevételként vagy aktivált teljesítményértékként elszámolt összeg az f) pontban foglaltak kivételével.”
(3) A tv. 4. §-a (3) bekezdésének a), e), g) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg ez a bekezdés a következő p), r), s), t) és u) ponttal egészül ki:
[(3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli:]
„a) a számviteli törvény 47. § (3) bekezdése alapján az adóévben ráfordításként elszámolt céltartalék összege;
e) a költségek, ráfordítások - ideértve a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is - azon arányos része, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kötődik, és nem az adóalany bevételszerző tevékenységével kapcsolatban merült fel, figyelemmel az 5. § (6) bekezdésében foglaltakra is;
g) a magánszemélynek személyes, illetőleg családi szükségletére fordított természetbeni juttatás költségként, ráfordításként elszámolt összege - abban az esetben is, ha a szövetkezet e juttatást az 1992. évi I. tv. 59. § (3) bekezdése alapján számolta el - a 8. számú mellékletben meghatározottak kivételével;
i) az adóalannyal munkaviszonyban álló magánszemély részére ellenérték nélkül vagy névérték alatti térítés ellenében adott saját részvény, vagyonjegy névértékének, illetve a névérték és a térítés különbségének megfelelő összeg, ha a juttatáskor az adóalany a névértéket ráfordításként számolta el;
p) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésekor ráfordításként elszámolt nyilvántartási érték;
r) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezetnél, gyógyító célú foglalkoztatást végző szervezetnél az osztalék, részesedés fizetésére igénybe vett eredménytartalék azon része, amely az előző adóévekben adómentesen képződött;
s) gazdasági társaság és szövetkezeti átalakulása esetén, ha a vagyont összességében felértékelik, a vagyonmérleg szerinti átértékelési különbözet;
t) az adóalany jegyzett tőkéjében 25 százalék feletti részesedéssel bíró tulajdonos(ok)tól kapott kölcsön kamatának az 5. § (8) bekezdése szerinti saját tőke négyszeresét meghaladó kölcsönrészre jutó arányos része;
u) az adóellenőrzés és önellenőrzés során megállapított, ráfordításként elszámolt összeg a h) pontban foglaltak kivételével.”
5. § (1) A tv. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül az adóalany által alkalmazottjának, tagjának, szakmunkástanulójának, nyugdíjasának juttatott segély, munkaruha, formaruha, egyenruha, védőruha, a pénzben vagy természetben nyújtott étkezési hozzájárulás, a belföldi üdülési hozzájárulás, a személygépkocsi átengedése személyes célra, a jóléti intézmények költségei, az illetményföld természetbeni vagy pénzbeli megváltása a külön törvényben meghatározott munkavállalói nyugdíjalapba (3. számú melléklet) befizetett összeg, a munkavállaló javára kötött biztosítás díja, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat költsége, a reprezentációs költségek, valamint az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 68. §-ában meghatározott privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címén rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg.