6. kis értékű ajándék: a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott termék, melynek az egyedi, adót is tartalmazó forgalmi értéke, ilyen érték hiányában pedig az adóval

együtt számított beszerzési ára vagy előállítási költsége nem haladja meg az 500 forintot;

7. készpénz-helyettesítő eszköz: a csekk és a csekk-kártya, a hitellevél és a hitelkártya, az utalványok, így különösen: az elszámolási utalvány, a könyvutalvány, a vásárlási utalvány, az ajándékutalvány, az étkezési utalvány;

8. gazdasági tevékenység székhelye: a központi ügyvezetés helye;

9. állandó telephely: külön termelő- vagy üzleti berendezés, mellyel az adóalany helyhez kötötten és tartósan bevétel elérésére irányuló tevékenységet fejt ki, így különösen:

a) a vezetés helye;

b) a fiók;

c) a gyártelep;

d) a műhely vagy a raktár;

e) a bánya, a kőfejtő, az olajmező vagy a természeti kincsek kiaknázására szolgáló más telep;

f) az építési, kivitelezési, szerelési, felügyeleti tevékenység helye;

g) az iroda vagy a képviselet, ha az nem eseti jelleggel termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítésére irányuló szerződéseket köt, aláír;

10. állandó lakóhely: az a hely, ahol a természetes személynek bejelentett, illetve bejelentésre kötelezett lakása van, ha több ilyen lakása van, akkor állandó lakóhelynek azt kell tekinteni, mellyel személyes és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja);

11. szokásos tartózkodási hely: az adott naptári évben az illető állam területén a természetes személy tartózkodásának időtartama - a ki- és beutazás napját is egész napnak számítva - eléri vagy meghaladja a 183 napot;

12. egyszeres könyvvitel: a számviteli törvényben, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvényben ekként meghatározott bevétel és költség (kiadás) elszámolási mód;

13. forgalmi érték: a terméknek és a szolgáltatásnak az az ára, mely független felek között - normális piaci körülmények mellett - általában elérhető lenne;

14. első belföldi rendeltetési hely: a szállítólevélen vagy a belföldre belépő terméket kísérő egyéb okmányon ekként megjelölt hely, ilyen jelzés hiányában pedig a termék első belföldi ki- vagy átrakási helye;

15. személygépkocsi-kölcsönzés: a határozatlan és határozott időre szóló, valamint a tulajdonjognak a 6. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti megszerzésével is egybekötött olyan bérlet, melyben a szolgáltatás megrendelője (termék átvevője) a saját nevében és javára jár el;

16. számla: az MSZ 3492-89. számú szabvány szerinti bizonylat, illetve az MSZ 16114-89. számú szabvány szerinti számlatömb, vagy más módon előállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a számla sorszáma;

b) a számla kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

c) a vevő neve és címe;

d) a teljesítés időpontja;

e) a számla kibocsátásának kelte;

f) a fizetés módja és határideje;

g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint statisztikai besorolása legalább az e törvény szerinti hivatkozásnak megfelelő részletezésben;

h) a termék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége;

i) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított egységára;

j) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke tételenként és összesen;

k) a felszámított adó százalékos mértéke;

l) az áthárított adó összege tételenként és összesen;

m) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen;

n) a számla végösszege.

17. egyszerűsített számla: az MSZ 16114-90. számú szabvány szerinti készpénzfizetéses számlatömb, vagy más módon előállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a számla sorszáma;

b) a számla kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

c) a vevő neve és címe;

d) a számla kibocsátásának kelte;

e) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint statisztikai besorolása legalább az e törvény szerinti hivatkozásnak megfelelő részletezésben;

f) a termék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége;

g) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított egységára;

h) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen;

i) a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték;

18. számlát helyettesítő okmány: bármilyen adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat (irat), amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a terméket átadó (szolgáltatást nyújtó) adóalany neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

b) a terméket átvevő (szolgáltatást saját nevében megrendelő) neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

c) a teljesítés időpontja;

d) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint statisztikai besorolása legalább az e törvény szerinti hivatkozásnak megfelelő részletezésben;

e) az adó alapja;

f) a felszámított adó százalékos mértéke;

g) az áthárított adó összege;

19. mezőgazdasági tevékenység: a 4. számú melléklet I. részében felsorolt saját előállítású termékek értékesítése, feltéve, hogy azt az adóalany nem kereskedelmi tevékenységként végzi, továbbá nem rendelkezik nyílt árusítású bolttal, üzlettel, pavilonnal, illetve a kereskedelmi jellegű forgalmazásra alkalmas más, állandó vagy ideiglenes elárusító hellyel.

20. nyugta: az MSZ 16133-90. számú szabvány szerinti nyugtatömb, vagy más módon előállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyugta sorszáma;

b) a nyugta kibocsátójának neve, címe, adóigazgatási azonosító száma, vagy az adóhatóság által jóváhagyott más azonosító;

c) a nyugta kibocsátásának kelte;

d) a fizetendő összeg;

21. lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlannyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Nem minősül lakóingatlannak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

(2) E törvény alkalmazásában közlekedés:

a) a fuvarozás;

b) a fuvarozáshoz kapcsolódó csomagolás és rakodás;

c) a szállítmányozás;

d) az a)-c) pontokban felsorolt szolgáltatásnyújtások szervezése;

e) az a)-d) pontokban felsorolt szolgáltatásnyújtások teljesítésében való közreműködés (közvetítés), ha az más nevében és javára történik.

(3) E törvény alkalmazásában importáló az, aki (amely) jogszabályi rendelkezés vagy hatósági határozat alapján vámfizetésre kötelezett személynek minősül, vagy ilyen személynek minősülne akkor, ha a termék behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása vámkülföldről vámbelföldre történne.

III. FEJEZET

A TELJESÍTÉS HELYE

A teljesítés helye termékértékesítésnél

14. § (1) Ha a terméket akár az átadó, akár az átvevő, vagy bármelyikük megbízásából egy harmadik személy adja fel vagy fuvarozza el, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék - az átvevő nevére szóló rendeltetéssel - a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található. Ha azonban a termék a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában külföldön található, az átvevő pedig importáló, akkor az importáló által végrehajtott termékértékesítés teljesítési helye belföld.

(2) Amennyiben a termék fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a fel- vagy összeszerelés ténylegesen történik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben a termékértékesítés teljesítési helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában ténylegesen található.

A teljesítés helye szolgáltatásnyújtásnál

15. § (1) A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye van, ezek hiányában pedig, ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található.

(2) A meglevő ingatlanhoz, továbbá az annak létesítéséhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásoknál (ideértve az ingatlanügynök, -szakértő és az építész tevékenységét is) a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét az ingatlan fekvése határozza meg.

(3) A közlekedésnél a teljesítés helyének azt az útvonalat kell tekinteni, melyet a szolgáltatásnyújtás teljesítése során ténylegesen megtesznek.

(4) A teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatásnyújtás ténylegesen történik:

a) kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásoknál, továbbá az ezek teljesítéséhez kapcsolódó szolgáltatásoknál;

b) a közlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál, így különösen: a raktározásnál, a közlekedési eszközök őrzésnél;

c) a termék - kivéve az ingatlant - szerelésénél, javításánál, karbantartásánál, felújításánál, átalakításánál;

d) a termékhez - kivéve az ingatlant - közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenységeknél.

(5) A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg:

a) a termék - kivéve az ingatlant - bérbeadásánál;

b) szerzői alkotáshoz, találmányhoz, szabadalomhoz, védjegyhez, ipari mintához és kereskedői névhez fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok átengedésénél;

c) reklám- és propagandaszolgáltatásoknál;

d) mérnöki, ügyvédi, számviteli és adóügyi szolgáltatásoknál, továbbá más, ezekhez hasonló szaktanácsadásoknál;

e) adatok és információk feldolgozásánál és közlésénél;

f) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatásoknál, kivéve a széfügyletet;

g) személyzet átadásánál, munkaerő kölcsönzésénél;