19. § A Htv. 52. §-ának 5., 6., 9., 10., 19., 22. és 26. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő 28-35. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„5. építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény,

6. épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része,

9. hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik,

10. kiegészítő helyiség: az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince),

19. korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal Munkaügyi Statisztikai Fogalmak c. módszertani segédlet 1992. évi július hó 15. napján érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett, vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot,

22. nettó árbevétel:

a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege a b)-i) pontokban foglalt eltérésekkel,

b) a pénzintézeteknél: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételeknek, az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek, a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételének együttes összege,

c) a biztosítóknál: a biztosítástechnikai bevételek, a biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből származó bevétel kivételével, a nem biztosítási tevékenység bevételei, valamint a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege,

d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,

e) az értékpapír-forgalmazó társaságnál: az értékpapírforgalmazás bevétele, növelve a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek összegével,

f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel,

g) a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösségnél, az ügyvédi irodánál: az a) pont alatti árbevétel pénzforgalmi szemléletben számított összege,

h) a b)-g) pontban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, az általuk alapított intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel,

i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval,

26. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély,

b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély,

c) mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély,

d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély,

e) jogi személy,

f) egyéb szervezet,

28. szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál,

29. szállásdíj: a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül,

30. vendégéjszaka: vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra,

31. ideiglenes (alkalmi) tevékenység: az önkormányzat illetékességi területén a vállalkozó által a székhelyén, illetve állandóra létesített telephelyén kívül, nem rendszeresen, az alkalomtól függően, eseti jelleggel végzett tevékenység, ide nem értve az idényjellegű tevékenységet, a fogyasztási szolgáltatásokat és a fuvarozást.

Az építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkák, továbbá az ezekkel kapcsolatos szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, illetve felügyeleti tevékenység abban az esetben ideiglenes, ha az időtartam folyamatosan, vagy egy adóéven belül megszakításokkal legfeljebb 3 hónap, ezt meghaladó esetben a tevékenység állandó telephelyről végzett tevékenységnek minősül,

32. idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez,

33. szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás,

34. egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá, amely gyógyszert forgalmaz,

35. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, továbbá a helyi és a helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is.”

20. § (1) Ez a törvény 1993. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a Htv. kiegészül az e törvény melléklete szerinti melléklettel. A Htv. 43. §-ának (2) bekezdésében a „41. § (3)-(4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „41. §-ában” szövegrész lép, továbbá a 11. §-ának (4) bekezdése, 23. §-a, 29. §-ának (2) bekezdésében a „- a 41. § (7) bekezdésében foglaltak szerint -” szövegrész hatályát veszti.

(2) Annak a magánszemélynek, akinek az önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára 1991. és 1992. évben teljesített - támogatásokkal csökkentett - befizetése a tárgyévi helyi adófizetési kötelezettségét meghaladta, a fennmaradó összeggel az e törvény hatálybalépését követően az ugyanott esedékessé vált helyi adója a Htv. - e törvény 2. §-ával megállapított - 10. §-ában szabályozottak szerint csökkenthető.

(3) A vállalkozó az 1993. évi adóelőleg első részleteként annak az összegnek az 50%-át fizeti meg március 15-ig, amelyet az 1992. évi forgalmi adatok, illetve az 1993. évre hatályos Htv. és önkormányzati rendelet alapján állapít meg.

Melléklet az 1992. évi LXXVI. törvényhez

„Melléklet az 1990. évi C. törvény 39. §-ához

A 39. § (1) bekezdése szerint csökkentett nettó árbevétel megosztása:

a) a megosztás elvét, pontos menetét, az adóelőleg és az adó összegét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - a fizetési kötelezettség keletkezésekor írásban rögzítenie kell;

b) a vállalkozási tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevételnek (pl. termelés, forgalom, bér vagy létszám alapján) a tevékenység végzésével arányosnak kell lennie;

c) a vállalkozási tevékenység végzésének helyeire osztott nettó árbevételek összegének meg kell egyeznie a vállalkozó teljes nettó árbevételének összegével;

d) az adóelőleg számításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint az adó számításánál;

e) ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni;

f) a megosztásnál figyelmen kívül kell hagyni a területileg elkülönült segédüzemeket, szolgáltató és energiatermelő, javító-, karbantartó üzemeket, saját erőműveket, gázt, gőzt, sűrített levegőt, vizet szolgáltató üzemeket, raktárakat, ha tevékenységük kizárólag saját termelést szolgál. Ha azonban külső szolgáltatást is végeznek árbevétel ellenében, akkor az ezzel elért árbevételt a megosztásnál figyelembe kell venni.”