(4) A (2) és (3) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(5) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet az (1) bekezdés alapján képzett tartalékot elkülönített számlán köteles tartani és az elszámolások lezárásáig államilag garantált rövid lejáratú értékpapírba fektetheti. A kamatbevételek a tartalékot növelik.

9. § A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó- és ingatlanvagyont - ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket teljesíteni tudja - 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.

10. § (1) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló ingatlanokat - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - hivatalos értékbecsléssel megállapított egyedi

a) 20 millió forint értékesítési és három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárig saját hatáskörben;

b) 100 millió forint értékesítési, három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével;

c) három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatár felett a pénzügyminiszter;

d) 100 millió forint értékesítési bevételi értékhatár felett a Kormány

engedélyével - műemlék esetében a műemlékvédelmi hatóság véleményének beszerzésével - értékesítheti, illetve adhatja bérbe.

(2) A 10 millió forint értékhatárt meghaladó értékesítésnél és az 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárt meghaladó bérbeadásnál nyilvános versenytárgyalást kell folytatni.

(3) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő állami ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább 50%-át a központi költségvetésbe kell befizetni. A költségvetési befizetés előírásáról, konkrét mértékéről az engedélyező rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt esetben - a (3) bekezdésben előírt befizetés teljesítése után - a bevétel visszamaradó hányada a központi költségvetési szervek építési beruházására, ingatlanvásárlására, -felújítására és -rekonstrukciójára fordítható.

(5) A (1) bekezdés d) pontjában megjelölt esetben a bevétel felhasználásáról az engedélyező rendelkezik.

(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 2 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 2 millió forint felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével nyilvános versenytárgyalás útján értékesítheti.

11. § (1) A kormányzati beruházások körében a 10 millió forint értékhatárt meghaladó építéssel járó beruházások és építési felújítások tervezésénél és kivitelezésénél, valamint a 2 millió forint egyedi értékhatárt meghaladó tárgyieszköz-beszerzésnél a beruházó köteles a beruházást versenytárgyalás útján vállalkozásba adni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt versenytárgyalási kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Honvédség, a Biztonsági Szolgálatok, a Köztársasági Őrezred, a Rendőrség, a Határőrség, a Polgári Védelem, az Igazságügyi Minisztérium Büntetésvégrehajtás, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség titokvédelemben részesített beruházásaira, felújításaira, beszerzéseire.

A központi költségvetési szervek
befizetési kötelezettsége

12. § (1) A központi költségvetési szerv vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított - eredményének 40%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

13. § (1) A központi költségvetési szervek 1993. évi pénzmaradványának elszámolása során az alaptevékenységgel összefüggő bevételek módosított előirányzatot meghaladó többletbevétele, a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, az elmaradt, nem teljesített feladatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt - pénzmaradványa, valamint a céljelleggel megállapított előirányzatok maradványa a központi költségvetést illeti meg.

(2) A központi költségvetési szerv pénzmaradványát a fejezetért felelős szerv vezetője, a fejezet összesített pénzmaradványát a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá az éves beszámolást követően.

(3) Alaptevékenységgel összefüggő bevételnek minősül

a) az intézményi ellátás díja;

b) az alkalmazottak térítése;

c) a hatósági és eljárási bevétel;

d) az alaptevékenységgel összefüggő áru- és készletértékesítési bevétel;

e) az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatási díjbevétel.

Egyes pénzbeli juttatások folyósítása

14. § Az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 65.000 Ft/fő/év. A tervezett nappali tagozatos hallgatólétszám és a normatíva alapján képződő előirányzat felhasználásáról - a hallgatói juttatásokra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - a felsőoktatási intézmény dönt.

15. § (1) A központi költségvetés a XI. Népjóléti Minisztérium fejezetben társadalom- és szociálpolitikai pénzbeli juttatásokra az alábbi összegeket irányozza elő:

a) a családi pótlékra és a várandóssági támogatásra 106.490 millió forint;

b) a társadalombiztosítás profiltisztítása keretében átvállalt juttatásokra 6.100 millió forint;

c) a politikai rehabilitáltak és külön jogszabály alapján járó - központi költségvetést terhelő - nyugdíj kiegészítésére 4.750 millió forint;

d) a bányászok korengedményes nyugdíjazására és szénjárandósági kiegészítésének átvállalására 2.000 millió forint.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellátások folyósítási költségeinek megtérítése címén a központi költségvetés az ellátási kiadások 0,5%-át fizeti, ennek előirányzata 600 millió forint.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS
TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzat költségvetéséhez a közvetlenül és kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulásokat a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásnak az önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követő 10 napon belül.

(3) A (2) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás év közben amiatt módosítható, ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak ad át és az átvevő szervezet e törvény alapján költségvetési támogatásra jogosult. A helyi önkormányzat részére a normatív állami hozzájárulás előirányzatának ez irányú módosításáról a Belügyminisztérium - a Pénzügyminisztérium ellenjegyzése mellett - intézkedik.

(4) Az 1992. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a központi költségvetésbe visszatérülő, a tervezettet meghaladó bevétel az általános tartalék 4. § (1) bekezdésben megállapított összegét növeli.

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat (kőszínházat, szabadtéri színpadot, bábszínházat) fenntartó önkormányzat részére a 4. számú mellékletben foglalt részletezés szerint;

b) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira - külön törvényben meghatározott és szabályozott címzett és céltámogatásként -, melynek előirányzata 28.740 millió forint. Ebből a folyamatban lévő beruházások támogatására 20.821,2 millió forint fordítható. Az új induló beruházások célok szerinti sorolásáról külön törvény rendelkezik;

c) központosított előirányzatként az 5. számú mellékletben felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, az ott megjelölt feltételek mellett.

(2) Az új címzett és céltámogatással megvalósuló helyi önkormányzati beruházások körében a 2 millió forint értékhatárt meghaladó kivitelezéseknél és gép-műszer beszerzéseknél a beruházó köteles nyilvános versenytárgyalást meghirdetni és lefolytatni. A versenytárgyalási ajánlatok felbontására meg kell hívni a beruházás finanszírozását lebonyolító pénzintézet képviselőjét.

(3) A helyi önkormányzat címzett és céltámogatásának törvényben megállapított előirányzata év közben akkor módosítható, ha az önkormányzat a címzett vagy céltámogatásban részesíthető feladat megvalósításától eláll, a támogatást a céltól eltérően használja fel, továbbá - befejeződő fejlesztés esetén - a címzett és céltámogatást csak részben használja fel. A változásról a Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat (a továbbiakban: TÁKISZ) útján a Belügyminisztériumot haladéktalanul értesíteni kell. A helyi önkormányzat címzett vagy céltámogatás előirányzatának ez irányú módosításáról a Belügyminisztérium - a Pénzügyminisztérium ellenjegyzése mellett - intézkedik.

(4) A (3) bekezdésben foglalt lemondással felszabaduló költségvetési előirányzat az (1) bekezdés c) pontjában foglalt központosított előirányzat tartalékát növeli.

(5) A folyamatban lévő beruházásokhoz kapcsolódóan 1993. évre jóváhagyott címzett és céltámogatási előirányzat igénybevételének feltétele, hogy a beruházó önkormányzat finanszírozási szerződést kössön: