1992. évi LXXXIII. törvény

egyes elkülönített állami pénzalapokról1

Az Országgyűlés az állam egyes feladatainak ellátása érdekében az alábbi törvényt alkotja:

I. Rész

I. Fejezet

BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉSI ALAP

1. § (1) A Befektetésösztönzési Alap (a továbbiakban: Alap) a Magyarországon történő külföldi tőkebefektetések kormányzati ösztönzését szolgáló elkülönített állami pénzalap, amelyből a 3. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő gazdasági társaságok igényelhetnek támogatást.

(2) Az Alap felett a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere (a továbbiakban: miniszter) jogosult rendelkezni és az Alapot a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) kezeli.

Az Alap forrásai

2. § (1) Az Alap bevételei:

a) a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű állami támogatás;

b) az Alap tárgyévet megelőző pénzmaradványa, ideértve a 41/1991. (III. 8.) Korm. rendelettel létrehozott Befektetésösztönzési Alap 1992. december 31-i pénzmaradványát is;

c) a külföldi és belföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok, természetes személyek által az Alap javára teljesített befizetések;

d) az Alapból szerzett állami részesedés elidegenítéséből származó összeg;

e) a privatizációból származó bevételekből a mindenkori Vagyonpolitikai Irányelvekben, az Országgyűlés által megállapított összeg;

f) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai;

g) az Alapból támogatást igénylő pályázó által fizetett pályázati díj;

h) a 7. § (2) bekezdése alapján fizetendő összeg.

(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi maradványa nem vonható el.

Az Alap felhasználása

3. § (1) Az Alap igénybevételére az a korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság pályázhat, amelyben

a) az alaptőke/törzstőke meghaladja az 50 millió forintot és

b) a külföldi részesedés hányada legalább 30%, valamint

c) a külföldi fél részesedésében a konvertibilis valutában teljesített pénzbeli hozzájárulás aránya legalább 50%.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételektől a Tárcaközi Bizottság, kivételesen kiemelkedő technika, környezetbarát technológia alkalmazása esetén eltérhet.

4. § (1) A 3. §-ban meghatározott gazdasági társaságnak az Alapból támogatás

a) a folyamatban lévő, főként termelési célú új, korszerű technika, technológia alkalmazását elősegítő, a beruházáshoz kapcsolódó infrastruktúra (kiemelten víz, villany-, gázvezeték, ipari célú távhővezeték, csatorna, út, iparvágány, telefonvezeték kiépítése, bővítése, korszerűsítése) külső telekhatárig kívülről történő kiépítéséhez, vagy

b) közműfejlesztési hozzájáruláshoz adható.

(2) A támogatás összege a termelő beruházás és infrastrukturális beruházás együttes költségeinek 20%-áig, legfeljebb 100 millió forintig terjedhet, de nem haladhatja meg a telekhatáron kívüli infrastruktúra beruházási költségének összegét. Egy beruházáshoz egy alkalommal nyújtható be pályázat.

5. § (1) Az Alapból nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházást megvalósító gazdasági társaságban állami tulajdoni részesedés megszerzése is finanszírozható. Az állami tulajdoni részesedés megszerzéséről a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján a Kormány dönt.

(2) A társaságban az (1) bekezdésnek megfelelően megszerezhető állami tulajdon nagysága nem haladhatja meg a társaság alapító vagyonának 20%-át.

(3) Az (1) bekezdés alapján megszerzett állami tulajdoni részesedéssel kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonügynökség gyakorolja azzal, hogy az állami tulajdoni részesedést három éven belül elidegeníti.

(4) Jelen § alapján is csak olyan gazdasági társaságban szerezhető állami tulajdoni részesedés, amely megfelel a 3. §-ban foglalt feltételeknek.

6. § (1) A támogatás felhasználásának feltételeiről, pénzügyi teljesítéséről, ütemezéséről a minisztérium - a Tárcaközi Bizottság döntése alapján - szerződésben állapodik meg a pályázóval.

(2) A Tárcaközi Bizottság elnöke a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, illetve az általa kijelölt személy, tagjait a belügyminiszter, a földművelésügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a munkaügyi miniszter, a népjóléti miniszter, a pénzügyminiszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelöli ki.

7. § (1) A 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott támogatás vissza nem térítendő formában nyújtható. A 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott célra csak kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú, visszatérítendő támogatás adható.

(2) Amennyiben a támogatást elnyerő pályázó a szerződésben foglaltakat nem teljesíti, a támogatás összegének a mindenkori jegybanki alapkamat 150%-ával növelt összegét fizeti vissza az Alapba.

8. § A Befektetésösztönzési Alapot terhelő kiadások:

a) a nyertes pályázónak megítélt támogatások;

b) az Alap működésének költségei, amelyek költségvetési forrásból nem finanszírozhatók.

II. fejezet

IDEGENFORGALMI ALAP

9. § Az Idegenforgalmi Alap elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap), amely az idegenforgalom-politika megvalósításának eszköze. Elősegíti a hazai idegenforgalom adottságának jobb hasznosítását, és az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, az idegenforgalmi nemzeti marketing reklám-, propaganda- és képviseleti tevékenység ellátását, a konvertibilis devizabevételek növelését célzó fejlesztések megvalósítását, továbbá a hosszabb távú, stratégiai idegenforgalmi célok megalapozását.

10. § (1) Az Alap forrásai:

a) az állami költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű állami támogatás;

b) az Alapból a tárgyévet megelőző évben fel nem használt összeg;

c) az éves költségvetést nem terhelő, az Idegenforgalmi Alapból a 45/1989. (V. 26.) MT rendelettel módosított 12/1989. (V. 25.) MT rendelet alapja 1993. január 1. előtt folyósított állami kölcsön törlesztő részletei, kamatai, az alapjuttatás járadékai, valamint a mindenkori visszatérítendő támogatások törlesztései;

d) a természetes és a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok önkéntes befizetései;

e) az idegenforgalmi hozzájárulás;

f) egyéb bevételek.

(2) Az Alap bevételei nem vonhatók el.

11. § (1) Az idegenforgalmi hozzájárulás mértéke:

a) a kereskedelmi szálláshelyek éves árbevételének 1%-a;

b) az osztályon felüli, valamint az I. és II. osztályú vendéglátóhelyek éves árbevételének 0,5%-a;

c) az utazásszervezői és/vagy közvetítői tevékenységből származó éves árrés 0,5%-a;

d) a személygépkocsi kölcsönzésből származó éves árbevétel 1%-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó idegenforgalmi hozzájárulást fizet.

(3) Az idegenforgalmi hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben előleget kell fizetni. Az előleg alapja a tárgyévet megelőző évben a 3. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységekből származó éves árbevételnek (árrés) az (1) bekezdés szerint kiszámított összege.

(4) Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel, melynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. Ezen vállalkozások esetében az így kiszámított, várható éves árbevételének az (1) bekezdésben megállapított mértékkel meghatározott összege az előleg alapja.

(5) Az idegenforgalmi hozzájárulásnak (3) és (4) bekezdés szerint kiszámított előlegét két egyenlő részletben kell megfizetni: az első félévit július 20-ig, a második félévit október 20-ig. Az előleget az adózó állapítja meg és fizeti be.

(6) Az idegenforgalmi hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-ig kell bevallást adni, melyben az előlegkötelezettségek összege és a tényleges tárgyévi hozzájárulás különbözetét el kell számolni. A különbözetet július 20-ig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(7) E §-ban meghatározott árbevételek alatt áfa nélküli, nettó árbevételt kell érteni.

(8) Az idegenforgalmi hozzájárulás megállapítására, bevallására, megfizetésére, beszedésére és ellenőrzésére - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. § Az Alapból természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok kaphatnak támogatást.

13. § Az Alap terhére a támogatás visszatérítendő és vissza nem térítendő formában nyújtható.

14. § (1) Az Alap felhasználásának jogcímei:

a) az ország idegenforgalmi arculatát kialakító nemzeti marketing, reklám-, propaganda- és képviseleti tevékenység finanszírozása;

b) egyes idegenforgalmi szempontból jelentős kulturális, konferencia, sport és egyéb rendezvények támogatása;

c) az idegenforgalommal közvetlenül összefüggő, több települést érintő, nem termelő jellegű környezetbarát beruházások és szolgáltatások támogatása;

d) az idegenforgalmi fejlesztéseket, stratégiai feladatokat megalapozó kutatási, tervezési, az információs rendszer kialakítását és működtetését célzó, valamint a szakemberképzéssel kapcsolatos feladatok támogatása;

e) a falusi, a gyógy-, az ifjúsági, a kerékpár-, a vízi, a természetjáró turizmus támogatása; továbbá

f) az Alap kezelésével kapcsolatos kiadások fedezése.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogcím támogatása csak pályázati úton történhet. A pályázaton kizárólag az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vehet részt, amely a beruházás megvalósításához saját eszközeivel hozzájárul.

15. § (1) Az Alappal az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, és az Országos Idegenforgalmi Tanács javaslatának figyelembevételével dönt annak felhasználásáról.

(2) Az Alapot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kezeli.

(3) A miniszter az Alap felhasználásáról évente a zárszámadási törvényjavaslathoz beszámolót készít.

16. § (1) Az Alapból támogatás - a 9. §-ban meghatározott célok megtartása mellett - alapvetően pályázat útján nyújtható.