(2) A pályázati rendszer feltételeit - a törvény figyelembevételével - a miniszter évente nyilvánosan meghirdeti.
III. Fejezet
KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI ALAP
17. § Az Alap célja, hogy elősegítse:
a) a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, közvetlen gazdálkodói érdekeltséget meghaladó külpiaci törekvések megvalósítását;
b) a közvetlen gazdálkodói érdekeltséggel összhangban lévő, de a saját pénzügyi kockázatvállalási lehetőségeket meghaladó, a piacra jutással összefüggő üzleti elképzelések valóra váltását.
18. § Az Alapból jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint külföldön működő magyar érdekeltségű gazdálkodó szervezetek kaphatnak támogatást.
19. § Az Alap felett a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere jogosult rendelkezni és az Alapot a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) kezeli.
Az Alap forrásai
20. § (1) Az Alap forrásai:
a) az állami költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű állami támogatás;
b) az Alap tárgyévet megelőző években képzett maradványa, ideértve a 46/1991. (III. 26.) Korm. rendelet szerinti Kereskedelemfejlesztési Alap 1992. december 31-i pénzmaradványait is;
c) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai;
d) az Alap kamatai és egyéb tőkejövedelmei;
e) az Alap javára történő, a 21. §-ban meghatározott befizetések;
f) külföldi és belföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek által az Alap javára teljesített önkéntes befizetések.
(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi pénzmaradványa nem vonható el.
21. § Eljárási díjat fizet:
a) a kérelmező a kérelem benyújtásakor;
b) a pályázó a pályázati úton biztosított támogatásra irányuló pályázat benyújtásakor.
Az Alap felhasználása
22. § Az e törvényben meghatározott jogcímektől a minisztérium csak a Kormány előzetes engedélye alapján térhet el.
23. § Az Alap felhasználási jogcímei:
(1) A kérelmező gazdasági tevékenysége feltételeinek javítását szolgáló támogatások:
a) a termék külpiaci bevezetéséhez, exportfejlesztési célokhoz kapcsolódó ár- és versenyfeltételekről szóló tanulmány;
b) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon, árubemutatókon való részvétel költségei közül:
a helyszíni dologi költségek (pl. helydíj, installáció, rezsi); a résztvevők termékeit, szolgáltatásait bemutató kiadványok, videofilmek, audiokazetták, műszaki leírások költségei; szállítási és biztosítási költségek; az újonnan kifejlesztett termék első bemutatásakor a mintadarab gyártási, minőségellenőrzési és ipari formatervezési költsége;
c) közvetlenül az áruhoz (szolgáltatáshoz, szellemi termékhez) kapcsolódó, külföldre irányuló reklám, hirdetések és termékismertetők;
d) az áru külpiaci bevezetéséhez szükséges minőségbiztosítási és tanúsítási rendszer kiépítésének egyes költségei;
e) szellemi termékek külföldi szabadalmaztatása, ha a szabadalom Magyarországon védett, vagy szabadalmi oltalma folyamatban van;
f) nem magyarországi kiírású versenytárgyalásokhoz szükséges előzetes minősítési eljárás;
g) külföldön létesítendő magyar érdekeltségű vállalkozások alapításának támogatása.
(2) A központi kereskedelemfejlesztés keretében adható támogatások:
a) bel- és külföldi üzletember-delegációk külgazdaságpolitikai célból történő kiküldetésének, illetve meghívásának költségei;
b) külpiaci információszolgáltatás, az áru- és pénzpiacokra, versenyhelyzetekre vonatkozó tájékoztató anyagok elkészítése és terjesztése;
c) külkereskedelmi célú oktatás tartalmának és feltételeinek javítása, az exporttevékenységhez kapcsolódó ismereteknek rendszeres, szervezett átadása;
d) az export célú kereskedelemfejlesztéssel, tanácsadással, információszolgáltatással foglalkozó szervezetek működéséhez való hozzájárulás;
e) az országpropagandához, annak kialakításához szükséges külföldi marketing, PR, reklámtevékenység szervezése, kivitelezése;
f) központi kezdeményezésre megvalósuló hivatalos kiállítási részvétel, szakembertalálkozók, szimpóziumok megrendezése.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt jogcímekre, kérelemre, a (2) bekezdésben foglalt kérelemre, a minisztérium által meghirdetett pályázat elnyerése útján, illetve a minisztérium saját kezdeményezésére adható támogatás.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt jogcímekhez kapcsolódóan utazási költségre, illetve úti ellátmányra támogatás nem adható.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt jogcímekre támogatás csak az akció megkezdése előtt legalább 30 nappal beadott kérelem alapján adható.
24. § Az 50 millió forint feletti támogatás elbírálása során a minisztérium kikéri a Földművelésügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, illetve az OMFB képviselőiből álló tárcaközi bizottság véleményét.
25. § (1) Az Alapból a 23. § (1) bekezdésben foglalt jogcímekre legfeljebb a tervezett költségek 75%-áig, egyéb esetekben a tervezett költségek 100%-áig adható támogatás.
(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke a 23. § (1) bekezdésben foglalt jogcímek esetén nem haladhatja meg a tervezett költségek 50%-át.
(3) Visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás esetén kedvezményes kamat, illetve kamatmentesség is megállapítható.
26. § (1) A támogatás felhasználásának feltételeiről, pénzügyi teljesítéséről, a szükséges visszatérítés időpontjáról, időtartamáról és feltételeiről a minisztérium szerződésben állapodik meg a kérelmezővel.
(2) A szerződésben meg kell határozni a jogcímektől eltérő felhasználás, illetve más, a szerződésben meghatározott feltételektől történő eltérés jogkövetkezményeit.
(3) Szükség szerint a minisztérium a kérelem elbírálásával, a szerződésben foglaltak teljesítésével, a költségek igazolásával benyújtott számlák, dokumentumok ellenőrzésével, felülvizsgálatával kapcsolatos tevékenysége során külső szakértőket, illetve más szerveket is bevonhat.
27. § Az Alap működési költségei költségvetési forrásokból nem finanszírozhatók.
IV. Fejezet
KÖZPONTI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP
28. § A Központi Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk csökkentését, felszámolását, továbbá a védett természeti értékek, területek fenntartását, a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzését, előmozdítását, valamint a társadalom környezeti szemléletének fejlődését (a továbbiakban együtt: a környezet védelmét) szolgáló elkülönített állami pénzalap.
Az Alap forrásai
29. § (1) Az Alap bevételi forrásai:
a) a jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok
aa) a légszennyezési bírság,
ab) a veszélyes hulladék bírság,
ac) a zaj- és rezgésbírság,
ad) a szennyvízbírság,
ae) a természetvédelmi bírság,
af) az ózonréteg védelmét szolgáló bírság,
ag) a veszélyt jelentő anyagok behozatalát szabályozó bírság,
jogszabályban meghatározott hányada;
b) a környezetvédelmi termékdíjak
ba) az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja;
c) a környezethasználati és -terhelési díjak;
d) az átengedett adóbevételek
da) a külföldi gépjármű tömege alapján központilag beszedett adó költségvetési törvényben meghatározott része;
e) a környezet védelmét szolgáló egyes nemzetközi segélyek;
f) a költségvetési juttatás;
g) az Alap javára teljesített önkéntes befizetések és támogatások;
h) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek kamatai;
i) a károkozó által az Alap javára megtérített kárelhárítási költségek;
j) az Alap ideiglenes szabad pénzeszközeiből vásárolt értékpapírok kamatai; valamint
k) az egyéb bevételek.
(2) Az Alap javára teljesített önkéntes befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.
(3) Az Alap bevételei és évvégi maradványa el nem vonható, a következő költségvetési évre átvihető.
Rendelkezés az Alappal
30. § (1) Az Alap kezelésére, tervezésére, gazdálkodására, beszámolására, nyilvántartására és adatszolgáltatási kötelezettségére az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, kezelője a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium).
(3) Az Alapot - az elkülönített állami pénzalapokra előírt kötelezettségeken túlmenően - bevételi források szerint kell nyilvántartani. Az Alap költségvetéséről és annak végrehajtásáról a közvéleményt tájékoztatni kell.
(4) Az Alap felhasználásával összefüggő részletes szabályokat és feltételeket a miniszter társadalmi, érdekképviseleti és szakmai szervezetek előzetes véleményének kikérésével állapítja meg.
(5) Az Alap éves beszámolóját, gazdálkodását egy független könyvvizsgáló szervezettel kell átvizsgáltatni és hitelesíttetni.
Az Alap teljesíthető kiadásainak köre
31. § (1) Az Alap bevételi forrásainak felhasználási köre:
a) a környezet védelmét közvetlenül elősegítő beruházások, műszaki intézkedések, a környezetbarát termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos kereskedelmi megoldások, valamint a környezetvédelmi szemlélet erősítését szolgáló intézkedések, akciók (a továbbiakban együtt: fejlesztések) megvalósításához pályázat útján
aa) támogatás, illetve
ab) hitelgarancia
nyújtása;
b) az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges finanszírozása;
c) a közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásához való hozzájárulás.
(2) Az Alap bevételeinek
a) legalább 75%-át, illetve egyes bevételeinek törvényben meghatározott részét az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokra;