1992. évi LXXXIV. törvény
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről1
Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 85. és 86. §-ában foglaltakra, a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozatban meghatározott célokra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvényben foglaltakra figyelemmel - az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás két ága: a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás pénzügyi alapjainak elkülönítése és ezáltal a biztosítási ágak önálló gazdálkodásának erősítése érdekében, továbbá az említett alapok 1993. évi költségvetésének meghatározása céljából a következő törvényt alkotja:
I.
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
PÉNZÜGYI ALAPJAI
Általános rendelkezések
1. § (1) A társadalombiztosítás két biztosítási ágának pénzügyi folyamatai az ágak önálló pénzügyi alapjain:
a) a Nyugdíjbiztosítási Alapon és
b) az Egészségbiztosítási Alapon
(a továbbiakban együtt: Alapok) keresztül bonyolódnak le.
(2) Az Alapok, valamint a működtetésükkel, kezelésükkel kapcsolatos kiadásokat és ezek fedezetét tartalmazó működési költségvetés együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét.
2. § (1) Az Alapok e törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak. Ennek során
a) a 4-5. §-ban meghatározott bevételeik keletkeznek, az ott megjelölt kiadásokat teljesítik, továbbá a bevételek és kiadások egyenlegeként bevételi vagy kiadási többletet mutatnak ki;
b) a bevételi többletből, illetve a közvetlenül tartalékolási célra meghatározott bevételekből a 6. §-ban meghatározott tartalékokat képezik, illetve e tartalékokat használják fel;
c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény keretében önálló költségvetést képeznek.
(2) Az Alapok bevételi többlete nem vonható el.
(3) Az Alapok pénzeszközei, tartalékai az Alapok között csak törvényi rendelkezés alapján csoportosíthatók át.
3. § (1) Az Alapok - bevételi előirányzataik arányában - közösen biztosítják a fedezetet a feladatkörükbe nem tartozó, de átmenetileg - a központi költségvetés helyett - társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások kiadásaira. Ezek az ellátások a következők: gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, öregségi és növelt összegű öregségi járadék, munkaképtelenségi és növelt összegű munkaképtelenségi járadék, özvegyi és növelt összegű özvegyi járadék, a saját jogú nyugellátáshoz megállapított házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék, a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális járadéka és egyéb szociális járadékok, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók átmeneti járadéka, továbbá a cukorbetegek támogatása.
(2) Az Alapok a működési költségvetés bevételeihez tényleges bevételük 1,5%-ával járulnak hozzá. Az egyszeri, nagyobb összegű működési ráfordítások fedezetére az Alapok - az éves költségvetésükről szóló törvény rendelkezése alapján - külön hozzájárulást teljesíthetnek. A külön hozzájárulást az Alapok az egyszeri ráfordításoknak csak az év során ténylegesen megvalósult összegéhez igazodó mértékben teljesíthetik.
(3) Az Alapok - bevételi előirányzataik arányában - közösen viselik a közöttük tételesen fel nem osztható egyéb kiadásokat.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásánál bevételen a bevételi főösszegnek a 6. § szerinti likviditási tartalék visszapótlására szolgáló bevételekkel csökkentett mértékét kell érteni.
(5) Az Alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos járulékátcsoportosítást eszközölnek. Ennek során
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap átutalja nyugdíjkiadásainak a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások fedezetére meghatározott (12,8%);
b) az Egészségbiztosítási Alap átutalja pénzbeli ellátási kiadásainak a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai fedezetére meghatározott (30,5%)
járulékmérték szerinti százalékát.
(6) Nem minősül az Alapok kiadásának, illetve bevételének a társadalombiztosítási szervek által folyósított, de a központi költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadása, illetve annak megtérítése.
A Nyugdíjbiztosítási Alap
4. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti nyugellátása kiadásainak fedezetére szolgál.
(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azok finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre és postaköltségre, a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (1)-(3) bekezdése alapján teljesítendő hozzájárulásokra, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel.
(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 55,68%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 44% - belül a nyugdíjbiztosítási járulék - 24,5% - részarányának), valamint egyéni járulékok 60%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül a nyugdíjjárulék - 6% - részarányának) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni nyugdíjjárulék;
b) egyéb járulék;
c) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek - ide nem értve a közgyógyellátási megtérítés, baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint, eltérő rendelkezés hiányában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 56,48%-a (a járulékok együttes mértékén - 54% - belül a nyugdíjbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének - 30,5% - részaránya);
d) a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel;
e) a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadott vagyonból származó bevétel;
f) az állami hozzájárulás;
g) törvényben meghatározott egyéb bevétel.
(4) A bevételek összegét módosítja a 3. § (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás.
Az Egészségbiztosítási Alap
5. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti ellátása (ideértve a hozzátartozói baleseti nyugellátásokat és a rokkantság miatt megállapított hozzátartozói nyugellátásokat is), a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: T.), valamint az annak végrehajtásáról szóló rendeletekben meghatározott gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártérítési járadék, útiköltségtérítés, segélyek) kiadásainak fedezetére szolgál.
(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azok finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre és postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, az (1) bekezdésben felsorolt ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (1)-(3) bekezdése alapján teljesítendő hozzájárulásokra, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel.
(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 44,32%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 44% - belül az egészségbiztosítási járulék - 19,5% - részarányának), valamint egyéni járulékok 40%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül az egészségbiztosítási járulék - 4% - részarányának) az Egészségbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulék;
b) meghatározott személyek egészségbiztosítására a T. 119. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a központi költségvetés által fizetett járulék;
c) egyéb járulék;
d) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül
da) a közgyógyellátási megtérítés, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítésének összege teljes egészében,
db) az egyéb tételek, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 43,52%-a (a járulékok együttes mértékén - 54% - belül az egészségbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének - 23,5% - részaránya);
e) az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel;
f) az Egészségbiztosítási Alap részére átadott vagyonból származó bevétel;
g) az állami, önkormányzati hozzájárulás;
h) törvényben meghatározott egyéb bevétel (pl. a közgyógyellátási kiadások megtérítésére, illetve a terhesgondozás költségeihez való hozzájárulásként a központi költségvetés által átadott összegek).
(4) A bevételek összegét módosítja a 3. § (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás.
Az Alapok tartalékai
6. § (1) Az Alapok bevételi többletéből, illetve tartalékolási célt szolgáló bevételeiből - biztosítási áganként - a következő alapokat kell képezni, illetve növelni:
a) likviditási tartalék;
b) befektetések hozama tartalék;
c) tartósan befektetett eszközök.
(2) Az Alapok részére vissztehermentesen átadott vagyon a járulékbevétel megosztásának arányában (Nyugdíjbiztosítási Alap 55,68%, Egészségbiztosítási Alap 44,32%) kerüljön a két alap birtokába, melyet az Alapok e célra - biztosítási áganként - létrehozott vagyonalapjába kell helyezni. A vagyonalapra - eltérő rendelkezés hiányában - az e törvény által a tartósan befektetett eszközökre vonatkozóan meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyont - ha azt az Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szerv (szervek) elfogadja (elfogadják) - értékesítéséig a külön e célra létrehozott tartalékalapba kell helyezni. Az elfogadás - adásvételi jogcímen - tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. Az értékesítésből származó bevételt a likviditási tartaléknak az 1991. évi hiány rendezésével összefüggő visszapótlására, azt követően a folyó évi kiadások finanszírozására kell felhasználni. Az átvett vagyon értékesítése során a legnagyobb haszonra kell törekedni, ha az értékesítésből származó bevétel kisebb, mint a vagyon nyilvántartott értéke, a különbözetet vagyonértékesítési veszteségként kell elszámolni.