(4) A Társadalombiztosítási Önkormányzatok vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön törvény szabályozza.
7. § (1) A likviditási tartalékot az Alapok mindenkori éves kiadási főösszegük 6%-ának megfelelő mértékig kötelesek képezni. A likviditási tartaléknak az előírt szintre történő feltöltéséig az Alapok - kiadásaik folyamatos teljesítésének biztosítására - tehermentesen vehetik igénybe a központi költségvetés forgóalapjához kapcsolt ellátásmegelőlegezési számlát.
(2) A likviditási tartalék - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - tartósan nem köthető le.
(3) A tartósan befektetett eszközök nettó hozama - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - kizárólag a tartós befektetések növelésére fordítható. A tartós lekötés megvalósításáig a nettó hozamot a befektetések hozama tartalékba kell helyezni.
(4) Az Alapok tartósan lekötött eszközeinek végleges felhasználásáról (a folyó kiadások fedezetébe történő bevonásáról) az Országgyűlés dönt.
8. § (1) A likviditási tartalékban és a működési költségvetésben rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközök, valamint a befektetések hozama tartalék pénzeszközei felhasználhatók rövid lejáratú pénzpiaci műveletek lebonyolítására.
(2) A likviditási tartalékban rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközök, továbbá a befektetések hozama tartalék pénzeszközei rövid lejáratú befektetése nettó hozamának és a felvett hitelek miatt felmerült bankköltségeknek a különbözetéből kiadásokat teljesíteni a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott feltételek szerint lehet. A fennmaradó összeget a likviditási tartalék előírt mértékű feltöltésére, ezt követően a befektetések hozama tartalék növelésére kell felhasználni.
9. § Azon vagyonelem értékének növekedése, hozama (a hozam elérése érdekében eszközölt ráfordítás), amelyben az Alapok - a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének a végrehajtásáról, valamint a tartalékalapok biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló 1992. évi LX. törvény (a továbbiakban: ET.) 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - eszmei hányadok szerint részesednek, a vonatkozó eszmei hányad szerinti arányban illeti meg (terheli) az Alapokat. A vagyonelem konvertálása az eszmei hányadokat nem érinti.
Működési költségvetés
10. § (1) A működési költségvetés bevétele:
a) az Alapoknak a 3. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulása;
b) a társadalombiztosítási szervezet alaptevékenységen kívül folytatott tevékenységéből eredő működési ár- és díjbevétel, a működési vagyon hasznosításából, a működési költségvetés átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséből származó bevétel, a nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások központi költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által történő megtérítése, valamint a társadalombiztosítási alrendszeren kívüli forrásból működési célra átvett egyéb összeg.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget folyamatosan - közvetlenül a bevétel beérkezését követően - a működési költségvetésnek át kell utalni.
(3) A működési költségvetést terhelik az ügyvitel bér és dologi ráfordításai, a beruházási költségek, valamint a közvetlenül a működési költségvetésbe kerülő bevételek elérése érdekében teljesített ráfordítások.
(4) A működési célú kiadás éves összege nem haladhatja meg a működési költségvetésben rendelkezésre álló összeget.
(5) A mérlegzárást követően a működési költségvetésben megtakarított összeg a következő évre átvihető és felhasználható.
(6) Az Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szervek - együttes döntéssel - a működési költségvetés címeinek az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzataitól - az (1)-(5) bekezdések rendelkezéseinek keretei között - eltérhetnek.
Egyéb rendelkezések
11. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról - az Áht. 86. §-ának (2) bekezdése alapján - alkotott törvénynek tartalmaznia kell:
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési mérlegét (a bevételek és kiadások részletes bemutatásával), a bevételi többletet és annak felhasználását, illetve a kiadási többletet és annak fedezetét, a Nyugdíjbiztosítási Alap tartalékainak alakulását;
b) az Egészségbiztosítási Alap költségvetési mérlegét (a bevételek és kiadások részletes bemutatásával, a gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak esetében ideértve a szakfeladatok szerint elkülönített ráfordítások bemutatását is), a bevételi többletet és annak felhasználását, illetve a kiadási többletet és annak fedezetét, az Egészségbiztosítási Alap tartalékainak alakulását;
c) a működési költségvetés mérlegét;
d) az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének az a)-c) pont szerinti mérlegek - halmozódásokat kiküszöbölő - összegezésével keletkező összevont költségvetési mérlegét;
e) a társadalombiztosítás által - a központi költségvetés helyett - átmenetileg finanszírozott ellátások kiadásait;
f) a társadalombiztosítási szervek által folyósított, társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott ellátások kiadásait.
(2) Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a nyugdíjbiztosítási önkormányzat;
b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségbiztosítási önkormányzat,
mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt. Az alap kezelője döntési hatáskörét - jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - a biztosítási önkormányzat választott szervére, illetve az alap kezelését ténylegesen végző igazgatási szervére átruházhatja.
(3) Az Alapok és kezelő szervezeteik - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazzák. A társadalombiztosítás pénzügyi rendszerének sajátosságaiból adódó további eltérő szabályokról - a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítási önkormányzat kezdeményezésére - külön törvény rendelkezhet.
(4) Az Alapok kezelése tekintetében döntési jogosítvánnyal rendelkező szervek a működési költségvetés előirányzatán belül - együttes döntéssel - meghatározzák
a) az igazgatási szervek működtetéséhez szükséges béralapot és érdekeltségi rendszert;
b) a működéssel összefüggő felújítási, beruházási és egyéb dologi pénzeszközöket.
(5) Az Alapok kezelése tekintetében döntési jogosítvánnyal rendelkező szervek beruházási engedélyokmány kiállítására jogosultak, és rendelkeznek a beruházók számára biztosított valamennyi jogosítvánnyal.
(6) Az Alapok számláit a Magyar Nemzeti Bank vezeti.
(7) Az Alapok gazdálkodásának részletes szabályairól, az Alapok kezeléséről, az ezekkel kapcsolatos kötelezettségekről és jogosítványokról, a kezelést ténylegesen végző igazgatási szervekről a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény, valamint az ott felhatalmazott szervek rendelkeznek.
II.
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 1993. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése
12. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1993. évi költségvetését 309 921 millió forint bevételi, 333 402 millió forint kiadási előirányzattal, 23 481 millió forint hiánnyal állapítja meg.
(2) A Ny. Alap költségvetési hiányát a 41. § szerinti értékpapír kibocsátás fedezi.
(3) A Ny. Alap költségvetési mérlegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
13. § (1) A Ny. Alap járulékbevétele 300 504 millió forint. Ebből a munkáltatói nyugdíjjárulék bevétele 225 623 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 15 435 forint, az egyéni nyugdíjjárulék bevétele 58 446 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 1000 millió forint, melyből 803 millió forint a települési önkormányzatok által fizetett járulék, 197 millió forint az ellátásból levont járulék.
(2) A Ny. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele 13 047 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 12 765 millió forint.
(3) A Ny. Alap kamat- és egyéb hozambevétele 3400 millió forint.
(4) Az állam által a Ny. Alap részére vissztehermentesen átadott vagyon hozamából származó bevétel 2824 millió forint.
(5) A Ny. Alap likviditási tartalékának a 38. § szerinti visszapótlására szolgáló bevétel 3600 millió forint.
(6) A Ny. Alap bevételét a 3. § (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás 13 454 millió forinttal csökkenti. Ez az összeg
a) az átvett 24 784 millió forint (az Egészségbiztosítási Alap 81 260 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka), és
b) az átadott 38 238 millió forint (a Ny. Alap 298 740 millió forint ellátási kiadásának az Egészségbiztosítási Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka)
különbözete.
14. § (1) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 298 740 millió forint. Ebből a nyugellátások emelésének előirányzata 25 000 millió forint.
(2) A 3. § (1) bekezdése alapján átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások Ny. Alapot terhelő kiadásaira 23 732 millió forint [a Ny. Alap bevételi főösszegének - ide nem értve a 13. § (5) bekezdése szerinti bevételt - 7,75%-a] irányozható elő.
(3) A 3. § (3) bekezdése szerinti egyéb kiadások Ny. Alapot terhelő részére 827 millió forint [a Ny. Alap bevételi főösszegének - ide nem értve a 13. § (5) bekezdése szerinti bevételt - 0,27%-a] irányozható elő.
(4) A működési költségvetéshez való hozzájárulás a Ny. Alap - a 13. § (5) bekezdése szerinti bevételt nem tartalmazó - bevételi főösszegének 1,5%-a. Ez 4594 millió forint kiadási előirányzatnak felel meg. Ezen felül az egyszeri működési ráfordítások fedezetéhez a Ny. Alap 1909 millió forinttal járul hozzá.
(5) A Ny. Alap likviditási tartalékának a 38. § szerinti visszapótlására szolgáló bevétel tartalékba helyezéséből keletkező kiadás 3600 millió forint.
(6) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.
Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése
15. § (1) Az Országgyűlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) 1993. évi költségvetését 270 509 millió forint bevételi, 287 028 millió forint kiadási előirányzattal, 16 519 millió forint hiánnyal állapítja meg.