1992. évi LXXXVIII. törvény

a földművelésügyi alapokról1

Az Országgyűlés

- abból a célból, hogy elősegítse a mező- és erdőgazdálkodás átalakulását, a termőföld védelmét, a piacképes termékelőállítás genetikai alapjainak fejlesztését, a nemzeti érdekeket hosszú távon szolgáló erdőgazdálkodást és erdőfenntartást, a vadon élő, vadászható állatfajok védelmét és nemzeti értékeinek megőrzését, a vizek halállományának védelmét, továbbá

- annak érdekében, hogy megteremtse az egyes földművelésügyi alapok pénzügyi és gazdasági feltételeit

a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. § Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a rendelkezésével összhangban, elkülönített állami pénzalapként működő

a) Állattenyésztési Alapot;

b) Földvédelmi Alapot;

c) Halgazdálkodási Alapot;

d) Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot;

e) Országos Erdészeti Alapot;

f) Vadgazdálkodási Alapot;

(a továbbiakban együtt: Alap) hoz létre.

2. § (1) Az Alapból az e törvényben meghatározott célokra - jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók és más magánszemélyek részére - vissza nem térítendő támogatás, illetőleg nem végleges juttatás (a továbbiakban együtt: támogatás) adható.

(2) Az Alapból pályázat alapján nyújtott támogatások közzétételéről a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában rendszeresen gondoskodik.

3. § (1) A támogatásban részesített jogi személy és jogi személynek nem minősülő gazdasági társaság a fejlesztési célra juttatott, adóalapba be nem számító támogatást tőketartalékba (tartalékba) köteles helyezni, minden egyéb támogatást, egyéb bevételként kell elszámolnia, a nem végleges juttatást pedig kötelezettségként kell nyilvántartania.

(2) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó, mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő esetében a fejlesztési célra juttatott támogatás, illetőleg a nem végleges juttatás olyan vagyoni érték, amely nem minősül bevételnek (a nem végleges juttatás visszafizetése pedig nem költség) minden egyéb támogatást bevételnek kell tekinteni. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági kistermelő szerez bevételnek tekintendő támogatást, akkor az állattenyésztés, illetőleg a növénytermesztés közötti felhasználás arányában kell a vélelmezett jövedelemhányadot figyelembe vennie, kivéve, ha a jövedelmét a költségei elszámolásával kívánja megállapítani.

(3) Az Alapba történő befizetéseket - kivéve az önkéntes adományt és egyéb támogatást - a befizető egyéb ráfordításként (a magánszemélyek jövedelemadója alkalmazásában: költségként) számolhatja el.

4. § (1) Az Alap felhasználásáról - a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel - a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult rendelkezni; kezelője a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium).

(2) Az Alap felhasználásával összefüggő részletes feltételek kialakításában az érintett érdekképviseleti és szakmai szervezetek a miniszter által az egyes alapokra vonatkozó részletes szabályokban meghatározott keretek között vesznek részt.

5. § Az Alap bevételei növelhetők:

a) az Alap céljaival és gazdálkodási szabályaival nem ellentétes feladatok ellátásához nyújtott belföldi és külföldi segély, támogatás, adomány;

b) az Alap céljára jóváhagyott támogatás;

c) nem végleges juttatás visszafizetésének

összegével.

6. § Rendeltetéstől eltérő felhasználása esetén az Alapból juttatott összeget jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak kell tekinteni, és az Alapba vissza kell fizetni.

7. § (1) Az Alapba kötelezően elrendelt be- és visszafizetések végrehajtására - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.

(2) Az Alap bevételei az Alap működtetésével együttjáró szükséges kiadásokra felhasználhatók.

(3) Az Alap bevétele, év végi maradványa nem vonható el, az a következő költségvetési évre átvihető.

(4) Az 1. § b), c), e), f) pontja szerinti alap induló pénzügyi állománya a külön jogszabályok szerint 1992. december 31-ig működő alap 1992. év végi záróállománya.

II. Fejezet

Állattenyésztési Alap

8. § Az Állattenyésztési Alap rendeltetése a gazdasági haszonállatok nemesítésével, tenyésztésével kapcsolatos fejlesztési feladatok ellátásának elősegítése.

9. § (1) A mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: termelő) az Állattenyésztési Alapba tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.

(2) A tenyésztési hozzájárulást az 1. számú mellékletben meghatározott termékek, valamint a lóverseny totalizatőr tevékenység után, az ott megjelölt mértékben kell teljesíteni.

(3) A tenyésztési hozzájárulás alapja:

a) a termék értékesítéséből származó - az általános forgalmi adót nem tartalmazó - nettó árbevétel;

b) a lóverseny totalizatőr forgalma.

(4) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 12. §-ának (5) bekezdése szerint adózó mezőgazdasági kistermelő árbevételként a hozzájárulással csökkentett bevételt veheti figyelembe.

(5) Az, aki a termék értékesítéséről szóló számlát kiállítja, köteles a tenyésztési hozzájárulás összegét kiszámítani, azt a számlán feltüntetni, levonni és az Állattenyésztési Alapba befizetni.

10. § Az Állattenyésztési Alap bevételi forrásai:

a) a tenyésztési hozzájárulás;

b) az állattenyésztéssel kapcsolatos jogszabályi előírások megsértésével összefüggésben megállapított kártérítés összege;

c) az állattenyésztési bírság;

d) az Állattenyésztési Alap pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat;

e) az Állattenyésztési Alap részére juttatott adomány és önkéntes támogatás;

f) a törvény 5. és 6. §-ai szerinti befizetések.

11. § Az Állattenyésztési Alapból teljesíthető kiadások:

a) tenyésztési törzskönyvi ellenőrzés;

b) teljesítmény-vizsgálat és tenyészérték megállapítás;

c) apaállat-ellátás részbeni támogatása;

d) állattenyésztési adatbank és információs rendszer részbeni működtetése;

e) nemzetközi és hazai kiállításokhoz, rendezvényekhez, állattenyésztéssel kapcsolatos szakmai kiadványokhoz hozzájárulás.

III. Fejezet

Földvédelmi Alap

12. § A Földvédelmi Alap célja a termelésből kivont termőföld pótlása, a termőföld rendeltetésszerű hasznosítása, minőségének védelme, valamint a mezőgazdasági termőterület csökkenésének mérséklése.

13. § A Földvédelmi Alap bevételi forrásai:

a) a földvédelmi járulék, valamint a földvédelmi bírság;

b) a felszámolási eljárás következtében megszűnő és államigazgatási felügyelet alá nem vont állami gazdálkodó szervezet kezelésében lévő állami tulajdonú termőföld - kivéve az 1991. évi XXXIII. törvényhatálya alá tartozó belföldi termőföld - hasznosításából eredő térítés összege;

c) a Földvédelmi Alap pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat;

d) a Földvédelmi Alap részére juttatott adomány és önkéntes támogatás;

e) a törvény 5. és 6. §-ai szerinti befizetések.

14. § (1) A Földvédelmi Alapból teljesíthető kiadások:

a) a termőföld minőségi védelmével összefüggő feladatok végrehajtásához;

b) a mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá tehető, művelés alól kivett - természetvédelem alatt nem álló - terület, valamint a jó termőképességű, de egyébként kihasználatlan gyep újrahasznosításához;

c) a földhasznosítást és a földvédelmet elősegítő ismeretterjesztéshez való hozzájárulás.

(2) Természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy arra tervezett terület művelési ágának megváltoztatása csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

IV. Fejezet

Halgazdálkodási Alap

15. § A Halgazdálkodási Alap rendeltetése a vizek halállománya védelmének és megőrzésének elősegítése, a halállomány értékeinek fejlesztése, a halpusztulások megelőzése és az esetleges halpusztulások következményeinek elhárítása, továbbá a halászati és horgászati vízhasznosítással összefüggő egyes állami feladatok ellátása.

16. § A Halgazdálkodási Alap bevételi forrásai:

a) az állami halászjegy és horgászjegy díja;

b) a halászatfejlesztési hozzájárulás;

c) a halászattal kapcsolatos jogszabályi előírások megsértése miatt megállapított kártérítés összege;

d) a halgazdálkodási bírság;

e) a Halgazdálkodási Alap pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat;

f) a törvény 5. és 6. §-ai szerinti befizetések.

17. § A Halgazdálkodási Alapból teljesíthető kiadások:

a) az állami halászjegy és horgászjegy kiadásával kapcsolatos költségekre;

b) a természetes vizek halállománya pótlásának költségeihez való hozzájárulásra;

c) a halpusztulással összefüggő kármegelőzésre, kárelhárításra, és a halállomány rehabilitációs költségeihez való hozzájárulásra;

d) a természetes vizekkel összefüggő tudományos vizsgálatok költségeihez való hozzájárulásra;

e) a halgazdálkodással összefüggő szakmai képzés és ismeretterjesztés költségeihez való hozzájárulásra;

f) a különleges értéket képező, vagy veszélyeztetett halfajok állományának fenntartására, génbanki tevékenység támogatására;

g) a természetes vízi élőhelyek rehabilitációjának költségeihez való hozzájárulásra.

V. Fejezet

Mezőgazdasági Fejlesztési Alap

18. § A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap rendeltetése a mező- és erdőgazdálkodás tulajdoni, szervezeti és szerkezeti átalakulásának segítése, a piaci változásokhoz alkalmazkodni tudó, a hatékony termelés követelményeinek megfelelő vállalkozások fejlesztési igényeihez támogatás adása, az átalakulás során kialakuló új vállalkozások működéséhez szükséges intézményrendszer létrehozásának elősegítése.