19. § A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap bevételi forrásai:

a) a költségvetési törvényben a privatizációs bevételből és más forrásból évenként meghatározott összeg;

b) a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap részére juttatott adomány és önkéntes befizetés;

c) a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat;

d) a törvény 5. és 6. §-ai szerinti befizetések.

20. § A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból kiadás teljesíthető:

a) a mezőgazdasági alaptevékenység folytatásához szükséges beruházásokhoz és rendeltetésszerű működtetésüket szolgáló egyes infrastrukturális beruházások megvalósításához;

b) a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos összekötő- vagy bekötőút beruházásokhoz, amelyek a külön törvény szerint létrehozott Útalapból is támogatásban részesülnek;

c) az erdőgazdálkodási alaptevékenység folytatásához szükséges beruházások közül az erdőfeltárás létesítményeihez, az erdőtelepítés és -ápolás gépi berendezéseihez;

d) a biológiai alapok fejlesztésének keretein belül:

1. az őshonos állatfajták, állati és növényi génrezervek összegyűjtéséhez, megőrzéséhez, fenntartásához;

2. magas biológiai értékű állat- és növényfajták, vetőmagvak, szaporítóanyagok, tenyészállományok fenntartásához, szaporításához és az ezekhez szükséges műszaki-technikai háttér korszerűsítéséhez;

e) a mezőgazdasági szaktanácsadó rendszer létrehozásának elősegítéséhez, működtetéséhez, így különösen:

1. agrárvállalkozók szaktanácsadási költségeihez,

2. szaktanácsadási infrastruktúra fejlesztéséhez,

3. szaktanácsadók képzése költségeihez,

4. szaktanácsadás informatikai rendszerének költségeihez;

f) az a), valamint a c)-e) pontokban felsorolt tevékenységekhez szükséges fejlesztések megvalósításához felvett banki hitelek kamattámogatásához.

VI. Fejezet

Országos Erdészeti Alap

21. § (1) Az Országos Erdészeti Alap rendeltetése az erdők fenntartása, a kitermelt faállomány pótlása, az erdősítések ápolása, nevelése, az erdők természeti egyensúlyának és egészségi állapotának megőrzése.

(2) A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő erdőterületek utáni befizetéseket és kiadásokat az Országos Erdészeti Alapon belül elkülönítetten kell nyilvántartani és ennek felhasználásáról a miniszter - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - jogosult rendelkezni.

22. § Az Országos Erdészeti Alap bevételi forrásai:

a) a véghasználati korú faállományokból és a növedékfokozó gyérítések során - a hosszú távú erdőállománygazdálkodási terv és az erdőfelügyelőség engedélye alapján - kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége után fizetendő erdőfenntartási járulék összege, melynek fafajonként és tájegységenként számítandó mértékét e törvény 2. számú melléklete tartalmazza;

b) az engedély nélkül kitermelt faanyag értékét a mindenkori tőárak kétszeres, de legalább 2000 Ft/bruttó köbméter értékkel kell számításba venni;

c) az erdőállomány nevelése (tisztítás, törzskiválasztó gyérítés, növedékfokozó gyérítés) során a fakitermelési engedélyben meghatározott mértéket meghaladó mennyiségben kitermelt faanyag forgalmi értékének, valamint a növendékveszteség értékének megfelelő összegű bírság, a b) pontban meghatározott mérték alapulvételével;

d) a kitermelt erdő felújítására külön jogszabályban előírt határidő túllépése esetén a növedékveszteség értékének megfelelő összegű bírság, a b) pontban meghatározott mérték alapulvételével;

e) erdő művelési ág megváltoztatása, erdő termelésből való kivonása és erdő időleges igénybevétele esetén az igénybe vett erdőterület nagyságával, termőhelyi osztályával és fafajával azonos mértékű erdő létesítése (újraerdősítés) költségének fedezetére történő befizetés, a külön jogszabályban foglaltak szerint;

f) az e) pontban foglalt tevékenységek engedély nélküli végzése esetén az újraerdősítési költség kétszeresének megfelelő összegű bírság;

g) az erdőkkel kapcsolatos jogszabályi előírások megsértése miatt kiszabott bírság, kártérítés összege;

h) a felszámolási eljárás következtében megszűnő és államigazgatási felügyelet alá nem vont állami gazdálkodó szervezet kezelésében lévő állami tulajdonú erdő hasznosításáért fizetett térítés összege;

i) a központi költségvetésben az erdei génkészletek, az erdei természeti rendszerek megőrzésére jóváhagyott támogatás összege;

j) nemzetközi kötelezettségből eredő erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer üzemeltetési költségeinek és adatszolgáltatással kapcsolatos költségeinek költségvetési támogatása;

k) az Országos Erdészeti Alap részére juttatott adomány és önkéntes befizetés;

l) az Országos Erdészeti Alap pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat;

m) a törvény 5. és 6. §-ai szerinti befizetések.

23. § Az Országos Erdészeti Alapból teljesíthető kiadások:

a) a gazdálkodó a 22. § a) pontja szerinti befizetési kötelezettség terhére a tulajdonában (kezelésében) levő erdőben köteles elvégezni: az erdő természetes felújítását (ha adott a természetes felújítás feltétele), az üres vágásterületek erdősítését és az erdősített területek ápolását, a befejezett erdőfelújítást követő 5. évben végzett erdőfelügyelőségi felülvizsgálat időpontjáig;

b) ha a gazdálkodó által fizetendő erdőfenntartási járulék összege nem fedezi az erdőfelügyelőség által jóváhagyott erdőfelújítási költség összegét, a különbözet erejéig a törvény 3. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével az Országos Erdészeti Alap nyújt fejlesztési támogatást;

c) az erdő időleges igénybevétele és termelésből való kivonása miatt szükségessé váló erdőfelújítást pótló erdőtelepítés költségei fedezete;

d) a hatóságilag elrendelt erdővédelmi munkák költsége, feltéve, ha a munka elvégzése nem a gazdálkodó mulasztása miatt vált szükségessé;

e) az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működésével összefüggő költségek fedezete;

f) az erdei génkészletek és az erdei természeti rendszerek megőrzésének költségeihez való hozzájárulás;

g) a hosszú távú erdőállomány-gazdálkodás érdekében a tudományos kutatás, szakmai oktatás és ismeretterjesztés költségeihez való hozzájárulás;

h) nemzetközi erdészeti szervezetekben való állami képviselet ellátásának költségeihez hozzájárulás.

VII. Fejezet

Vadgazdálkodási Alap

24. § A Vadgazdálkodási Alap rendeltetése a vadon élő, vadászható állatfajok és természetes élőhelyük védelme, megőrzésének elősegítése, valamint a nemzetközi vadászati szervezetekben az állami képviselet feladatainak ellátása. A Vadgazdálkodási Alap az Országos Erdészeti Alap felhasználására meghatározott célokkal is összhangban, a természetvédelmi, valamint az erdészeti politika céljainak is megfelelően kerül felhasználásra.

25. § A Vadgazdálkodási Alap bevételi forrásai:

a) a vadászjegy, valamint vadászati engedély díja;

b) a trófeabírálat díja;

c) a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló jogszabályi előírások megsértése miatt kiszabott vadvédelmi bírság, illetőleg kártérítés összege;

d) a központi költségvetésben a különleges értékű vadászható állatfajok állományának és élőhelyének védelmére, kezelésére jóváhagyott támogatás összege;

e) a Vadgazdálkodási Alap részére juttatott adomány és önkéntes befizetés;

f) a Vadgazdálkodási Alap pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat;

g) a törvény 5. és 6. §-ai szerint befizetések.

26. § A Vadgazdálkodási Alapból teljesíthető kiadások:

a) a vadászható állatfajok állománya és azok élőhelye védelméhez és megőrzéséhez a területileg illetékes erdőfelügyelőség, valamint természetvédelmi hatóság egyetértésével adott támogatás;

b) az erdőtervekkel is összhangban levő regionális vadgazdálkodási tervezés költségeinek fedezete;

c) a trófeabírálat költségeinek fedezete;

d) a miniszter által a külön jogszabályokban foglaltak szerint egyes nemzeti értékké nyilvánított trófeák után a vadászatra jogosultak kártalanítása;

e) a vadgazdálkodás fejlesztését, valamint a vad védelmét szolgáló kutatómunka, valamint ismeretterjesztés költségeihez való hozzájárulás;

f) a nemzetközi vadászati szervezetekben, illetve a vadászattal kapcsolatos, egyezményeken alapuló állami képviselet költségeinek részbeni fedezete.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

27. § (1) E törvény I., III., IV., V., VI., VII., valamint VIII. fejezete 1993. január 1-jén, míg a II. fejezete 1993. február 1-jén lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az Alap felhasználásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel együtt a 20. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beruházások támogatására - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - közös pályázatot hirdessen.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelmi miniszterrel együtt rendeletben állapítsa meg a 21. § (2) bekezdése szerint elkülönítetten kezelt rész felhasználásának, valamint a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait.

(5) E törvénnyel létrehozott egyes alapokat a törvény hatálybalépéséig külön jogszabályok alapján működő alábbi alapok jogutódjának kell tekinteni:

a) a Földvédelmi Alap jogutódja az 1. § b) pontja szerinti alap;

b) a Halászati Alap jogutódja az 1. § c) pontja szerinti alap;

c) az Erdőfenntartási Alap jogutódja az 1. § e) pontja szerinti alap;

d) a Vadgazdálkodási Alap jogutódja az 1. § f) pontja szerinti alap.

28. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:

(1) a) Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT.) 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felszámolási eljárás következtében megszűnő és államigazgatási felügyelet alá nem vont állami gazdálkodó szervezet kezelésében lévő állami tulajdonú erdő hasznosításáról a földművelésügyi miniszter gondoskodik.”