1992. évi LXXXIX. törvény

a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről1

Az Országgyűlés az önkormányzatok beruházási feladataihoz nyújtandó címzett és céltámogatásokról a központi pénzeszközök hatékony és ellenőrizhető felhasználásának igényével, az önkormányzatok fejlesztési tevékenysége stabilitásának megteremtése érdekében az alábbi törvényt alkotja:

I. Fejezet

Címzett támogatások

1. § (1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek a kiemelt fontosságú - a kórházfejlesztés kivételével céltámogatási körben nem támogatott - vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és kulturális önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások, rekonstrukciók megvalósítására és létesítmények megvásárlására (a továbbiakban: beruházás), költséghatár nélkül.

(2) A válsághelyzetek problémáinak kezelésére az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő körben is adható támogatás.

(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját a szakminisztérium szakmai programjával egyeztetni kell.

2. § A címzett támogatás mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek az önkormányzati saját forrásból nem fedezett része.

3. § (1) A következő évi költségvetésben az április 14-ig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések vehetők figyelembe.

(2) Az 1993. évi igények benyújtásának határideje 1993. május 14.

(3) Az Országgyűlés - a Kormány javaslata alapján - egy alkalommal dönt a beruházás teljes időszakára a címzett támogatásról, a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemeknek megfelelően.

II. Fejezet

Céltámogatások

4. § (1) Céltámogatás az e törvény mellékletében hároméves időtartamra meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő beruházások megvalósításához igényelhető.

(2) Céltámogatás nyújtása 1995. évtől a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a működő egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzését.

(3) 1993-1995. évekre az (1) bekezdésben említett támogatási célokat és az igénybejelentés feltételeit a törvény melléklete tartalmazza.

5. § A beruházás befejezéséig a támogatás aránya nem változtatható.

6. § (1) A céltámogatással megvalósuló beruházásokhoz az elkülönített állami pénzalapokból is igényelhető támogatás.

(2) A társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, valamint az országos átlag kétszeresét meghaladó munkanélküliségi arányú és külön jogszabályban felsorolt települések - szükség szerint - a saját forrás egy részét a Céltámogatási Kiegészítő Keretből megpályázhatják. A keret összegét az Országgyűlés - önálló előirányzatként - a költségvetési törvényben határozza meg. A keretet a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kezeli.

7. § (1) Települési önkormányzatok közös beruházása esetén a céltámogatás a törvényben meghatározott mérték 10% ponttal - az 1000 fő alatti állandó lakosú községek önkormányzatai számára 20% ponttal - emelt összege.

(2) Az igényelt állami támogatások a céltámogatással együtt a beruházási összköltség 100%-át nem haladhatják meg.

8. § (1) A feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható pénzügyi fedezetet az éves költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetés helyzetétől függően az új induló céltámogatási igényekre vonatkozóan az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben szűkítheti a célok körét, módosíthatja a támogatási arányokat, illetőleg felfüggesztheti a céltámogatási rendszer működését.

(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor - a Kormány javaslatára - az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben rangsorolja a támogatandó célokat. Az éves támogatási keret felosztása a rangsorolt és még kielégíthető utolsó célnál a jogosulttá váló önkormányzatok állandó népességszám szerinti növekvő sorrendjében történik. A ki nem elégített igények fedezetéről a következő évi költségvetési törvényben kell gondoskodni.

(4) A következő évi költségvetésben a március 14-ig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentéseket kell figyelembe venni.

(5) Az 1993. évi igények benyújtásának határideje 1993. április 14.

9. § A céltámogatások jegyzékét - a beruházás teljes időszakára vonatkozóan egy alkalommal a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemekkel - a Kormány teszi közzé.

III. Fejezet

A címzett és céltámogatás finanszírozása és elszámoltatása

10. § Címzett és céltámogatás a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló beruházásra igényelhető.

11. § Címzett és céltámogatásban (a továbbiakban: központi támogatás) még nem részesült, folyamatban lévő beruházáshoz támogatás csak a támogatás juttatásának évétől kezdődően, a még hátralévő beruházási összegre igényelhető.

12. § (1) Az egyes években a központi támogatás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a jóváhagyott összeghatárig vehető igénybe.

(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az év végén az Állami Fejlesztési Intézet a központi költségvetésből lehívja. Ezt az önkormányzat a következő évben, illetőleg a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.

13. § A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás felhasználásáról a beruházás befejezését követő évben - a finanszírozó pénzintézet bevonásával - el kell számolnia.

14. § (1) Az önkormányzat a központi támogatás felhasználására a jogosultságát elveszíti, ha a kivitelezést a támogatás első évében nem kezdi meg. Az így felszabaduló központi támogatás az adott évben az önkormányzatok részére meghatározott, az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatását növeli.

(2) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás esetén a támogatás további részéről lemondó önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új céltámogatási igényt.

15. § A központi támogatás címzettje a beruházás megvalósítása időszakában nem változhat.

16. § (1) A beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt az önkormányzatot a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg.

(2) Közösen elkezdett beruházás finanszírozásából való kiválás esetén - ha a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be - a többlet-céltámogatást a központi költségvetésbe vissza kell fizetni. A felmerülő többletköltségekre egyik támogatási forma esetében sem jár többlet központi támogatás.

17. § (1) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie

- címzett támogatás esetén az Állami Fejlesztési Intézettel,

- céltámogatás esetén az önkormányzat számlavezető bankjával.

(2) A számlavezető bank a céltámogatást a központi költségvetésből az Állami Fejlesztési Intézeten keresztül hívja le.

(3) Az Állami Fejlesztési Intézet vagy a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. Fővállalkozói előleg központi támogatásból nem adható.

(4) A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia az önkormányzat részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos központi támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli az önkormányzat számlájáról.

(5) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a pénzintézet az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan, szükség szerint a belügyminiszter és a pénzügyminiszter részére tájékoztatást ad.

IV. Fejezet

Vegyes, záró és értelmező rendelkezések

18. § A központi támogatással közösen megvalósított beruházás esetében a keletkezett vagyon megosztásában a felek megállapodása az irányadó. Ennek hiányában pénzügyi hozzájárulásuk arányában oszlik meg az állami támogatásnak megfelelő tulajdoni hányad.

19. § (1) A központi támogatással keletkezett vagyonnak a beruházás befejezésének évét követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére történő elidegenítése, vagy a beruházási céltól eltérő hasznosítása esetén a központi támogatást vissza kell fizetni az állami költségvetésbe.

(2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettség biztosítására a központi támogatással megvalósuló, illetőleg támogatással beszerzett ingatlant a központi támogatás mértékéig és a megvalósítástól, illetve a beszerzést követő 10 évig a magyar állam javára jelzálog terheli. A jelzálog ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséről az önkormányzat gondoskodik.

20. § (1) A központi támogatással megvalósított létesítmények és fejlesztések működtetéséről az önkormányzat - egészségügyi beruházás esetén a társadalombiztosítással közösen - gondoskodik.

(2) Közös beruházással megvalósított létesítmény működtetéséről a felek megállapodnak.

21. § (1) E törvény rendelkezéseit az 1993. évi címzett és céltámogatási javaslatok kialakításánál kell első ízben alkalmazni.

(2) E törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés 1993. január 1-jétől lép hatályba.

22. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a címzett és céltámogatás igénybejelentésének, döntéselőkészítésének és elszámolásának rendjét, továbbá a Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat és a Fővárosi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) ezekkel kapcsolatos feladatait rendeletben szabályozza.

23. § E törvény alkalmazásában:

a) Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának időpontja.

b) Alapfunkció: az önkormányzati feladat ellátását szolgáló létesítmény építésügyi, illetve ágazati szabványok által kötelezően előírt szakmai-műszaki tartalma.

c) Saját forrás: központi támogatás szempontjából a támogatáson kívüli teljes összeg, függetlenül attól, hogy milyen jogcímen jutott hozzá az önkormányzat (átvétel, hitel, kötvény, elkülönített állami pénzalapok stb.).