1993. évi XXIII. törvény

a Nemzeti Kulturális Alapról1

1. § A nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében az Országgyűlés Nemzeti Kulturális Alapot (a továbbiakban: Alap) létesít. Az Alap a Kulturális Alap jogutódja.

2. § (1) Az Alappal a művelődési és közoktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik.

(2) Az Alapot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kezeli.

(3) a) Az Alap elvi, irányító és koordináló döntéseinek meghozatalára a miniszter bizottságot létesít. A bizottság elnöke a miniszter, illetve az általa kinevezett személy. A bizottság öt tagját a miniszter saját hatáskörében, öt tagját az érintett szakmai és társadalmi szervezetek jelölése alapján bízza meg.

b) A miniszter szakmai kollégiumokat hoz létre, amelyek a pályázatok kiírásáról és elbírálásáról döntenek.

A szakmai kollégiumok vezetőit a miniszter nevezi ki.

A szakmai kollégiumok tagjainak ötven százalékát a miniszter saját hatáskörében kéri fel, ötven százalékát az érintett szakmai, társadalmi szervezetek küldik.

(4) Az Alap pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál nyitott bankszámlán kell kezelni.

3. § Az Alap pótlólagos forrást biztosít a célja szerint megvalósítandó feladatokhoz.

4. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) az éves költségvetési törvényben az Alap javára meghatározott állami támogatás;

b) a mellékletben felsorolt kulturális termékek és szolgáltatások után befizetett járulék;

c) a nemzetközi együttműködés keretében elnyert egyes kulturális támogatások;

d) a jogi személyek, jogi személyiség nélkül gazdasági társaságok és természetes személyek önkéntes befizetései;

e) az Alap tartós bankbetétben elhelyezett ideiglenesen szabad pénzeszközeinek kamata;

f) a szerzői jogi bírság-befizetések [Szjt. 53. § (2) bek.];

g) az állami vagyon privatizációjának bevételeiből az éves vagyonpolitikai irányelvek által meghatározott mértékben jutttott összeg, amely csak kulturális célú fejlesztésekre használható fel;

h) egyéb bevételek.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593-596. §).

(3) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.

5. § A mellékletben felsorolt kulturális termékek és szolgáltatások után kulturális járuléklot kell fizetni. A járulék mértékét a törvény melléklete határozza meg.

6. § (1) A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja be, és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után, negyedévenként, a negyedévet követő hó 20-ig az APEH-SZTADI által vezetett, az APEH által közzétett számlaszámú kulturális járulék beszedési számla javára. A járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság ellenőrzi a rá vonatkozó külön törvényben megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő, itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) Az állami adóhatóság negyedévenként a negyedévet követő második hó 20. napjáig átutalja a kulturális járulék beszedési számla egyenlegét az Alap számlája javára.

7. § Az Alapból az alábbi célokra teljesíthetők kiadások:

a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatására;

b) a kulturális ágazatot érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és külföldi rendezvények támogatására;

c) a nemzetközi kulturális kapcsolatok új alapokra helyezésére, a világkiállításokon, nemzetközi vásárokon, a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatására;

d) a művészeti alkotások új irányzatainak, új kulturális kezdeményezéseknek a támogatására;

e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint önképző egyének és közösségek tevékenységének támogatására;

f) az Alap működésével kapcsolatos költségek fedezésére, ideértve az APEH közreműködésével járó költségek megtérítését is.

8. § (1) Az Alapból természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok igényelhetnek támogatást.

(2) Az Alap kezelője a pályázat nyerteseivel szerződést köt.

9. § (1) Az Alap terhére a támogatás visszatérítendő és részben vagy egészben vissza nem térítendő formában nyújtható.

(2) A támogatások nyilvános pályázatok útján, illetve egyedi elbírálás alapján nyerhetők el. A megosztás arányairól a bizottság dönt. A bizottság és a szakmai kollégiumok gondoskodnak az alapból juttatott támogatásokra vonatkozó döntések folyamatos nyilvánosságra hozataláról.

(3) Az Alap által nyújtott támogatás nem vonahtó el és évek között átcsoportosítható.

(4) Az Alap kezelője a szerződésben rögzített célkitűzésektől, követelményektől eltérő megvalósítás esetén részleges vagy teljes visszatérítési kötelezettséget érvényesít.

10. § (1) Ez a törvény 1993. április 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejűleg a Kulturális Alap létesítéséről szóló 23/1967. (VIII. 8.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(2) Felhatalmazást kap a művelődési és közoktatási miniszter, hogy az Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, az ellenőrzés és beszámolás rendjét, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó további előírásokat rendeletben szabályozza.

Melléklet az 1993. évi XXIII. törvényhez

A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre szakterületenként, az 1992. december 31-én hatályos ITJ és SZJ szerint