1993. évi XXIV. törvény
az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól1
Az Országgyűlés
a megtakarítások növelése, a készpénzkímélő fizetési módok elterjedése,
a betéteseknek a pénzintézetekbe vetett bizalmának növelése,
a biztostott betétesek pénzintézeteknél elhelyezett betéteinek védelme,
az egyes pénzintézetek esetleges fizetésképtelesége által okozott kedvezőtlen hatások csökkentése,
a pénzforgalmi számlákon lévő összegek védelmén keresztül a pénzforgalom zavartalanságának elősegítése,
a pénzintézeti rendszerben a gazdasági erőfölényből eredő egyenlőtlen versenyhelyzet részbeni kiegyenlítése érdekében az alábbi törvényt alkotja.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya a betétesre és - a hitelszövetkezet kivételével - arra a pénzintézetre terjed ki, amely a Magyar Köztársaság területén betét elfogadására - az Állami Bankfelügyelet (a továbbiakban: Bankfelügyelet) által adott - engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen engedély megadását kéri, illetve betétállománnyal rendelkezik.
(2) E törvény hatálya 1995. december 31-ig arra a Magyar köztársaság területén bejegyzett pénzintézetre is kiterjed, amely a betételfogadásra való felhatalmazást 1991. december 1-jét megelőzően hatályban volt jogszabályban, vagy annak rendelkezései alapján, ez időpontot megelőzően kiadott hatóság engedélyben, illetve alapító okiratban (alapszabályban stb.) kapta, és e törvény hatálybalépésekor betétekkel rendelkezik.
Fogalmak
2. § E törvény alkalmazásában
a) betét: a pénzintézetnél számlán, betétokiratban vagy más módon, betét- vagy bankszámlaszerződés alapján elhelyezett - meghatározott személy nevére szóló - pénzkövetelés, amelyet a pénzintézet jogszabályi rendelkezés vagy a betétszerződés feltételei alapján visszafizetni köteles;
b) nem minősül betétnek:
1. a pénzintézetnél más pénzintézet által elhelyezett betét,
2. az alárendelt betét (vagyis a pénzintézetnek nyújtott olyan öt évet meghaladó lejáratú betét, amely a betétszerződésben foglalt megállapodás szerint a pénzintézetnél bekövetkezett szükséghelyzet vagy pénzintézet felszámolása esetén nem fizethető vissza addig, amíg a pénzintézet a vele szemben fennálló egyéb kölcsöntartozásokat nem teljesítette),
3. a bank által sorozatban kibocsátott értékpapír,
vagy értékpapír jellegű okirat;
c) közös betét: az olyan betét, amely több személy nevére szól, illetve, amely felett több személy bír rendelkezési jogosultsággal, és amely kifizetésére több személy támaszthat igényt;
d) betétes: a betétet elhelyező, illetve az a fölött rendelkezni jogosult személy (utóbbi a továbbiakban kedvezményezett);
e) befagyott betét: az olyan betét, amelyre a pénzintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerint három munkanapon belül a kifizetést teljesíteni;
f) pénzintézet: a hitelszövetkezet kivételével a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pt.) 3. §-ának (7) bekezdésében meghatározott jogi személy.
3. § Az e törvény hatálya alá tartozó pénzintézet a Pt. 30. §-ának (1) bekezdésében említett kötelező betétbiztosítási alaphoz e törvény rendelkezései szerint köteles csatlakozni. Az ott említett kötelező betétvédelmi alapon az e törvény szerinti Országos Betétbiztosítási Alapot kell érteni.
Az Alap létrehozatala
4. § E törvény hatálybalépésével létrejön az Országos Betétbiztosítási Alap.
II. Fejezet
AZ ALAP ÁLTAL NYÚJTOTT BIZTOSÍTÁS
Az Országos Betétbiztosítási Alap feladata
5. § Az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: Alap) feladata kizárólag
a) az alapban tagsággal rendelkező pénzintézetnél (a továbbiakban: tagintézet) elhelyezett betétek befagyása esetén - a törvényben meghatározott időpontot követően - betétesek részére az Alap által (biztosított betétek) e törvény 7. §-ában meghatározott összeg kifizetése, illetve
b) a 36. §-ban meghatározott kapcsolódó feladatok (kezességvállalás stb.), valamint
c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az egyes betétekre 1993. június 30-a előtt jogszabályban vállalt állami garancia (helytállás), illetőleg ezen időpontot követően a tagintézeteknél elhelyzett, az állam által etgyes betétekre vállalt kezesség, vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása.
Az Alap által biztosított betétek
6. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet
a) 1993. június 30-ig - jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás által nyújtott biztosítás nélkül -, valamint
b) 1993. június 30-át követőenaz Alapban tagsággal rendelkező pénzintézetnél helyeztek el.
(2) Az Alap által nyújtott biztosítás - a lejáratukig, illetve a pénzintézet által történő első visszaváltásig - kiterjed a pénzintézetek által 1993. június 30-a előtt sorozatban, értékpapírszerűen a kibocsátott és ténylegesen forgalomba hozott okiratok útján a pénzintzeteknél elhelyzett betétekre is.
(3) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki;
a) az állam és az államigazgatási szervezetek;
b) a költségvetési szervezetek;
c) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban maradó cégek;
d) az önkormányzatok;
e) a biztosító intézetek;
f) a befektetési alapok;
g) a társadalombiztosítás és a társadalombiztosítási alapok (nyugdíjalapok stb.);
h) az elkülönített állami pénzalapok;
i) a pénzintézetek;
j) a Magyar Nemzeti Bank;
k) az adott pénzintézetek felügyelőbizottsága tagjainak, tíz százalékot elérő vagy meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosainak, illetve pénzintézeti vezetőinek, valamint személyek közeli hozzátartozóinak [Ptk. 685. § c) pont]
betéteire;
l) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentős kamat vagy más vagyoni előnyt kap, valamint
m) az 1993. június 30-át megelőzően elhelyezett olyan betétekre, amelyekre az állam jogszabályban garanciát (helytállást) vállalt.
(4) Az alap által nyújtott biztosítás, az 1993. június 30-a előtt elhelyezett betétek kivételével csak névre szóló betétekre terjed ki. Nem terjed ki továbbá az Alap által nyújtott biztosítás a pénzintézetek által 1993. június 30-át követően sorozatban, értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratokra (tekintet nélkül azok elnevezésére).
(5) A külföldi pénznemben elhelyezett betéteket az Alap az elhelyezés pénznemében (devizában) biztosítja.
(6) Közös betét esetén a 7. §-ban meghatározott biztosítási összeghatárt a betét felett rendelkezni jogosult minden betétes esetén külön kell számításba venni. A betétbiztosítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.
(7) Ha a betételhelyező és a kedvezményezett nem ugyanaz a személy, a betétbiztosítás összege a kedvezményezettet illeti meg. Kivételt képeznek azok a betétek, amelyek szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak.
(8) Pénzintézetek egyesülése esetén a betétesnek az egyesüléskor birtokában lévő és az egyesülésben részt vevő tagintézeteknél tartott betétei a betétbiztosítás keretében továbbra is külön betétek maradnak.
(9) A (8) bekezdésben érintett minden személy által az egyesülést követően létrejött új tagintézménynél, az egyesülés időpontja után elhelyezett betétet az Alap csak a 7. §-ban meghatározott összeghatárig biztosítja.
Az Alap által biztosított betétösszeg
7. § (1) Az Alap a betétes részére, az általa az érintett pénzintézetnél elhelyezett, befagyott betét tőke- és kamatösszegét a (2)-(4) bekezdésvben foglalt összeghatárig fizeti ki.
(2) Az Alap befagyott betét (betétek) összegét minden kifizetéssel érintett pénzintézetnél betétesenként összesen legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki.
(3) Az Alap a (2) bekezdésben meghatározott (biztosított) tőkeösszeg után a 37. § (2) bekezdése szerinti időpontig a betétesnek járó - még nem tőkésített és még ki nem fizetett kamatot - a szerződés szerinti kamatlábbal, de legfeljebb a kamattérítés időtartama alatt alkalmazott - az idővel súlyozott - átlagos jegybanki alapkamatlábbal számítottan téríti meg. Devizabetétek esetén az Alap szerződés szerinti kamatlábbal, de legfeljebb a betét pénznemét kibocsátó ország öt meghatározó bankja által az adott pénznemre és az eredeti lekötés időtartamára megállapított, illetve - a nemzetközi bankközi pénzpiacon jegyzett, Európán kívüli ország pénzneme esetén - a londoni nemzetközi bankközi pénzpiacon irányadó, a kifizetést megelőző 6 hónap során kialakult - az idővel súlyozva megállapított - átlagos betéti kamatlábbal számított kamatot fizeti meg. Nyereménybetétek esetén a szerződés szerinti kamatláb alatt az a kamatláb értendő, amellyel a betétet elfogadó pénzintézet a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontja óta a nyereményalapot képezte. A kamatszámítás szempontjából a lekötés időpontjául a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontját kell figyelembe venni.
(4) A (2) és (3) bekezdések szerint betétest megillető térítés felső határértékét meghaladó, bármilyen jogcímű kifizetésre a betétes az alappal szemben nem tarthat igényt.
(5) Az Alap (1)-(4) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségét, annak feltételeit és mértékét nem érinti az, ha a betétes a pénzintézetnek egyúttal adósa is, és emiatt közöttük a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 36. §-a szerinti beszámításra kerül sor.
(6) A betétes az Alapból történő kifizetést követően fennmaradó - meg nem térített - tőke- és kamatigényét a pénzintézettel szemben továbbra is jogosult érvényesíteni.
Az állam által biztosított betétek
8. § (1) Ha az állam 1993. június 30-át követően a tagintézetnél elhelyezett egyes betétekre kezességet vállal, vagy biztosítja azokat, az Alap az állammal kötött megállapodásnak megfelelően:
a) megegyezés szerinti térítés ellenében biztosítja a tagintézetnél elhelyezett ilyen betéteket a megállapodásban foglalt feltételek szerint, vagy
b) az e törvény alapján egyébként biztosítás alá eső betétek közül kizárja az állam által garantált betéteket.
(2) Az Alap az állammal a jelen törvény alkalmazása érdekében írásbeli megállapodást köt.
III. Fejezet