AZ ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP
Az Alap jogállása
9. § (1) Az alap jogi személy.
(2) Az Alap székhelye Budapest.
(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető.
(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és az 5. §-ban meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel.
(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.
10. § Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.
11. § Az Alap megszüntetéséről kizárólag az Országgyűlés dönthet.
Az Alap szervezete
12. § (1) Az Alap legfőbb szerve az igazgatótanács.
(2) Az Alap igazgatótanácsának tagjai:
a) a Magyar Nemzeti Bank elnöke;
b) a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára;
c) az Állami Bankfelügyelet elnöke;
d) a pénzintézetek érdekképviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá
e) az Alap ügyvezető igazgatója (14. §).
(3) Az igazgatótanácsi tag - az igazgatótanács jóváhagyásával - írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatótanács ülésein.
(4) Az igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az igazgatótanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Alap által történő kezességvállaláshoz az igazgatótanács legalább négy tagjának igenlő szavazata szükséges.
(5) Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ. Nem választható elnökké az ügyvezető igazgató.
Az igazgatótanács feladata
13. § (1) Az igazgatótanács
a) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét;
b) elfogadja az Alap szabályzatait;
c) meghatározza az Alap vezetőinek és megbízottainak feladatait, valamint megállapítja díjazásukat;
d) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételéről;
e) meghatározza az igazgatótanács üléseinek ügyrendjét, helyét, időpontját;
f) meghatározza a tagintézetek számára azoknak a különleges jelzések, tájékoztatók vagy más eszközök alkalmazását, amelyek azt jelzik, hogy az ezeknél a tagintézményeknél elhelyezett betétek biztosítva vannak, vagy pedig, hogy egy adott pénzintézet tagintézet;
g) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről;
h) meghatározza az Alap által e törvény értelmében teljesítendő kifizetések rendjét;
i) évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 31. napjáig megállapítja az Alap mérlegét, vagyoni helyzetét és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek, valamint megküldi a tagintézeteknek;
j) évente egyszer kialakítja az Alap díjpolitikáját a 23. §-ban foglalt kereteken belül, és azt ismerteti a tagintézetekkel; a díjpolitika alapján, továbbá meghatározza tagjainak éves befizetési kötelezettségét, valamint megállapítja az Alap tárgyévi költségvetését;
k) dönt a kizárásokról;
l) határoz a 23. § (6) bekezdés szerinti megemelt és a 23. § (8) bekezdés szerinti rendkívüli díjfizetési kötelezettség előírásáról;
m) dönt az alapból történő kifizetésről, az Alap által történő kezességvállalásról, valamint az esetleges egyezség alapvető feltételeiről;
n) dönt a következő év működési költségeiről;
o) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(2) Az igazgatótanács a hatáskörébe tartozó feladatokra nem adhat ki úgy megbízást, hogy a megbízott személyében vagy a megbízott által képviselt szervezetben bármely ok miatt összeférhetetenség álljon fenn.
14. § (1) Az igazgatótanács nevezi ki az ügyvezető igazgatót, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(2) Az igazgatótanács ellenőrzi az Alap ügyvezető igazgatójának tevékenységét.
Az alap vezetője és alkalmazottai
15. § (1) Az Alap tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető igazgató látja el és gyakorolja az Alap dolgozói felett a munkáltatói jogokat.
(2) Az igazgatótanács egyetértésével az ügyvezető igazgató egyes feladatok ellátására munkaviszonyon kívül megbízást adhat ki. A 17. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésével kiadott megbízás semmis.
(3) Az Alap vezetője és alkalmazottai tekintetében a Munka Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
16. § (1) Az Alappal munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló vagy állt személyek, valamint az igazgatótanács tagjai a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott bank-, szolgálati és üzleti titkot kötelsesek megőrizni. E kötelezettségük miatt a nevezetteknek hivatalba lépésük, illetőleg megbízatásuk megkezdése előtt le kell tenniük a hivatali esküt és a hivatali titoktartásra vonatkozó esküt.
(2) Az Alap által végzett ellenőrzés keretében az igazgatótanács tagjai, valamint az igazgatótanács által megbízott személyek hivatalos személynek minősülnek.
Összeférhetetlenség
17. § (1) Az Alap igazgatótanácsának tagjai, ügyvezető igazgatója és érdemi ügyintézői esetében alkalmazási feltétel a büntetlen előélet, valamint a szakirányú felsőfokú végzettség. Szakirányú felsőfokú végzettség tekintetében a Pt. 12. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek pénzintézetnél kereső foglalkozást nem folytathatnak, illetve pénzintézet vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagjai nem lehetnek.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pont] és nem vehetnek részt olyan pénzintézettel kapcsolatos döntésben, amelynél közeli hozzátartozójuknak munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, illetve, ahol nekik vagy közeli hozzátartozójuknak tagsági viszonya áll fenn.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek kinevezésükkor, illetve alkalmazásuk kezdetekór írásbeli nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy valamely pénzintézetnél rendelkeznek-e, s ha igen, milyen és mekkora név- és forgalmi értéket képviselő közvetlen és közvetett tulajdoni hányaddal. A kinevezés, illetve az alkalmazás időtartama alatt e közvetlen és közvetett tulajdoni hányadhoz fűződő szavazati jog nem gyakorolható.
Mentesség
18. § (1) Az Alappal szemben kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha bíróság megállapítja, hogy az Alap döntése, intézkedése vagy mulasztása törvénysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.
(2) Az (1) bekezdés alapján, az Alap nem mentesül az e törvényben előírt és a biztosított betétekre vonatkozó fizetési kötelezettsége alól.
Titoktartás
19. § (1) üzleti titoknak minősülnek és üzleti titokként kezelendők azok az információk, amelyek az Alap rendelkezésére állnak a tagintézet vállalkozásáról vagy ügyeiről és
a) a tagintézetktől vagy azok könyvvizsgálójától közvetlenül származnak, s melyet azok közzétenni nem kötelesek;
b) a Bankfelügyelettől vagy más kormányzati szervezettől, illetőleg a Magyar Nemzeti Banktól származnak;
c) az Alap a 35. § alapján végzett vizsgálatból, az Alap által készitett elemzésekből vagy az Alap által hozott határozatokból származnak,
amennyiben azok alkalmasak az érintett tagintézet azonosítására és közzétételük nem elengedheteten az Alap feladatának ellátásához.
(2) Az Alap banktitokként köteles kezelni azokat a tagintézetektől származó, illetőleg a feladata ellátása során a tagintézetek ügyfeleiről közvetlenül a tudomására jutó adatokat, információkat, amelyek a tagintézetnél az 1991. évi LXIX. törvény 46. § (1) bekezdése szerint annak minősülnek.
(3) Az (1) és (2) bekezdés tekintetében értelemszerűen alkalmazni kell a Pt. 46. § (2)-(7) bekezdéseiben, 47. §-ában és 60. §-ában foglaltakat is.
Az Alap számlavezetése és pénzkezelése
20. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti.
(2) Az Alap pénzforgalmi számláján jóváírandók az Alap összes bevételei, beleértve a működésből származó bevételeket is, ugyanakkor a pénzforgalmi számlát meg kell terhelni a működési költségekkel, a biztosítási jellegű tevékenységből eredő, alamint a betétek befagyásának megelőzésével kapcsolatos kifizetésekkel.
(3) Az Alap: a betétesek részére történő kifizetések lebonyolítása érdekében a tagintézeteknél, valamint - a Magyar Nemzeti Bank engedélyével - külföldi pénzintézetnél is nyithat bankszámlát.
(4) Az Alap pénzeszközeit - a készpénzben, illetőleg a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetések lebonyolítására átutalt összeget kivéve - állampapírokon kell tartani.
(5) Az Alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja.
Az Alap forrásai
21. § (1) Az Alap forrásai:
a) az egyszeri csatlakozási díj;
b) tagintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés;
c) az Alap által felvett hitelek;
d) egyéb bevételek.
(2) Az Alap - az 5. § a) pontja szerinti feladatok ellátása érdekében, ha a rendelkezésre álló pénzeszközei nem elegendőek a kötelezettségei maradéktalan teljesítésére - hitelt vehet fel:
a) a Magyar Nemzeti Banktól, illetve
b) pénzintézettől.
(3) Az Alap kérheti a Kormányt, hogy az általa felvett hitelre vállaljon kezességet, a hitelnyújtó számára adjon óvadékot.
(4) A Kormány az Alap (3) bekezdésében meghatározott kéréséről 8 napon belül köteles határozni.
(5) Az Alap a külföldi pénzemben vállalt biztosítás kifizetése érdekében a Magyar Nemzeti Banktól devizát vásárolhat.
Csatlakozási díj
22. § Az Alaphoz csatlakozó, a Bankfelügyelettől betétügylet végzésére engedélyt kapott pénzintézet - a csatlakozási kérelem elfogadását követő harminc napon belül - a jegyzett tőkéjének 0,5 százalékával megegyező összeget köteles az Alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni.
Éves díjfizetési kötelesség
23. § (1) Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló, az Alap által biztosított betétek összegét, a pénzintézet súlyozott eszközkockázati arányát, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség nem lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én meglévő, az Alap által biztosított betétállomány 2 ezreléke.
(3) Az éves befizetés összegét a tagintézet minden évben negyedéves részletekben, legkésőbb a tárgynegyedév 15. napjáig köteles befizetni az Alap pénzforgalmi számlájára.
(4) A tagintézet által fizetendő díj összegének meghatározása azon nyilatkozatok alapján történik, amelyeket a tagintézet továbbít az Alapnak az Alap szabályzatában meghatározott formában és időpontban.