1993. évi XXXIV. törvény
a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatár láthatóságának biztosításáról és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról Budapesten, 1964. évi október 31-én aláírt szerződés módosításáról és kiegészítéséről szóló 1987. április 29-én aláírt szerződés kihirdetéséről1
(A szerződés megerősítő okiratait 1990. szeptember 27-én, Budapesten kicserélték. A szerződés 1990. december 1-jével lépett hatályba.)
1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatár láthatóságának biztosításáról és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról Budapesten, 1964. évi október 31-én aláírt szerződés módosításáról és kiegészítéséről szóló 1987. április 29-én aláírt szerződést e törvénnyel kihirdeti.
2. § A szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
„SZERZŐDÉS
a Magyar Népköztársaság
és az Osztrák Köztársaság között
a közös államhatár láthatóságának biztosításáról
és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról
Budapesten, 1964. évi október 31-én aláírt szerződés módosításáról és kiegészítéséről
A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság attól az óhajtól vezetve, hogy a közös államhatár láthatóságának biztosításáról és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról Budapesten, 1964. október 31-én aláírt szerződés (a továbbiakban: Határszerződés) egyes rendelkezéseit módosítsák és kiegészítsék, valamint a Lapincs folyó és a Bozsok patak térségében a szabályozási munkák eredményeképpen célszerűvé vált határkiigazításokat elvégezzék, a következőkben állapodtak meg:
I. Fejezet
A Határszerződés egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése
1. cikk
A Határszerződés 4. cikkének (1) bekezdése a következők szerint módosul:
„(1) Az államhatár menete nem változik meg még abban az esetben sem, ha a terepen természeti változások következnek be; ez vonatkozik a vizeken húzódó államhatárra is.”
2. cikk
A Határszerződés 5. cikkének (1) bekezdése a következők szerint módosul:
„(1) A Szerződő Államok kötelezik magukat, hogy a közös államhatár felmérésével és megjelölésével gondoskodnak arról, hogy az államhatár menete mindig világosan látható maradjon, és az ehhez szükséges határjeleket e Szerződés értelmében karbantartják, és szükség esetén felújítják.”
3. cikk
A Határszerződés 6. cikke a következők szerint módosul:
„(1) A Szerződő Államok kötelesek gondoskodni arról, hogy a határvonal szárazföldi szakaszának mindkét oldalán 1 méter széles sávot, valamint a határvonal mellett elhelyezett határjelek (közvetett megjelölés) körül 1 méter sugarú körzetet fáktól és bokroktól, valamint a határjelek láthatóságát korlátozó egyéb növényzettől szabadon tartsák.
(2) Az államhatáron vagy annak közvetlen közelében fekvő földterületek tulajdonosai, valamint az azok használatára jogosultak kötelesek az (1) bekezdés szerint szükséges munkákat lehetővé tenni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti munkákkal és intézkedésekkel közvetlenül összefüggő, a Szerződő Államok egyike területén bekövetkezett kár megtérítésére ezen Szerződő Állam joga az irányadó. Ilyen kártérítési igény a másik Szerződő Állammal szemben kizárt.
(4) E munkálatokról a Szerződő Államok területileg illetékes hatóságai lehetőség szerint értesítik egymást.”
4. cikk
A Határszerződés 9. cikkének (6) bekezdése a következők szerint módosul:
„(6) A Szerződő Államok a határjelek időszakos ellenőrzését, karbantartását és szükség szerinti felújítását hat évenként végrehajtják. A hat évet mindig az előző időszakos ellenőrzés megkezdésének időpontjától kell számítani.”
5. cikk
A Határszerződés 10. cikke a következők szerint módosul:
„(1) Az államhatáron vagy az annak közvetlen közelében fekvő földterületek, hidak, alagutak, építmények és egy föld feletti vagy föld alatti létesítmények tulajdonosai, valamint az ezek használatára jogosultak, kötelesek az államhatár felmérése és megjelölése miatt szükséges munkákat és intézkedéseket - különösen határ- és felmérési jelek felállítását és elhelyezését - tűrni. Ez a kötelezettség minden olyan természetes és jogi személyre is kiterjed, aki ásványkincsek kutatására és kiaknázására jogosult.
(2) Az államhatáron a felmérési és megjelölési munkák során, lehetőség szerint óvni kell a köz- és magánérdeket. Az (1) bekezdés szerint kötelezett személyeket a munkák megkezdéséről kellő időben értesíteni kell.
(3) Az (1) bekezdés szerinti munkákkal és intézkedésekkel közvetlenül összefüggő, a Szerződő Államok egyike területén bekövetkezett károk megtérítésére ezen Szerződő Államok joga az irányadó. Ilyen kártérítési igény a másik Szerződő Állammal szemben kizárt.”
6. cikk
A Határszerződés 16. cikkének (1) bekezdésében a j) alpont után a pont helyére pontosvessző kerül és a következő k) alponttal egészül ki:
„k) amennyiben szükséges, a Szerződő Államok illetékes hatóságaihoz javaslatot terjeszt elő az államhatár egyes részeinek kiigazítására.”
7. cikk
A Határszerződés 24. cikke a következők szerint módosul:
„(1) A Szerződő Államok illetékes központi hatóságai a 9. és 15. cikkben említett személyeket, valamint a vegyes technikai csoportok tagjait (23. cikk) Határátlépési Igazolvánnyal látják el („A” és „B” melléklet). Az igazolványt magyar és német nyelven kell kiállítani, és a másik Szerződő Állam részéről láttamozással ellátni. Az igazolványt öt évig terjedő érvényességgel állítják ki, érvényessége egyszer, öt évig terjedő időre meghosszabbítható. A meghosszabbításhoz a másik Szerződő Állam láttamozása szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben említett igazolványok tulajdonosai - munkájuk elvégzése céljából - az államhatárt a Vegyesbizottság által a munka végzésére megjelölt alszakaszon belül bárhol átléphetik és a másik Szerződő Állam területén a szükséges mélységben tartózkodhatnak. Ezek a személyek a másik Szerződő Állam 10 méter széles sávon túli területére csak a másik Szerződő Állam határőrizeti szerve vagy az illetékes közigazgatási hatóság képviselője jelenlétében léphetnek be.”
II. Fejezet
Az államhatár kiigazítása
a szabályozott Lapincs folyó térségében
8. cikk
Az államhatárt a C V. alszakaszon a C 101/2a MÖ, C 101/2a M, és a C 102 MÖDNY számú határjelek között „Az államhatár leírása térképpel” (1. számú melléklet), valamint a „Koordinátajegyzék” (2. számú melléklet) határozzák meg.
9. cikk
A Lapincs folyó medrének későbbi változásai az államhatárnak a Szerződés 1. cikkében megállapított helyzetét nem változtatják meg.
10. cikk
Az e Szerződés 8. cikkében meghatározott határkiigazítás alapján a Magyar Népköztársaság államterületéből 35 604 m2 nagyságú terület kerül az Osztrák Köztársaság államterületéhez, az Osztrák Köztársaság államterületéből ugyancsak 35 604 m2 nagyságú terület kerül a Magyar Népköztársaság államterületéhez.
„A szabályozott Lapincs térségében kicserélt területek vázlata és területjegyzéke” e Szerződés 3. számú mellékletét képezi.
III. Fejezet
Az államhatár kiigazítása
a szabályozott Bozsok patak térségében
11. cikk
Az államhatárt a C I. alszakaszon a C 4 M, C 4 Ö és a C 4/3 M, C 4/3 Ö, valamint a C 8 MÖ, C 8 M és a C 10 MÖ É számú határjelek között „Az államhatár leírása térképekkel” (4. számú melléklet), valamint a „Koordinátajegyzék” (5. számú melléklet) határozzák meg.
12. cikk
A Bozsok patak medrének későbbi változásai az államhatárnak e Szerződés 4. cikkében megállapított helyzetét nem változtatják meg.
13. cikk
Az e Szerződés 11. cikkében meghatározott határkiigazítás alapján a Magyar Népköztársaság államterületéből 3144 m2 nagyságú terület kerül az Osztrák Köztársaság államterületéhez, az Osztrák Köztársaság államterületéből ugyancsak 3144 m2 nagyságú terület kerül a Magyar Népköztársaság államterületéhez.
„A Bozsok patak térségében kicserélt területek vázlata és területjegyzéke” e Szerződés 6. számú mellékletét képezi.
IV. Fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
14. cikk
(1) A Határszerződés A és B melléklete helyett e Szerződés „A” és „B” melléklete kerül alkalmazásra.
(2) E Szerződés hatálybalépése előtt kiállított határátlépési igazolványok az azokban feltüntetett érvényességi idő határáig jogosítanak fel a határátlépésre.
(3) Szükség esetén az eddigi minta szerinti Határátlépési Igazolványok a Szerződés hatálybalépését követően legfeljebb egy évig még kiállíthatók, meghosszabbíthatók, és az azokban feltüntetett érvényességi idő lejártáig jogosítanak fel határátlépésre.
15. cikk
(1) A Magyar Népköztársaság államterületének azon részei, amelyen a jelen Szerződés 8. és 11. cikke alapján az Osztrák Köztársaság fennhatósága alá kerülnek, a Szerződés hatálybalépésével az Osztrák Köztársaság tulajdonába jutnak.
(2) Az Osztrák Köztársaság államterületének azon részei, melyek a jelen Szerződés 8. és 11. cikke alapján a Magyar Népköztársaság fennhatósága alá kerülnek, a Szerződés hatálybalépésével a Magyar Népköztársaság tulajdonába jutnak.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tulajdonváltozással átkerülő területrészekre fennálló minden korábbi belső jog megszűnik.
(4) Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben említett tulajdonváltozással harmadik személyeknek a kicserélt területrészekre vonatkozó jogai sérelmet szenvednének, azt a Szerződő Állam megfelelően kártalanítja, amelynek a területén a tulajdonváltozás előtt e területrészek voltak. Azzal a Szerződő Állammal szemben, amelynek a tulajdonába e területrészek kerültek, harmadik személyek semmilyen kártérítési igényt nem támaszthatnak.
16. cikk
Az I. fejezetben említett A és B melléklet, valamint a II. és III. fejezetben említett 1-6. számú mellékletek e Szerződés szerves részét alkotják.