(2) A határforgalom-ellenőrző pontok illetékes vezetői közlik egymással a szolgálati személyek nevét és a szolgálati igazolványuk számát, valamint kérésre igazolják a működési területen való tartózkodás jellegét.

(3) A szomszéd állam egyes szolgálati személyeivel szembeni beutazási tilalmakat ezen Egyezmény nem érinti. Ilyen esetekben a határátkelőhely illetékes vezetőjét haladéktalanul értesíteni kell.

12. cikk

(1) A szomszéd állam szolgálati személyei a területi államban történő szolgálatellátásuk céljából, valamint a működési területre oda- és visszaúton viselhetik egyenruhájukat, szolgálati jelvényüket és szolgálati fegyverüket, valamint a szükséges szolgálati felszerelést magukkal vihetik. A területi államban fegyvert csak jogos védelem esetén használhatnak.

(2) A szomszéd állam szolgálati személye által a területi államban elkövetett törvényileg büntetendő cselekményről, a területi állam illetékes hatóságainak értesíteni kell az elkövető szolgálati hatóságát.

13. cikk

A szomszéd állam szolgálati személyei a területi államban mentesek minden közjogi, személyi és dologi kötelezés alól.

14. cikk

(1) Ha a szomszéd állam szolgálati személye a területi államban szolgálatának teljesítése közben vagy e szolgálattal kapcsolatban életét veszti, megsebesül, a rajta, illetőleg a nála levő dolog megsérül, avagy megsemmisül, akkor a kártérítési igényre a szomszéd államban érvényes jogot kell alkalmazni.

(2) A káresetből eredő igényeket az egyik Szerződő Állam bírósága előtt is lehet érvényesíteni, amelynek területén a kártérítésre jogosult általános illetékességi ok alapján perelhet.

(3) Azokat a határozatokat és egyezségeket, amelyeket az (1) bekezdésben említett kártérítési igény tárgyában az egyik Szerződő Állam bírósága hozott, illetőleg ilyen bíróság előtt kötöttek, a másik Szerződő Államban - a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között 1965. április 9. napján a hagyatéki ügyekről kötött Egyezmény 10. cikke (1) bekezdés d) és c) pontjának, továbbá a 12. és 14. cikkének rendelkezései szerint - végrehajtják. A végrehajtást azonban az említett Egyezmény 10. cikkének (2) bekezdésében felsorolt okokból, és abban az esetben is meg kell tagadni, ha a határozat ellentétes ugyanazon Felek között, ugyanazon igény tárgyában ama Szerződő Állam bírósága által hozott jogerős határozattal, amely állam területén a végrehajtást kérik.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azoknak a károknak a megtérítésére irányuló igények érvényesítésére, amelyeket a szomszéd állam szolgálati személye a területi államban szolgálati tartózkodásának ideje alatt, de nem szolgálatának teljesítése közben okozott.

IV. Rész

Határforgalom-ellenőrző pontok

15. cikk

(1) A szomszéd állam határforgalom-ellenőrző szervei részére szolgáló helyiségeket hivatalos táblákkal és állami címerrel kell megjelölni.

(2) A szomszéd állam szolgálati személyeinek szolgálati helyiségeire magyar és német nyelven kell a feliratokat elhelyezni.

(3) A szomszéd államnak a területi államban levő szolgálati helyeinek használatához szükséges létesítmények bérleti díjáról magánjogi úton egyeznek meg.

16. cikk

(1) Azok a tárgyak, amelyek a határforgalom-ellenőrző szervek hivatalos használatára vagy a területi államban végzett szolgálati ideje alatt a szomszéd állam szolgálati személyei személyes szükségletére szolgálnak, mentesek a vámok és egyéb behozatali, illetve kiviteli illetékek alól. Ezek a tárgyak nem esnek gazdasági behozatali és kiviteli tilalmak, valamint behozatali, illetve kiviteli korlátozások alá. Ugyanez vonatkozik a szolgálati vagy saját tulajdonban levő gépjárművekre, amelyeket a szolgálati személyek szolgálatuk ellátására használnak.

(2) A szomszéd állam szolgálati személyeinél levő és a szolgálati ellátásához szükséges iratok, okmányok, adathordozók, valamint a szolgálati küldemények és a szükséges szolgálati felszerelések a területi államban mentesek a vizsgálat és a lefoglalás alól.

17. cikk

(1) A területi állam illetékmentesen engedélyezi a szomszéd állam határforgalom-ellenőrző pontoknak működéséhez szükséges távközlési berendezések létesítését, valamint ezen berendezések csatlakozását a szomszéd állam megfelelő létesítményeihez. Ez a közvetlen összeköttetés a szomszéd állam szolgálati helyeihez csak szolgálati célból vehető igénybe. Ezen hírközlés a szomszédos állam belső kapcsolattartásának minősül.

(2) Egyebekben a Szerződő Államok azon jogszabályai érvényesek, amelyek a területükön a távközlési berendezések létesítésére, fenntartására és üzemeltetésére vonatkoznak.

V. Rész

Záró rendelkezések

18. cikk

Ezen Egyezmény alkalmazása tekintetében felmerülő véleménykülönbségeket a Szerződő Államok illetékes hatóságai rendezik. Ez nem zárja ki a viták diplomáciai úton történő rendezését.

19. cikk

Nemzetbiztonsági vagy más kényszerítő közérdekből bármelyik Szerződő Állam Kormánya átmenetileg, helyi korlátozás mellett vagy anélkül felfüggesztheti az Egyezménynek vagy egyes rendelkezéseinek az alkalmazását. A másik Szerződő Állam Kormányát erről haladéktalanul értesíteni kell.

20. cikk

(1) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratok, amint lehetséges, Bécsben kerülnek kicserélésre.

(2) Ez az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(3) A Szerződő Államok az Egyezményt határozatlan időre kötik, és bármikor írásban, diplomáciai úton felmondhatják. Az Egyezmény a felmondásról szóló értesítésnek a másik Szerződő Államhoz való beérkezésétől számított 90 nap elteltével veszíti hatályát.

Készült Budapesten, 1992. május hó 15. napján két-két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1993. február 1. napjától kell alkalmazni.

(2) E törvény végrehajtásáról a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik.