6. cikk

Ingatlan vagyonból származó jövedelem

1. Az ingatlan vagyonból származó jövedelem abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben az ingatlan vagyon van.

2. Ebben a cikkben az „ingatlan vagyon” kifejezésnek, a Szerződő Államok egyikére vonatkozóan, olyan jelentése van, mint amit ennek az Államnak a jogszabályai meghatároznak; és magában foglalja:

a) a földbérletet és a földben és a földön levő bármely más érdekeltséget, beleértve az ásvány-, olaj- vagy gázlelőhelyek vagy más természeti kincsek feltárásának jogát, és az ilyen lelőhelyek vagy kincsek kiaknázásának jogát; és

b) az ásvány-, olaj- vagy gázlelőhelyeknek, kőfejtőknek vagy a természeti kincsek más kifejtési vagy kiaknázási helyeinek műveléséért vagy feltárásának vagy művelésének jogáért járó térítést, vagy ezek művelésével kapcsolatban járó változó vagy állandó térítésekre vonatkozó jogot.

Hajók és légi járművek nem tekinthetők ingatlan vagyonnak.

3. A 2. bekezdésben említett érdekeltség vagy jog úgy tekintendő, hogy ott van, ahol az esettől függően, a föld, az ásvány-, olaj- vagy gázlelőhelyek, kőbányák vagy a természeti kincsek találhatók, vagy ahol a feltárás folyik.

4. Az 1. és 3. bekezdések rendelkezései a vállalkozás ingatlan vagyonából származó jövedelemre és a szabad foglalkozás gyakorlására szolgáló ingatlan vagyonból származó jövedelemre is alkalmazandók.

7. cikk

Vállalkozási nyereség

1. Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás tevékenységét a másik Szerződő Államban egy ott levő telephely révén fejti ki. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejti ki tevékenységét, a vállalkozás nyeresége a másik Államban adóztatható, azonban csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a telephelynek tudható be.

2. A 3. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával, ha az egyik Szerződő Állam vállalkozása tevékenységét a másik Szerződő Államban egy ott levő telephely révén fejti ki, ennek a telephelynek mindegyik Szerződő Államban azokat a nyereségeket kell betudni, amelyeket akkor érhetne el, ha azonos vagy hasonló tevékenységet azonos vagy hasonló feltételek mellett, mint önálló vállalkozás fejtene ki, és azzal a vállalkozással lebonyolított forgalmában, amelynek telephelye, vagy más vállalkozásokkal lebonyolított forgalmában teljesen független lenne.

3. A telephely nyereségének megállapításánál levonhatók a vállalkozásnak azok a költségei, amelyek a telephely működésével kapcsolatban merültek fel (beleértve az üzletvezetési és általános ügyviteli költségeket), és amelyek levonásra kerülnének, ha a telephely önálló jogalany lenne, amely ezeket a költségeket kifizette, tekintet nélkül arra, hogy abban a Szerződő Államban merültek-e fel, ahol a telephely van, vagy máshol.

4. A telephelynek nem tudható be nyereség javaknak vagy áruknak ezen telephely által a vállalkozás részére történő puszta vásárlása miatt.

5. Ez a cikk nem érinti az egyik Szerződő Állam valamely személy adókötelezettségének megállapítására vonatkozó törvényének alkalmazását olyan esetekben, amikor az ezen Állam illetékes hatósága részére rendelkezésre álló információ elégtelen a telephelynek betudható nyereség megállapításához, feltéve, hogy ezt a törvényt, amennyire az illetékes hatóság részére rendelkezésre álló információ ezt lehetővé teszi, e cikk elveivel összhangban alkalmazzák.

6. Amennyiben a nyereség olyan jövedelemtételeket tartalmaz, amelyekkel az Egyezmény más cikkei külön foglalkoznak, azon cikkek rendelkezéseit e cikk rendelkezései nem érintik.

7. Az előző bekezdések céljaira, a telephelynek betudandó nyereséget évről évre azonos módon kell megállapítani, hacsak alapos és elégséges ok nincs az ellenkezőjére.

8. E cikk nem érinti az egyik Szerződő Állam olyan törvényének alkalmazását, amely a nem belföldiekkel kötött biztosításból származó nyereségekre kivetett adóra vonatkozik, feltéve, hogy amennyiben az egyik Szerződő Államban az Egyezmény aláírásakor érvényben levő, idevonatkozó törvény módosításra kerül (nemcsak olyan jelentéktelen vonatkozásban, ami nem érinti annak általános jellegét), a Szerződő Államok tanácskozni fognak egymással abból a célból, hogy megállapodásra jussanak e bekezdés megfelelő módosítására nézve.

9. Amennyiben:

a) az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy kedvezményezettként jogosult, akár közvetlenül, akár egy vagy több közbeiktatott célvagyonon keresztül, a másik Szerződő Államban egy olyan célvagyon meghatalmazottja által folytatott vállalkozás üzleti nyereségében való részesedésre, amely vagyon más, mint az a célvagyon, amelyet adózási szempontból kezelnek; és

b) ezzel a vállalkozással kapcsolatban a meghatalmazottnak, az 5. cikkben foglalt elvekkel összhangban, telephelye lenne a másik Szerződő Államban,

a meghatalmazott által folytatott vállalkozás olyan üzleti vállalkozásnak tekintendő, amit ez az illetőséggel bíró személy folytat a másik Államban egy ott levő telephely révén, és az üzleti nyereségben való részesedés ennek a telephelynek tudandó be.

8. cikk

Hajók, légi járművek és közúti szállító járművek

1. Az a nyereség, amelyet a Szerződő Államok egyikében illetőséggel bíró személy hajóknak, légi járműveknek vagy közúti szállító járműveknek az üzemeltetéséből élvez, csak ebben az Államban adóztatható.

2. Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, ez a nyereség a másik Szerződő Államban adóztatható, ha a nyereség hajóknak, légi járműveknek vagy közúti szállító járműveknek kizárólag ebben a másik Államban levő helyekre korlátozott üzemeltetéséből származik.

3. Az 1. és 2. bekezdések rendelkezései hajók, légi járművek vagy közúti szállító járművek üzemeltetéséből származó, olyan nyereségekre is alkalmazandók, amelyeket a Szerződő Államok egyikében illetőséggel bíró személy valamely poolban, közös szállítást végző szervezetben vagy nemzetközi üzemeltetésű szervezetben való részvételből élvez.

4. E cikk céljaira, az a nyereség, amely utasoknak, lábas jószágoknak, postai szállítmányoknak, javaknak vagy áruknak hajók, légi járművek vagy közúti szállító járművek útján való szállításából származik az egyik Szerződő Államban való berakás mellett ugyanennek az Államnak egy másik helyén való kirakása céljából, olyan nyereségként kezelendő, amely hajóknak, légi járműveknek vagy közúti szállító járműveknek kizárólag ebben az Államban levő helyekre korlátozott üzemeltetéséből származik.

9. cikk

Kapcsolt vállalkozások

1. Amennyiben

a) a Szerződő Államok egyikének vállalkozása közvetlenül vagy közvetve a másik Szerződő Állam vállalkozásának üzletvezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében részesedik; vagy

b) ugyanazok a személyek közvetlenül vagy közvetve a Szerződő Államok egyike vállalkozásának és a másik Szerződő Állam vállalkozásának üzletvezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében részesednek; vagy

c) egy személy, aki az egyik Szerződő Államban a másik Szerződő Állam vállalkozása megbízásából tevékenykedik, a vállalkozás részére az először említett Államban a vállalkozáshoz tartozó javakat vagy árut állít elő vagy dolgoz fel, és ilyen esetben a két vállalkozás között, vagy a vállalkozás és a személy között kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataikra tekintettel olyan feltételek állnak fenn, amelyek eltérnek azoktól, amelyek két önálló vállalkozás között, vagy egy önálló vállalkozás és egy személy között, akik egymástól teljesen függetlenek, fennállhatnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike vagy a személy e feltételek nélkül elérhetett volna, e feltételek miatt azonban nem ért el, ennek a vállalkozásnak vagy személynek a nyereségéhez hozzászámítható és megfelelően megadóztatható.

2. E cikk nem érinti az egyik Szerződő Állam valamely személy adókötelezettségének megállapítására vonatkozó törvényének alkalmazását, beleértve azokat a megállapításokat, amikor az adott Állam illetékes hatósága részére rendelkezésre álló információ elégtelen a vállalkozásnak vagy a személynek betudható jövedelem megállapításához, feltéve, hogy ezt a törvényt, ha célszerűnek látszik, e cikk elveivel összhangban alkalmazzák.

3. Amennyiben azt a nyereséget, amely után a Szerződő Államok egyikének vállalkozását ebben az Államban megadóztatták, az 1. és 2. bekezdések értelmében szintén hozzászámítják a másik Szerződő Állam vállalkozásának vagy a személynek a nyereségéhez és megadóztatják ebben a másik Államban, és az így hozzászámított nyereség olyan nyereség, amelyet a másik Államnak ez a vállalkozása vagy ez a személy elért volna, ha a vállalkozások között, vagy a vállalkozás és a személy között fennálló feltételek olyanok, amelyek fennállhattak volna önálló vállalkozások között vagy egy önálló vállalkozás és a személy között, akik egymástól teljesen függetlenek, úgy az először említett Államnak megfelelően ki kell igazítania az ilyen nyereségre az először említett Államban kivetett adót. E kiigazítás megállapításánál figyelembe kell venni az Egyezmény egyéb rendelkezéseit és ebből a célból a Szerződő Államok illetékes hatóságai, szükség esetén, tanácskozni fognak egymással.

10. cikk

Osztalék

1. Az az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban adózási szempontból illetőséggel bíró társaság fizet, és amelyre a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy kedvezményezettként jogosult, ebben a másik Államban adóztatható.

2. Ez az osztalék abban a Szerződő Államban is, amelyben az osztalékot fizető társaság adózási szempontból illetőséggel bír, ennek az Államnak a jogszabályai szerint megadóztatható, de az így megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 15 százalékát.

3. Az e cikkben használt „osztalék” kifejezés részvényekből vagy más, nyereségrészesedést biztosító jogokból - kivéve a követeléseket - származó jövedelmet, valamint egyéb, olyan jövedelmet jelent, amely annak az Államnak a jogszabályai szerint, amelyben a nyereséget felosztó társaság illetőséggel bír, a részvényekből származó jövedelemmel azonos adóztatási elbírálás alá esik.

4. A 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró és az osztalékra kedvezményezettként jogosult személy a másik Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, egy ott levő telephely révén tevékenységet fejt ki, vagy egy ott levő állandó bázis segítségével szabad foglalkozást űz, és az érdekeltség, amely után az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik. Ebben az esetben a 7. cikk vagy a 14. cikk rendelkezései nyernek, az esettől függően, alkalmazást.

5. Ha az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró társaság nyereséget vagy jövedelmet élvez a másik Szerződő Államból, ez a másik Szerződő Állam nem adóztathatja meg a társaság által fizetett osztalékot, kivéve, ha az osztaléknak ebben a másik Államban illetőséggel bíró személy a kedvezményezettje, vagy ha az érdekeltség, amely után az osztalékot fizetik, ténylegesen ebben a másik Államban levő telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik, sem pedig a társaság fel nem osztott nyereségét nem vetheti adó alá, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy részben ebben a másik Államban elért nyereségből vagy jövedelemből áll.