1993. évi XXXVII. törvény
a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, az 1991. évi augusztus hó 15. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről1
1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, az 1991. évi augusztus hó 15. napján aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1992. április 10-én megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1992. május 10-én hatályba lépett.)
2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:
„MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Köztársaság és Ausztrália között
a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről
A Magyar Köztársaság és Ausztrália (a továbbiakban: a Szerződő Felek),
FELISMERVE a tőkeáramlás elősegítésének fontosságát a gazdasági tevékenység és fejlődés érdekében, és méltányolva az egymás közötti gazdasági kapcsolatok és műszaki együttműködés kiterjesztésében játszott szerepét, különös tekintettel az egyik Szerződő Fél természetes és jogi személyeinek a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházásaira;
TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az egyik Szerződő Fél természetes és jogi személyeinek a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházásait a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint hozzák létre; és
FELISMERVE, hogy e célok elérését megkönnyítené a beruházások elősegítésére és védelmére vonatkozó elvek világos kinyilvánítása olyan rendelkezésekkel összekapcsolva, amelyek célja, hogy hatékonyabbá tegyék a Szerződő Felek területén ezen elvek alkalmazását,
AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
Meghatározások
(1) A Megállapodás szempontjából
a) a „beruházás” mindenfajta vagyoni értéket jelent, amely az egyik Szerződő Fél természetes és jogi személyeinek tulajdonában van, vagy irányítása alatt áll, és amelyet a másik Szerződő Fél mindenkori jogszabályainak és beruházási politikájának megfelelően befogadott és magában foglalja:
i) az ingó és ingatlan tulajdont, ideértve az olyan jogokat, mint jelzálog, a kézi zálogjog és egyéb zálogjogok,
ii) a részvényeket, értékpapírokat, kötvényeket és adósságleveleket és a társaságban fennálló érdekeltség egyéb formáit,
iii) a kölcsönt vagy pénzre szóló más követelést vagy gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra vonatkozó követelést,
iv) a szellemi és ipari tulajdonjogot, ideértve a szerzői jogra, szabadalmakra, védjegyekre, üzleti nevekre, ipari mintákra, üzleti titokra, know-how-ra és goodwillre vonatkozó jogokat,
v) az üzleti koncessziókat és bármely más, a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges törvény vagy szerződés által biztosított gazdasági értékkel bíró jogot, ideértve a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat és állattenyésztés folytatásának jogát, valamint a természeti kincsek kutatásának, feltárásának vagy kiaknázásának jogát, valamint termékek gyártásának, felhasználásának és eladásának jogát, és
vi) a beruházásokkal kapcsolatos tevékenységeket, mint üzleti telephelyek kialakítása és működtetése, tulajdonjogok - ideértve a szellemi tulajdonjogokat - megszerzése, gyakorlása és az azok fölötti rendelkezés, pénzeszközök szerzését és külföldi devizák adásvételét;
b) a „jövedelem” beruházásból származó vagy azzal kapcsolatos összeget jelent, ideértve a nyereséget, az osztalékot, a kamatot, a tőkehozadékot, a jogdíjfizetést, az igazgatási vagy műszaki-segítségnyújtási díjakat, természetbeni fizetéseket és minden egyéb törvényes bevételt;
c) az egyik Szerződő Fél „természetes és jogi személye” jelenti:
i) a társaságot, vagy
ii) azt a természetes személyt, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára, vagy akinek tartózkodása az egyik Szerződő Fél területén, annak törvényei alapján, nem esik időbeli korlátozás alá,
d) a „társaság” jelenti azt a céget, a társulást, a személyi egyesülést, trustot vagy egyéb törvényesen elismert jogalanyt, amelyet megfelelő módon bejegyeztek, megalapítottak, létrehoztak vagy egyéb módon kellően megszerveztek:
i) az egyik Szerződő Fél törvényei szerint, vagy
ii) egy harmadik ország törvényei szerint, és az ezen cikk (1) d), i) bekezdésében említett jogalany vagy olyan természetes személy tulajdonában van vagy irányítása alatt áll, aki az egyik Szerződő Fél természetes és jogi személye annak törvényei értelmében, tekintet nélkül arra, hogy a jogalanyt anyagi haszonért szervezték vagy sem, magántulajdonban vagy más tulajdonban van-e, illetve, hogy korlátolt vagy korlátlan felelősséggel szervezték;
e) a „szabadon átváltható valuta” a Nemzetközi Valutaalap besorolása szerinti konvertibilis valutát vagy bármely olyan valutát jelent, amely a nemzetközi valutapiacokon széles körű adásvétel tárgyát képezi;
f) a „terület” az egyik Szerződő Fél vonatkozásában magában foglalja azt a parti tengert, tengeri övezetet vagy kontinentális talapzatot, amely fölött ez a Szerződő Fél a nemzetközi joggal összhangban szuverenitást, felségjogokat vagy joghatóságot gyakorol.
(2) E cikk (1) a) bekezdése szempontjából a beruházott jövedelmek beruházásoknak tekintendők és a vagyoni értékek beruházási vagy újraberuházási módjának semmiféle megváltoztatása nem érinti beruházási jellegüket.
(3) A Megállapodás szempontjából a természetes személy vagy a társaság úgy tekintendő, hogy egy társaságot vagy egy beruházást irányít, ha a személynek vagy társaságnak jelentős érdekeltsége van a társaságban vagy a beruházásban. A Megállapodással kapcsolatban felmerülő bármely olyan kérdést, amely egy társaság vagy egy beruházás irányítására vonatkozik, a Szerződő Felek megelégedésére kell megoldani.
2. cikk
A Megállapodás alkalmazása
(1) A Megállapodás az 1972. december 31. után létesített beruházásokra alkalmazandó.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél társaságát bármely harmadik ország állampolgára vagy harmadik ország társasága tartja tulajdonában, vagy irányítja, a Szerződő Felek tanácskozás útján közösen elhatározhatják, hogy a Megállapodás által nyújtott jogokat és kedvezményeket az ilyen társaságra nem terjesztik ki.
(3) Az egyik Szerződő Fél törvényei szerint kellő módon megszervezett társaság nem tekinthető honosnak a másik Szerződő Fél területén, de ennek a másik Szerződő Félnek a természetes és jogi személyei által ebben a társaságban létesített beruházásait védi a Megállapodás.
(4) A Megállapodás nem alkalmazható az 1. cikk (1) d) ii) bekezdésében foglaltak értelmében egy harmadik ország törvényei szerint szervezett társaságra, amennyiben az ezen országgal megkötött beruházásvédelmi megállapodás rendelkezéseit az adott esetre már alkalmazták.
(5) A Megállapodás nem alkalmazható olyan természetes személyre, aki az egyik Szerződő Félnek nem állampolgára, de ennek a Szerződő Félnek a területén tartózkodása nem esik időbeli korlátozás alá, ha:
a) a másik Szerződő Fél és azon ország között fennálló beruházásvédelmi megállapodás rendelkezéseit, amely országnak ez a személy állampolgára, erre az esetre nézve már alkalmazták; vagy
b) ez a személy a másik Szerződő Fél állampolgára.
3. cikk
A beruházások elősegítése és védelme
(1) Mindegyik Szerződő Fél elősegíti és ösztönzi a másik Szerződő Fél természetes és jogi személyei által területén létesítendő beruházásokat, és mindenkori jogszabályaival és beruházási politikájával összhangban engedélyezi a beruházások létrejöttét.
(2) A Szerződő Fél igazságos és méltányos elbánásban részesíti a területén létesített beruházásokat.
(3) A Szerződő Fél, jogszabályainak megfelelően, területén védelmet és biztonságot nyújt a beruházásoknak, és nem akadályozza a beruházások irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét vagy az azok feletti rendelkezést.
(4) A Megállapodás nem akadályozhatja meg, hogy az egyik Szerződő Fél természetes és jogi személyei a másik Szerződő Fél törvényi rendelkezései vagy gyakorlata alapján olyan előnyöket élvezzenek, amelyek kedvezőbbek mint e Megállapodás rendelkezései.
4. cikk
A legnagyobb kedvezmény elve
A Szerződő Fél a területén létesített beruházásokat, ideértve a 7. cikk szerinti kártalanítást és a 9. cikk szerinti átutalásokat, nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint bármely harmadik ország természetes és jogi személyeinek beruházásait, azzal a kikötéssel, hogy a Szerződő Fél nem köteles arra, hogy a beruházásokra bármilyen elbánást, előnyt vagy kiváltságot terjesszen ki, amely:
a) abból származik, hogy a Szerződő Fél valamely vámunióhoz, gazdasági unióhoz, szabadkereskedelmi övezethez vagy regionális gazdasági integrációs egyezményhez tartozik; vagy
b) egy harmadik országgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseiből származik.
5. cikk
Személyzet belépése és tartózkodása
(1) Az egyik Szerződő Fél a nem-honosok belépésére és tartózkodására vonatkozó mindenkori jogszabályainak és politikájának megfelelően engedélyezi olyan természetes személyeknek, akik a másik Szerződő Fél állampolgárai és a másik Szerződő Fél társaságai által alkalmazott személyek, hogy belépjenek területére és a beruházásokkal kapcsolatos tevékenységek folytatása céljából ott tartózkodjanak.
(2) Az egyik Szerződő Fél, mindenkori jogszabályainak és politikájának megfelelően, engedélyezi a másik Szerződő Fél olyan állampolgárai részére, akik az először említett Szerződő Fél területén beruházásokat létesítettek, hogy területén választásuk szerinti műszaki és irányító kulcsszemélyzetet alkalmazzanak állampolgárságra való tekintet nélkül.
6. cikk
Jogszabályok nyilvánossága
Mindegyik Szerződő Fél, abból a célból, hogy a másik Szerződő Fél állampolgárai által területén létesített beruházásokra vonatkozó vagy azokat érintő jogszabályainak és politikájának megértését elősegítse, az ilyen jogszabályokat és politikát nyilvánosságra hozza és könnyen hozzáférhetővé teszi.
7. cikk
Tulajdonkorlátozás és államosítás
(1) Egyik Szerződő Fél sem államosítja, veti tulajdonkorlátozás, vagy államosítással, vagy tulajdonkorlátozással azonos következményekkel járó intézkedések alá (a továbbiakban: tulajdonkorlátozás) a másik Szerződő Fél állampolgárainak beruházásait, kivéve, ha a következő feltételek teljesülnek:
a) a tulajdonkorlátozás ennek a Szerződő Félnek a belső szükségleteivel kapcsolatos közérdekből és megfelelő törvényes eljárás keretében történik;