b) a tulajdonkorlátozás nem megkülönböztető jellegű; és

c) a tulajdonkorlátozás azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás fizetése mellett történik.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett kártalanítást a beruházás olyan piaci értéke alapján kell kiszámítani, amelyet az a tulajdonkorlátozást vagy a küszöbönálló tulajdonkorlátozás ismertté válását közvetlenül megelőzően képviselt. Ha ezt az értéket nem lehet könnyen megállapítani, a kártalanítást általánosan elismert értékelési elvekkel és olyan méltányos elvekkel összhangban állapítják meg, amelyek figyelembe veszik a beruházott tőkét, az értékcsökkenést, a már

hazatelepített tőkét, a helyettesítési értéket, a valutaárfolyam-mozgásokat és más fontos tényezőket.

(3) A kártalanítást indokolatlan késedelem nélkül kell megfizetni, az magában foglalja az intézkedés meghozatalának időpontjától a fizetés időpontjáig a kereskedelmi szempontból ésszerű kamatlábbal számított kamatokat, és a Szerződő Felek területei között szabadon átutalható. A kártalanítás vagy abban a pénznemben fizetendő, amelyben a beruházás vagy beruházások eredetileg létrejöttek, vagy a természetes és jogi személyek kérésére, egy szabadon átváltható valutában.

8. cikk

Kártalanítás a veszteségekért

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél intézkedéseket hoz a bármely más ország állampolgárai vagy társaságai által területén létesített beruházásokat háború vagy egyéb fegyveres összeütközés, forradalom, nemzeti szükségállapot, lázadás, felkelés, zendülés vagy egyéb hasonló események következtében ért károkra vonatkozóan, a másik Szerződő Fél természetes és jogi személyei a helyreállítás, kárpótlás, kártalanítás vagy más rendezés tekintetében nem részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyet az először említett Szerződő Fél bármely harmadik ország állampolgárainak vagy társaságainak nyújt.

(2) Az e cikk (1) bekezdése szerinti helyreállítás, kárpótlás, kártalanítás vagy más rendezés, megfelelő esetben, a Szerződő Felek területei között szabadon átutalható, és szabadon átváltható valutában fizetendő.

9. cikk

Átutalások

(1) Az egyik Szerződő Fél, mindenkori jogszabályainak és politikájának megfelelően, kívánságra engedélyezi, hogy a másik Szerződő Fél állampolgárának a természetes vagy jogi személye által területén megvalósított beruházásával kapcsolatos mindennemű pénzeszközök és a külföldről alkalmazott személyzet keresete szabadon és indokolatlan késedelem nélkül átutalást nyerjenek. Az ilyen pénzeszközök a következőket foglalják magukba:

a) az indulótőkét és a beruházás fenntartásához vagy bővítéséhez szükséges pótlólagos tőkét;

b) a jövedelmeket;

c) a díjakat, ideértve a szellemi és ipari tulajdonjoggal kapcsolatos fizetéseket;

d) a beruházás teljes vagy részleges eladásából, megszüntetéséből vagy felszámolásából származó bevételeket;

e) valamely kölcsönegyezmény alapján eszközölt fizetéseket; és

f) a tőkenyereséget.

(2) Az ilyen pénzeszközöknek és a személyzet keresetének külföldre való átutalását szabadon átváltható valutában engedélyezik, és az átutalás napján alkalmazott árfolyamon teljesítik annak a Szerződő Félnek a jogszabályaival összhangban, amelyik a beruházást befogadta.

(3) Mindkét Szerződő Fél megvédheti a hitelezők jogait vagy biztosíthatja a bírósági eljárás során hozott ítéletek végrehajtását, jogszabályainak méltányos, nem megkülönböztető és jóhiszemű alkalmazása útján.

10. cikk

A Szerződő Felek közötti tanácskozások

A Szerződő Felek, bármelyikük kérelmére, tanácskoznak a Megállapodás értelmezését vagy alkalmazását érintő kérdésekről.

11. cikk

A Szerződő Felek közötti viták rendezése

(1) A Szerződő Felek törekednek arra, hogy a Megállapodással kapcsolatosan felmerülő bármilyen vitát azonnali és baráti szellemű tanácskozások és tárgyalások útján oldják meg.

(2) Amennyiben a vitát nem rendezik attól az időponttól számított kilencven (90) napon belül, amikor az egyik Szerződő Fél írásban kérte az ilyen tanácskozásokat vagy tárgyalásokat, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére a Megállapodás „A” mellékletének rendelkezéseivel összhangban létrehozott választottbíróság elé vagy, megegyezés szerint, bármely más nemzetközi bíróság elé terjesztik.

12. cikk

Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél
természetes és jogi személye közötti viták rendezése

(1) Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személye között valamely beruházással kapcsolatban felmerülő vita esetén a vitában álló Felek a vitát először tanácskozások és tárgyalások útján próbálják megoldani.

(2) Ha a szóban forgó vita tanácskozások és tárgyalások útján nem oldható meg, a vitában álló Felek bármelyike, a beruházást befogadó Szerződő Fél jogszabályaival összhangban, eljárást kezdeményezhet illetékes bírói vagy közigazgatási testületei előtt.

(3) Ha a vita a Megállapodás 7. cikke alapján keletkezik, a vitában álló Felek bármelyike a következő intézkedést foganatosíthatja, függetlenül attól, hogy az e cikk (2) bekezdése szerinti eljárás alapján igénybe vehető helyi jogorvoslattal éltek-e már, illetve azt kimerítették-e:

a) ha mindkét Szerződő Fél tagja ebben az időben az Államok és más Államok Természetes és Jogi Személyei közötti Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. évi Egyezménynek, úgy a vitát a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé viheti békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából az Egyezmény 28. vagy 36. cikke alapján. Ha az eljárást az egyik Szerződő Fél természetes vagy jogi személye indítja, a másik Szerződő Félnek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül hozzá kell járulnia a vita Központ elé való terjesztéséhez;

b) ha az egyik Szerződő Fél sem tagja ebben az időben az Egyezménynek, így a vitát a Megállapodás „B” mellékletével összhangban megalakított választottbíróság elé terjesztik.

(4) Amennyiben a szóban forgó vita nem a Megállapodás 7. cikke alapján keletkezik, úgy az e cikk (3) bekezdése szerinti eljárás olyan esetben foganatosítható, amikor az e cikk (2) bekezdése szerint igénybe vehető helyi jogorvoslatot már kimerítették. Ha az ezen bekezdés szerinti eljárást az egyik Szerződő Fél természetes vagy jogi személye kezdeményezi, a másik Szerződő Félnek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül hozzá kell járulnia a vita Központ elé való terjesztéséhez.

(5) Amennyiben a vitát az e cikk (3) vagy (4) bekezdése értelmében a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik:

a) ha a vitában álló Felek nem tudnak megegyezni arra nézve, hogy a békéltető vagy a választottbírósági eljárás útján való rendezés a megfelelőbb eljárás, az érintett természetes vagy jogi személynek jogában áll választani, és

b) az egyik Szerződő Fél területén érvényben levő törvények szerint alapított vagy bejegyzett társaság, amelyben a vita keletkezése előtt a részvények többsége a másik Szerződő Fél természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában volt, az Egyezmény 25. cikk (2) b) bekezdése értelmében a másik Szerződő Fél társaságának tekintendő.

(6) Ha az e cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésében említett eljárás már folyamatban van, egyik Szerződő Fél sem próbálja diplomáciai úton megoldani a vitát, kivéve, ha:

a) az illetékes bírói vagy közigazgatási testület, a Központ Főtitkára, a választottbírói hatóság vagy törvényszék vagy a békéltető bizottság, az esettől függően, úgy dönt, hogy a szóban forgó vitával kapcsolatban nincs joghatósága; vagy

b) a másik Szerződő Fél nem tartja magát a szóban forgó testület ítéletéhez, döntéséhez, rendelkezéséhez, vagy egyéb határozatához, illetőleg azokat nem hajtja végre.

(7) A Szerződő Fél a beruházási vitával kapcsolatos semmilyen eljárás során nem támaszthat védekezésképpen ellenigényt, beszámítást vagy hasonlót azon a címen, hogy az érintett természetes vagy jogi személy egy biztosítás vagy garanciaszerződés alapján vagy kártalanítást, kárpótlást kapott vagy fog kapni az állítólagos veszteség egészéért vagy annak egy részéért.

13. cikk

Jogutódlás

Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy az egyik Szerződő Fél ügynöksége kifizetést teljesít valamely természetes vagy jogi személyének egy beruházással kapcsolatban általa nyújtott garancia vagy más kártalanítási forma alapján, a másik Szerződő Fél elismeri az ilyen beruházással kapcsolatban minden jog vagy jogcím átruházását. Az átruházott jog vagy igény nem lehet nagyobb, mint a természetes vagy jogi személy eredeti joga vagy igénye.

14. cikk

Módosítás

(1) A Szerződő Felek bármikor megállapodhatnak a Megállapodás módosításáról.

(2) A Megállapodás mellékleteit azon ügynökségek közötti megegyezéssel lehet módosítani vagy megváltoztatni, amelyeket a Szerződő Felek e célból jelölnek ki, és erről egymást írásban értesítik.

15. cikk

Hatálybalépés, időbeli hatály és felmondás

(1) A Megállapodás attól a naptól számított harminc (30) nap elteltével lép hatályba, amelyen a Szerződő Felek értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek. A Megállapodás tizenöt (15) éves időszakra marad hatályban, ezt követően pedig meghatározatlan időszakra marad hatályban, kivéve, ha e cikk (2) bekezdése értelmében felmondják.

(2) A Megállapodást bármelyik Szerződő Fél a tizenöt (15) éves hatályossági időszak után bármikor felmondhatja a másik Szerződő Félnek adott, egy- (1) éves írásbeli értesítéssel.

(3) Tekintet nélkül a Megállapodás e cikk (2) bekezdése szerinti felmondására, a Megállapodás továbbra is érvényben marad a felmondás időpontjától számított újabb tizenöt (15) éves időszakra a Megállapodás felmondásának időpontja előtt létesített vagy megszerzett beruházások tekintetében.

ENNEK HITELÉÜL a kellően felhatalmazott alulírottak a Megállapodást aláírták.

KÉSZÜLT két eredeti példányban, Budapesten, 1991. augusztus 15. napján, magyar és angol nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

”A” Melléklet

(1) A 11. cikkben említett választottbíróság három személyből áll, akiket a következő módon jelölnek ki:

a) mindegyik Szerződő Fél egy választottbírót jelöl ki;

b) a Szerződő Felek által kijelölt választottbírók, a második választottbíró kijelölésétől számított harminc napon belül, megegyezéssel megválasztanak egy harmadik választottbírót, aki egy olyan harmadik ország állampolgára, amelynek mindkét Szerződő Féllel vannak diplomáciai kapcsolatai;