1993. évi XLII. törvény
a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről1
(A Magyar Köztársaság csatlakozási okiratainak letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete főigazgatójánál, Párizsban, 1979. április 10. napján, 1986. augusztus 26. napján és 1990. szeptember 20. napján megtörtént.)
1. § Az Országgyűlés a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény, valamint annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetbe foglalt szövegét e törvénnyel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
„EGYEZMÉNY
a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről,
melyet a vadvizekről s a vízimadarakról tárgyaló nemzetközi konferencia fogadott el az iráni Ramsarban, 1971. február 2-án.
Szerződő Felek
felismerve az embernek és környezetének kölcsönös egymástól függését;
figyelembe véve a vadvizeknek, mint a vízrendszerek szabályozóinak, és mint jellegzetes növény- és állatvilágnak, különösen a vízimadarakat fenntartó természetes környezetnek alapvető ökológiai funkcióit;
abban a meggyőződésben, hogy a vadvizek a gazdaságnak a kultúrának, a tudománynak és a felüdülésnek olyan értékes tartalékai, amelyeknek az elvesztése pótolhatatlan lenne;
attól az óhajtól vezettetve, hogy a jelenben és a jövőben megakadályozzák a vadvizek természetes csökkenését és károsítását;
felismerve, hogy a vízimadarak időszakos vándorlásuk idején országhatárokon repülnek át, ezért nemzetközi vagyonnak kell tekinteni őket;
meggyőződve arról, hogy a vadvizeknek, valamint a növény- és állatvilágának a védelmét biztosítani lehet nemzetközi tevékenységgel egybehangolt állami intézkedésekkel, az alábbiakban állapodtak meg:
1. cikk
1. A jelen Egyezmény értelmében vadvíznek tekintendők azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize állandó vagy áramló édesvizű, félsós vagy sós, ideértve azokat a tengervizű területeket is, amelyek mélysége apálykor a hat métert nem haladja meg.
2. Az Egyezmény szempontjából vízimadaraknak tekintendők a vadvizektől ökológiailag függő madarak.
2. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél meghatározza, hogy melyek a területén a vadvizek a „Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzéké„-ben történő bejegyzés céljából, amelynek az elnevezése a továbbiakban: „Jegyzék”, és amelyet a 8. cikk alapján létesített iroda vezet. A vadvizek határát pontosan meg kell határozni és térképen meg kell jelölni; ehhez tartozhatnak még a vadvizekkel szomszédos part menti és tengerparti területek, szigetek, vagy a vadvizek területén lévő, apálykor hat méternél nem mélyebben fekvő tengeri vízterületek is, elsősorban akkor, ha azok a vízimadarak tartózkodási területei szempontjából fontosak.
2. A Jegyzékbe történő bejegyzéshez a vadvizeket nemzetközi, ökológiai, botanikai, zoológiai, limnológiai vagy hidrológiai fontosságok szerint kell kiválasztani. Elsősorban a vízimadarak szempontjából bármely évszakban nemzetközileg fontos vadvizeket kell a Jegyzékbe felvenni.
3. A vadvizek Jegyzékbe történő bejegyzése nem korlátozza annak a Szerződő Félnek kizárólagos szuverén jogát, amelynek területén azok a vadvizek vannak.
4. Minden Szerződő Fél az Egyezmény aláírásakor vagy a 9. cikk szerinti megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor legalább egy vadvízterületet köteles megjelölni a Jegyzékbe történő bejegyzés céljából.
5. Mindegyik Szerződő Félnek joga van a területén lévő további vadvizeket a Jegyzékbe felvenni, az általa már Jegyzékbe vett vadvizek határát bővíteni, vagy jelentős állami érdekből az általa már Jegyzékbe foglalt vadvizek határait törölni, vagy csökkenteni, és köteles a lehető legkorábbi időpontban minden változásról a 8. cikkben megjelölt állandóan működő iroda feladatainak végrehajtásáért felelős szervezetet vagy Kormányt tájékoztatni.
6. Mindegyik Szerződő Fél nemzetközi kötelezettségnek köteles tekinteni a vándor vízimadár-állomány megóvását, gondozását és célszerű felhasználását, mind a Jegyzékbe történő bejegyzések megjelölésénél, mind annak a jognak gyakorlásakor, amikor a területén levő vadvizekkel kapcsolatban a Jegyzékben szereplő bejegyzéseken változtat.
3. cikk
1. A Szerződő Felek a terveiket úgy kötelesek felvázolni és megvalósítani, hogy a Jegyzékbe foglalt vadvizek megóvását és - amennyiben lehetséges - a területükön levő vadvizek célszerű felhasználását elősegítsék.
2. Mindegyik Szerződő Fél köteles intézkedéseket tenni, hogy a lehető legkorábbi időpontban tájékoztatást tudjon adni, ha a területén levő és a Jegyzékbe vett vadvíz ökológiai jellege megváltozott, változóban van, valószínűleg majd megváltozik a technológiai fejlődés, a szennyeződés vagy más emberi beavatkozás eredményeként. Az ilyen változásokról szóló tájékoztatást a 8. cikkben megjelölt, állandóan működő iroda feladatainak végrehajtásáért felelős szervezetnek vagy Kormánynak kell késedelem nélkül továbbítani.
4. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél elősegíti a vadvizek és vízimadarak megóvását azáltal, hogy a vadvizeket védett területté nyilvánítja - függetlenül attól, hogy azok a Jegyzékben szerepelnek-e vagy sem - és ezek megfelelő felügyeletét biztosítja.
2. Amikor valamely Szerződő Fél nyomós állami érdekből a Jegyzékbe vett valamely vadvíz határát törli, vagy területét csökkenti, a vadvízterület veszteségét, amennyire lehetséges, pótolni kell, és különösen a vízimadarak számára - azok megóvása céljából - akár ugyanazon a területen, akár másutt, az eredeti tartózkodási területtel arányosan további védett területeket kell kialakítani.
3. A Szerződő Felek a vadvizekkel, és azok növény- és állatvilágával kapcsolatos kutatást, adatcserét és tájékoztatást elősegítik.
4. A Szerződő Felek törekszenek arra, hogy meglevő vadvizeikben a vízimadár-állomány növekedjék.
5. A Szerződő Felek elősegítik megfelelő szakemberek képzését a vadvizek kutatásához, kezeléséhez és gondozásához.
5. cikk
A Szerződő Felek az Egyezményből eredő kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatban egymással tanácskoznak, különösen abban az esetben, ha a vadvíz területe több Szerződő Fél területére terjed ki, vagy ha valamely vízrendszer a Szerződő Felek között oszlik meg.
6. cikk
1. A Szerződő Felek részvételével az Egyezmény végrehajtásának felülvizsgálatára és elősegítésére Konferencia hívandó össze. A 8. cikk 1. bekezdésében hivatkozott irodának 3 évnél nem hosszabb időközönként össze kell hívnia a Szerződő Felek Konferenciájának rendes üléseit, hacsak a Konferencia nem dönt másképpen, illetve rendkívüli ülését a Szerződő Felek legalább egyharmadának írásbeli igénye alapján. A Szerződő Felek Konferenciájának minden rendes ülésén meg kell határozni a következő rendes ülés idejét és helyét.
2. A Szerződő Felek Konferenciája illetékes lesz:
a) a jelen Egyezmény végrehajtásának a megvitatása;
b) a Jegyzék bővítésének és változtatásának a megvitatása;
c) a 3. cikk 2. bekezdésének rendelkezése szerint a Jegyzékben szereplő vadvizek környezettani jellegének változásáról szóló tájékoztatásokat vizsgálni;
d) a vadvizek és azok növény- és állatvilága megóvásával, gondozásával és célszerű felhasználásával kapcsolatban általános és különös ajánlásokat tesz a Szerződő Feleknek;
e) jelentések és statisztikai adatok elkészítésére kérik fel az illetékes nemzetközi szerveket olyan kérdésekben, amelyek a vadvizek vonatkozásában lényegében nemzetközi jellegűek;
f) más ajánlásokat vagy határozatokat elfogadni az Egyezmény működésének elősegítésére.
3. A Szerződő Felek biztosítják, hogy mindazok, akik felelősek a vadvizek kezeléséért a Konferenciák olyan ajánlásairól, amelyek a vadvizek és azok növény- és állatvilága védelmére, gondozására és célszerű felhasználására vonatkoznak, tájékoztatást kapjanak, és azokat figyelembe vegyék.
4. A Szerződő Felek Konferenciájának minden egyes ülésén el kell fogadni az eljárási szabályzatot.
5. A Szerződő Felek Konferenciájának létre kell hoznia és állandóan figyelemmel követnie az Egyezmény pénzügyi szabályozását. Minden rendes ülésén a jelenlévő és szavazó Szerződő Felek kétharmados többségével fogadja el a következő pénzügyi időszak költségvetését.
6. Minden egyes Szerződő Félnek olyan arányban kell hozzájárulnia a költségvetéshez, amelyet a Szerződő Felek Konferenciájának rendes ülésén jelenlévő és szavazó Szerződő Felek egyhangúlag elfogadtak.
7. cikk
1. A Konferenciákon a Szerződő Felek képviselői olyan személyek, akik a tudományos, igazgatási vagy más megfelelő területen szerzett tudásuk és tapasztalatuk alapján a vadvizek vagy vízimadarak vonatkozásában szakértők.
A Konferencián képviselt minden egyes Szerződő Félnek egy szavazata van, az ajánlásokat, határozatokat és döntéseket a jelenlévő és szavazó Szerződő Felek egyszerű többséggel fogadják el, hacsak az Egyezmény másképpen nem rendelkezik.
8. cikk
1. Ennek az Egyezménynek alapján az állandóan működő iroda feladatait a Természet és a Természeti Erőforrások Védelmével Foglalkozó Nemzetközi Szövetség látja el, mindaddig, míg a Szerződő Felek kétharmados szavazattöbbséggel egy másik szervezetet vagy Kormányt nem jelölnek ki.
2. Az állandóan működő iroda feladatai a következők:
a) a 6. cikkben megjelölt Konferenciák összehívásának és megszervezésének elősegítése;
b) a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizekről szóló Jegyzék vezetése és a 2. cikk 5. bekezdése alapján a Jegyzékben szereplő vadvizekre vonatkozó bejegyzésekről, bővítéséről, törlésekről vagy csökkentésekről a Szerződő Felek tájékoztatása;
c) a 3. cikk 2. bekezdésének a rendelkezése szerint a Jegyzékben szereplő vadvizek ökológiai jellegének megváltozásáról a Szerződő Felek tájékoztatásainak átvétele;
d) a Szerződő Felek értesítése a Jegyzék bármely módosításáról, vagy az abban szereplő vadvizek jellegének megváltoztatásáról, és e kérdések megtárgyalásának biztosítása a következő Konferencián;
e) az érintett Fél értesítése a Konferenciák olyan ajánlásairól, amelyek a Jegyzék módosításával vagy a Jegyzékbe felvett vadvizek megváltoztatásával kapcsolatosak.
9. cikk
1. Az Egyezmény az aláírásra határozatlan ideig nyitva áll.
2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének, vagy valamely szakosított intézményének, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségének bármely tagja, vagy a Nemzetközi Bíróság Szabályzatának bármely részese az Egyezmény tagja lehet, mégpedig: