1993. évi XLVIII. törvény
a bányászatról1
E törvény célja az ásványi nyersanyagok bányászatának, a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, a szénhidrogén szállító vezetékek létesítésének és üzemeltetésének, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása, az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodásával összhangban.
I. RÉSZ
Általános Rendelkezések
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik:
a) az ásványi nyersanyagok bányászata;
b) a kitermelés szüneteltetése és a kitermelést követő tájrendezés;
c) meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése;
d) a megszűnt föld alatti bányák nyitvamaradó térségeinek fenntartása, hasznosítása és felhagyása;
e) egyes nem bányászati célt szolgáló föld alatti térségek bányászati módszerekkel történő létesítése, használatbavétele és megszüntetése;
f) szénhidrogén szállítóvezetékek létesítése és üzemben tartása;
g) szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképezése és tárolásra történő hasznosítása;
h) a geotermikus energia kutatása és energetikai célú kitermelése, továbbá
e tevékenységekhez szükséges létesítmények.2
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységnek minősül a torlatban, hordalékban előforduló ásványi nyersanyagok kutatása és kitermelése is.
(3) E törvény bányakárokra (37. §), ingatlanhasználatra (38. §) és a bányafelügyeletnek a mélyfúrási és ipari robbantási tevékenységekre előírt műszaki biztonsági és engedélyezési hatáskörére (44. §) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a geológiai képződmények és szerkezetek földtani kutatására is.
(4) A vizekre, ha e törvény másként nem rendelkezik, a környezetvédelmi és a vízügyi jogszabályok az irányadók.3
(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az építés, a tereprendezés és a vizek medrének alakítása céljából végzett anyagkitermelés, valamint a kézi erővel folytatott aranymosás.
(6) A felsorolt - és e törvény hatálya alá tartozó - tevékenységekhez szükséges létesítményeknek minősülnek a bányavasutak, a bányászati kötélpályák és szalagpályák, továbbá a mezőn belüli és a mezők közötti gyűjtő vezetékek.
A tevékenység gyakorlása
2. § E törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az emberi élet, az egészség, a környezet és a tulajdon védelmének, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodási követelmények érvényesülésének biztosításával szabad végezni.
Az állam joga
3. § (1) Az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia természetes előfordulásukban az állam tulajdonában állnak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag, valamint hasznosított geotermikus energia a kitermeléssel a bányavállalkozó tulajdonába megy át.
(2) A szénhidrogének csővezetéken történő szállítása, valamint a föld alatti tárolása kizárólagos állami tevékenység (16. §).
(3) Az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a 8. §-ban felsorolt tevékenységek gyakorlását koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.
(4) E törvény 4. §-ában meghatározott felszíni előkutatás bejelentés alapján, az 5-6. §-okban szabályozott bányászati tevékenységek hatósági engedély alapján végezhetők (liberalizált tevékenységek), az 50. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben pedig e törvény alapján folytathatók.
Bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatás
4. § (1) Nyílt területen, a talaj felszínének megbontásával nem járó előkutatás az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával) kötött megállapodás és a kutatás megkezdése időpontjának a bányafelügyelethez történt előzetes bejelentése alapján végezhető.
(2) Az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával) létrejött megállapodás nem mentesíti az előkutatást végzőt a külön jogszabályban kötelezően előírt egyéb hatósági engedély megszerzése alól.
(3) A felszíni előkutatással okozott károkat a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint kell megtéríteni.
Hatósági engedély alapján végezhető kutatás és kitermelés (liberalizált tevékenységek)
5. § A bányafelügyelet engedélyezi: nyílt területen
a) az ásványi nyersanyagkutatást;
b) a bányatelek fektetést követően az ásványvagyon feltárását és kitermelését;
c) a meddőhányó hasznosítását.
6. § A kutatási engedély a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad - a kutatási területen - meghatározott ásványi nyersanyag kutatására, továbbá az engedélyben megjelölt határidőn belül a bányatelek megállapításának kezdeményezésére.
7. § A bányavállalkozó tevékenységét a 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a III. RÉSZ-ben meghatározott általános szabályok szerint köteles végezni.
II. RÉSZ
A KONCESSZIÓ
8. § A miniszter belföldi vagy külföldi jogi- és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti:
a) az ásványi nyersanyag (nyersanyagok) kutatását, feltárását, kitermelését;
b) a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítését és üzemben tartását;
c) a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzését és használatát, valamint
d) a geotermikus energia kutatását és energetikai célú kitermelését.
A koncessziós területek kijelölése
9. § (1) A miniszter a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján számba veszi a koncesszióra kijelölhető zárt területeket.
(2) A pályázati kiírásban a miniszter azokat a zárt területeket hirdeti meg, amelyeken a gazdasági, környezeti, természeti és társadalmi hatásvizsgálat alapján - a meglévő természeti erőforrások figyelembevételével - az ásványi nyersanyag bányászata kedvezőnek ígérkezik.
A koncessziós pályázat
10. § (1) A koncessziós szerződések megkötésére a miniszter - a 22. § (7) bekezdésében, valamint az 50. § (6) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nyilvános pályázatot ír ki.
(2) A pályázati kiírásnak, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározottakon túlmenően, tartalmaznia kell:
a) a pályázatra bocsátott terület térbeli lehatárolását annak feltüntetésével, hogy a területen vagy annak egy részén harmadik személy szerzett-e már jogot valamely ásványi nyersanyag bányászatára, vagy e törvény hatálya alá tartozó más tevékenység gyakorlására;
b) annak meghatározását, hogy mely ásványi nyersanyagok bányászatára, illetőleg mely egyéb, e törvény hatálya alá tartozó (pl. föld alatti tárolási) tevékenység gyakorlásának átengedésére hirdeti meg a koncessziót;
c) a koncessziós tevékenység szakmai, környezetvédelmi, földügyi, vízügyi, közegészségügyi, egészségvédelmi, természet- és tájvédelmi követelményeit, valamint a követelmények teljesítésére szolgáló biztosíték-adási kötelezettségeket;
d) a benyújtandó munkaprogram főbb tartalmi követelményeit;
e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);
f) a koncesszió elnyerése esetén e törvény alapján teljesítendő fizetési kötelezettségeket;
- a kitermelt ásványi nyersanyag után az államot megillető bányajáradék mértékét,
- egyéb koncessziós tevékenységek (csővezetéki szállítás, föld alatti tárolás, geotermikus energia kitermelése) esetében fizetendő díj összegét;
g) a koncessziós tevékenységgel érintett terület tájrendezésére, helyreállítására vonatkozó kikötéseket és a kötelezettség teljesítésére szolgáló esetleges biztosítékok (pl. óvadék letétbe helyezése, felelősségbiztosítás megkötése) meghatározását;
h) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a munkaprogram tartalma, a pályázatban meghatározottnál magasabb mértékű bányajáradék megfizetésének, a helyi munkaerő foglalkoztatásának, belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása);
i) a koncessziós társaság alapítási kényszerére vonatkozó tájékoztatást;
j) mindazokat a további feltételeket, kikötéseket, amelyeket a koncessziós szerződés megkötésekor vagy a szerződésben rendezni kell (pl. az állam által vállalt kisajátításokkal kapcsolatos költségek megtérítése, az ásványi nyersanyag állami elővásárlási jogának kikötése).
A pályázatok elbírálása
11. § (1) Azokat a pályázatokat kell elbírálni, amelyek a pályázati feltételeknek megfelelnek.
(2) A pályázatok értékelése alapján a koncesszió megadásáról a miniszter dönt. A pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni, és arról valamennyi pályázót értesíteni kell.
A koncessziós szerződés
12. § (1) A pályázat nyertesével a miniszter koncessziós szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható.
(2) A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti.
(3) Abban az esetben, ha a miniszter új pályázatot ír ki, a legkedvezőbb ajánlat feltételeinek vállalása esetén a koncesszió a volt jogosultat illeti meg.
(4) Ha a koncessziós szerződés eltérően nem rendelkezik, a koncessziós szerződés alapján megépített külszíni létesítmények az üzembe helyezés időpontjával a bányavállalkozó tulajdonába kerülnek. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani.
A koncessziós társaság
13. § (1) A koncessziós szerződést aláírónak - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a bányászati tevékenység végzésére az aláírástól számított 90 napon belül, saját részvételével, belföldi székhelyű gazdasági társaságot kell alapítania.