(2) Nem kell gazdasági társaságot alapítani, ha a koncessziós szerződés aláírója bányászati tevékenység végzésére létrehozott belföldi gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont].
A BÁNYÁSZATI KONCESSZIÓK
A kutatás, feltárás és kitermelés
14. § (1) A koncesszió időtartamán belül a tervezett kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet, amely egy alkalommal, legfeljebb a felével meghosszabbítható.
(2) A bányavállalkozó a kutatás befejezésétől számított 1 éven belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását. Ha az előírt határidőben a 26. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő kérelmét a bányafelügyelethez nem nyújtja be, a koncesszió megszűnik.
15. § Ha a koncesszió jogosultja a szerződésben meghatározott határidőn belül, legkésőbb azonban a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést nem kezdi meg, a kiesett bányajáradék pótlására a szerződésben meghatározott térítést köteles megfizetni. Ha a térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a koncesszió megszűnik.
Szénhidrogének szállítása és föld alatti tárolása
16. § (1) Szénhidrogének koncessziós szerződés alapján történő szállítására a 10-13. §-okban a szénhidrogén szállító vezeték létesítésére és üzemben tartására a 24. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
(2) A szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzésére és használatára vonatkozó koncesszió alapján a bányavállalkozó jogosult a szerződésben meghatározott helyen és feltételek szerint elvégezni a tároló részletes megkutatását, a bányatelek megállapítását kezdeményezni, a tároláshoz szükséges föld alatti és felszíni létesítmények elhelyezésével tárolásra alkalmassá kiképezni és a tárolót üzemben tartani.
(3) A koncessziós díjat a miniszter a szerződésben határozza meg.
(4) A szénhidrogén szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására, valamint a szénhidrogének föld alatti tárolására vonatkozó koncessziók együttesen is adhatók.
A geotermikus energia kutatása és energetikai
célú kitermelése
17. § (1) A geotermikus energia kutatására és energetikai célú kitermelésére vonatkozó koncesszió jogosultja - a szerződésben meghatározott helyen - elvégezheti a geotermikus energia feltárásához, hasznosításához szükséges kutatást és a bányatelek megállapítását követően megépítheti az energia kinyerésére, felhasználására szolgáló létesítményeket, berendezéseket, a termelt energiát felhasználhatja, értékesítheti.
(2) A geotermikus energia kitermeléséért fizetendő koncessziós díjat a miniszter - a kinyert energia értékének figyelembevételével - a szerződésben állapítja meg.
A koncesszió átruházása
18. § A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlásának másra történő átruházásához a miniszter hozzájárulása szükséges. A miniszter a hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha az átvevő az átadót terhelő valamennyi szerződési kötelezettség teljesítését átvállalta és megfelel a koncessziós tevékenység gyakorlására meghatározott feltételeknek.
A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása
19. § A koncesszió jogosultja a bányászati tevékenységet a 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a III. RÉSZ-ben meghatározott általános szabályok szerint köteles végezni.
III. RÉSZ
A BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG
GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A bányajáradék
20. § (1) A bányavállalkozó által kitermelt és a tulajdonába került ásványi nyersanyag és a kinyert geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.
(2) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján (5. § és 6. §), valamint az e törvény hatálybalépésekor bányászati joggal rendelkező [50. § (6) bekezdés] által gyakorolt bányászati tevékenység esetében a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték:
a) kőolaj, földgáz (beleértve a széndioxid gázt is) esetében 12%-a;
b) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a;
c) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok és a kinyert geotermikus energia esetében 2%-a.
A miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - ásványvagyon gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti.
(3) Nem kell bányajáradékot fizetni a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt kőolaj után.
(4) A bányajáradék mértékét koncessziós szerződés (12. §) alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a miniszter
- az ásványi nyersanyag fajták,
- a kitermelés eredményességét befolyásoló természeti adottságok,
- és egyéb közérdekek
különbözőségének figyelembevételével kitermelési helyenként állapítja meg.
(5) A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A Magyar Bányászati Hivatal engedélyezheti, illetve előírhatja a bányajáradék ásványi nyersanyagban, természetben történő teljesítését. A befizetett, illetve a természetben teljesített bányajáradék költségként számolható el.
(6) A bányajáradék pénzben kifejezett összegét a bányajáradék %-ban meghatározott mértékének és a kitermelt ásványi nyersanyag értékének szorzata adja. A kitermelt ásványi nyersanyag értékének számítására vonatkozó szabályokat a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg.
(7) A bányajáradék befizetésének, természetben történő teljesítésének, továbbá a szabálytalanul, jóváhagyott műszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérően végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló térítés (15. §), illetve díjfizetés [30. § (3) bekezdés] szabályait a Kormány állapítja meg.
(8) Az évente befizetett bányajáradék összegének 20%-ából elkülönített alapot kell képezni a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására. Az alap felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
A bányászati tevékenység engedélyezése
21. § (1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet a bányafelügyelet engedélyével kezdheti meg, és az abban foglalt feltételek megtartásával végezheti.
(2) Ha a geotermikus energia kinyerése felszín alatti víz kitermelését igényli, a vízjogi engedélyezési eljárásban a bányafelügyelet szakhatóságként működik közre.
A kutatás engedélyezése
22. § (1) A bányafelügyelet meghatározott ásványi nyersanyag, illetve geotermikus energiahordozó kutatását - koncesszió keretében a munkaprogram elfogadásával,
- más esetekben a műszaki üzemi terven (27. §) alapuló kutatási engedély kiadásával
engedélyezi.
(2) Kivett helyen a kutatást a bányafelügyelet a szakhatóságok hozzájárulásával és az érdekelt egyetértésével engedélyezi. Ha a kutatás védett természeti területet érint, a bányavállalkozó köteles a természetvédelmi hatóság engedélyét előzetesen megszerezni. Egyéb esetekben a természetvédelmi hatóság szakhatóságként vesz részt az eljárásban.
(3) Az engedély a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az ásványi nyersanyag kutatására és eredményes kutatás alapján a bányatelek megállapítására.
(4) A kutatási terület kialakítására és mértékére vonatkozó szabályokat a Kormány állapítja meg.
(5) Az engedélyezési eljárásban a 14. § szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
(6) A koncesszió jogosultja a szerződésben, a bányászatra hatósági engedéllyel rendelkező pedig az engedélyben meghatározott területen és feltételek szerint kizárólagosan jogosult kutatási munkaprogramjának végrehajtására. Ennek keretében jogosult az ásványi nyersanyag(ok) fellelhetőségére, elhelyezkedésére, mennyiségének és minőségének meghatározására szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, kutató vágatok és aknák létesítésére, valamint a bányatelek megállapításának kezdeményezésére.
(7) Ha a bányavállalkozó a munkavégzés során olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek, és kezdeményezheti a szerződésnek, engedélynek e nyersanyagra történő kiterjesztését. Ezen ásványi nyersanyag bányászatára a bányavállalkozót elsőbbség illeti meg.
A feltárás, kitermelés és a meddőhányó hasznosításának
engedélyezése
23. § (1) Az ásványvagyon feltárására és kitermelésére a bányatelek jogosultja kaphat engedélyt. A kutatás befejezését, de legkésőbb az engedélyezett kutatási időszak végét követő második évtől a feltárás és termelés szénhidrogén esetében is már csak bányatelken folytatható.
(2) Az ásványi nyersanyag feltárását és kitermelését, valamint a meddőhányó hasznosítását a bányafelügyelet a műszaki üzemi terv (27. §) jóváhagyásával engedélyezi. A meddőhányóból történő ásványi nyersanyag kitermelésre a külfejtéssel történő kitermelés szabályait kell alkalmazni.
(3) A bányavállalkozó a koncessziós szerződésben vagy a bányászatra kiadott hatósági engedélyben meghatározott területen és feltételek szerint kizárólag jogosult az ásványvagyon feltárására, kitermelésére, előkészítésére, elsődleges feldolgozására, felhasználására, értékesítésére és e tevékenységekhez szükséges létesítmények elhelyezésére, továbbá a szerződésben vagy a hatósági engedélyben meghatározott létesítmények használatára.
(4) A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét - beleértve a kutatás során kitermelt ásványi nyersanyagot is - a bányafelügyeletnek be kell jelenteni. A kitermelt ásványi nyersanyag után az értékesítést vagy hasznosítást követően az államot a szerződésben vagy e törvényben meghatározott mértékű bányajáradék illeti meg.
Szénhidrogén szállítóvezeték létesítése és üzemben tartása
24. § (1) A szénhidrogén szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott koncesszió vagy hatósági engedély alapján a bányavállalkozó jogosult a szénhidrogén szállítóvezetéket, valamint az üzemben tartásához szükséges létesítményeket megépíteni és működtetni, továbbá a szerződésben meghatározott létesítményeket használni.
(2) A kőolaj, földgáz- és gáztermék szállítóvezeték, valamint a kapcsolódó gázüzemi és tároló létesítmények szabad kapacitásának rendelkezésre bocsátását a Kormány jogszabályban előírhatja.
Földtani adatszolgáltatás és az adatok kezelése
25. § (1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenység során nyert ásványi nyersanyag előfordulás mennyiségére, minőségére és elhelyezkedésére vonatkozó földtani adatokat köteles a Magyar Geológiai Szolgálatnak megküldeni.