1993. évi XLIX. törvény
a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről1
I. Fejezet
A törvény célja
1. § A törvény célja, hogy az ország folyamatos és biztonságos energiaellátása érdekében szabályozza a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésének versenysemleges rendszerét.
A törvény hatálya
2. § A törvény hatálya kiterjed azokra a jogi és természetes személyekre, akik (amelyek) a mellékletben meghatározott kőolajat vagy kőolajtermékeket, valamint ezek gyártásához, keveréséhez használt alapanyagot (a továbbiakban együtt: kőolaj és kőolajtermék) hoznak be belföldi feldolgozás, értékesítés, felhasználás céljából.
II. Fejezet
A kőolaj és kőolajtermék készletezése és felhasználása
3. § (1) Kőolajból és kőolajtermékből az e törvényben meghatározott módon és mértékben biztonsági készletet kell létrehozni a stratégiai és kereskedelmi, üzemviteli készleteken felül.
(2) A biztonsági készlet mértéke az adott évet megelőző naptári évben összesen behozott és kivitt kőolaj és kőolajtermék mennyiség egyenlegének a következők szerint meghatározott számú napra jutó átlaga. A törvény hatálybalépését követő
a) 1. évben legalább 20 napra;
b) 2. évben legalább 30 napra;
c) 3. évben legalább 40 napra;
d) 4. évben legalább 50 napra;
e) 5. évben legalább 70 napra;
f) 6. és az azt követő években legalább 90 napra
eső átlagmennyiséget kell készletezni.
(3) Behozott és kivitt mennyiségnek minősül az a mennyiség, amelyet az adott időszakban ténylegesen elvámoltak.
4. § Nem kell biztonsági készletet képezni:
a) azon évi 500 tonnát meg nem haladó kőolajtermék mennyiség után, amelyet saját végső felhasználás céljából hoznak be, és nem kerül belföldi forgalomban értékesítésre;
b) azon kőolaj és kőolajtermék mennyiség után, amelyet a Magyar Honvédség részére hoznak be, és azt a Magyar Honvédség használja fel vagy tartalékolja;
c) azon mennyiségek után, amelyet a jelen törvényben előírt készletezési kötelezettség teljesítése céljából hoznak be;
d) valamint a nem energetikai célra, vegyipari alapanyagként behozott kőolajtermék után.
5. § A készletezendő mennyiség 90%-nak kőolajból, motorbenzinekből és gázolajokból kell állnia. A termékszerkezet-összetételi arányokat és a mennyiségi/minőségi paramétereket a Szövetség operatív módon határozza meg a hazai átlagfogyasztási mutatók figyelembevételével.
6. § A készletezési kötelezettség nem teljesíthető olyan kőolaj, illetve kőolajtermék mennyiséggel, amely
a) hajóban, csővezetékben, vasúti vagy közúti tartálykocsiban, üzemanyagtöltő állomások tartályaiban van;
b) a tárolókból a szokásos technológiával nem vehető ki (immobil vagy ún. fenékkészlet);
c) a Magyar Honvédség tulajdonában vagy stratégiai tartalékban van.
7. § A biztonsági készletet működésre engedélyezett, műszakilag ellenőrzött, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelő, olyan belföldi tárolótérben kell raktározni, amely alkalmas arra, hogy a készletezett kőolaj, illetve kőolajtermék minőségét megőrizze.
8. § (1) A biztonsági készletet az ipari és kereskedelmi miniszter engedélye alapján lehet használni.
(2) Az engedélyben meg kell határozni:
a) a felhasználás engedélyezésének okát;
b) a felhasználásra engedélyezett termék megnevezését, minőségét és mennyiségét;
c) a felhasználás ütemét és időtartamát;
d) a felhasznált készletek pótlásának határidejét, termékenkénti összetételét.
III. Fejezet
Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség
9. § A behozott kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezésére a 47. §-ban meghatározott jogi és természetes személyek az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül jogi személyiséggel rendelkező Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetséget (a továbbiakban: Szövetség) kell létrehozniuk.
10. § (1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válnak azok a jogi és természetes személyek, akik (amelyek) olyan kőolaj és kőolajtermék behozatali tevékenységet folytatnak, amely után biztonsági készletet kell képezni (a továbbiakban: tagok).
(2) A szövetségi tagság a vámkezelés időpontjában jön létre. A szövetségi tagság megszűnik, ha a tag a készletezési kötelezettséggel járó behozatali tevékenységet legalább egy évig nem folytatja.
11. § A Szövetség feladata a 3. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű biztonsági készlet képzési feltételeinek megteremtése és fenntartásának e törvény előírásai szerinti biztosítása.
12. § A Szövetség a biztonsági készlet létrehozásáról és annak fenntartásáról intézkedhet:
a) saját beszerzéssel és készletezéssel vagy
b) a taggal, illetve harmadik személlyel kötött visszterhes megbízási szerződés útján, amely alapján a tag, illetőleg a harmadik személy a Szövetség beszerzési és készletezési kötelezettségeit átvállalja.
13. § (1) A 8. § alapján felhasználásra engedélyezett készleteket a Szövetség áruba bocsátja és piaci áron értékesíti: ennek során a tagokat - a 37. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - hozzájárulásuk arányában elővásárlási jog illeti meg.
(2) A 37. § (3) bekezdése szerinti biztonsági készleteket a tag az engedélyben meghatározott feltételek betartásával használhatja fel.
(3) Piaci ár:
a) kőolaj esetében az eladás (adás-vételi szerződéskötés) időpontjában érvényes - a behozatali költségekkel (szállítás, vám, vámkezelés, illetékek stb.) növelt - mediterrán térségi, tőzsdei napi átlagár;
b) kőolajtermékek esetében a belföldi ár.
14. § A Szövetség az e törvényben előírt biztonsági készletezési tevékenységen kívül csak az azzal összefüggő - az alapszabályban meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult.
15. § (1) A Szövetség az ipari és kereskedelmi miniszter által jóváhagyott Alapszabály alapján működik.
(2) A Szövetség Alapszabályában meg kell határozni:
a) a Szövetség székhelyét;
b) a Szövetség szervezeti felépítését és működését;
c) a szövetségi tagsági viszony létrejöttének és megszűnésének részletes szabályait;
d) a Szövetség tagjainak e törvényben nem szabályozott jogait és kötelezettségeit, továbbá e kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményét;
e) a Szövetség gazdálkodási rendjének részletes szabályait;
f) a felhasználásra engedélyezett biztonsági készletek értékesítésének rendjét;
g) a Szövetség tagjai által a Szövetségnek fizetendő hozzájárulás szabályait;
h) a készletezés rendszerének részletes szabályait, valamint a készletállomány összetételére vonatkozó termékszerkezet-összetételi arányok és a mennyiségi/minőségi paraméterek meghatározásának módját;
i) a készletek minőségének megőrzése céljából történő kőolaj és kőolajtermék cserélésének gyakoriságát, módját és rendszerét, valamint a normatív veszteségre és annak pótlására vonatkozó előírásokat;
j) a kőolajnak kőolajtermékre, valamint a kőolajterméknek kőolajra történő átszámítási arányait;
k) a biztonsági készletezési tevékenységgel összefüggő tevékenységek meghatározását;
l) a Szövetség belső adatszolgáltatási kötelezettségét;
m) a tagnak a Szövetség részére történő hozzájárulás befizetési kötelezettséghez szükséges adatközlés módját;
n) a tagok által közölt adatok és a hozzájárulás befizetés teljesítésének ellenőrzési rendjét, továbbá
o) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény kötelezően előír.
(3) A Szövetség Alapszabályát a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni.
16. § A Szövetség szervei a közgyűlés, az igazgató tanács és az igazgatóság.
A közgyűlés
17. § A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
18. § (1) A közgyűlést évente két alkalommal össze kell hívni (rendes közgyűlés).
(2) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az összes szavazatok legalább 15%-ával rendelkező tagok - ok és cél megjelölésével - írásban kérik.
(3) A közgyűlés összehívásáról az igazgatóság értesíti a tagokat - azt megelőzően legalább 4 héttel - a napirendi javaslat egyidejű megküldésével.
(4) A közgyűlés határozatképes, ha azon az összes szavazatok több mint 50%-át képviselő tag jelen van.
(5) Ha a közgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második közgyűlést - az eredeti napirenden szereplő ügyekben - a megjelentek számától és szavazathányadától függetlenül határozatképesnek kell tekinteni.
19. § A közgyűlés feladata
a) a Szövetség Alapszabályának elfogadása és módosítása;
b) az igazgató tanács és az igazgatóság megválasztása, illetve felmentése;
c) döntéshozatal minden olyan ügyben, amelyet e törvény vagy az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
20. § A közgyűlés a 19. § a) és b) pontjaiban meghatározott ügyekben a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbségével, más ügyekben - ha az Alapszabály minősített többséget nem ír elő - a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével határoz.
21. § A közgyűlés döntéseinek meghozatala során a tagság jogán minden szövetségi tag rendelkezik egy-egy szavazattal. Ez teszi ki az összes szavazatok 50%-át. A szavazatok másik fele olyan arányban oszlik meg a tagok között, amilyen mértékben részt vettek az előző naptári évben a belföldi felhasználású vagy értékesítési célú összes kőolaj és kőolajtermék behozatalában.
Igazgató tanács
22. § (1) Az igazgató tanács
a) a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség éves költségvetési tervét;
b) a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót;
c) javaslatot tesz a közgyűlésnek a Szövetséget megillető, az éves költségvetésben elért bevételi többlet vagy kiadási megtakarítás felhasználására;
d) jóváhagyja a Szövetség üzletszabályzatát;
e) javaslatot tesz a közgyűlésnek e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges hitel felvételére;
f) felügyeli az igazgatóság tevékenységét;