1993. évi LVIII. törvény

a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról1

Az Országgyűlés - egyfelől a költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek fokozott védelme, másfelől annak érdekében, hogy a jövedéki termékek piacán a részt vevők között tisztességes verseny alakuljon ki - a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, továbbá a természetes személy által bérfőzetett pálinka, borpárlat adóztatásáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A szabályozás célja

1. § (1) E törvény célja a jövedéki termékek tekintetében

a) a termelés, a raktározás, a forgalmazás, az export- és az importtevékenység folytatásának; valamint

b) a jövedéki tevékenységet folytatók és a jövedéki engedélyezési, illetve ellenőrzési hatóságok jogainak és kötelezettségeinek

egységes szabályozása.

(2) Célja a törvénynek továbbá, hogy

a) jövedéki tevékenységet jövedéki engedély nélkül ne végezzenek;

b) a jövedéki termékek után az általános forgalmi adó, a fogyasztási adó, illetve az e törvényben meghatározott adó az állami költségvetésbe nagy biztonsággal, folyamatosan befolyjon;

c) a jövedéki ellenőrzés révén javuljon a jövedéki termékek utáni adófizetési kötelezettség kijátszásának a felderítése, egyúttal szigorodjon az e törvény előírásai megszegésének szankcionálása;

d) a jövedéki ellenőrzési hatóságok számbavegyenek minden, belföldön előállított vagy külföldről behozott jövedéki terméket;

e) az ellenőrzések és a szankciók megelőző hatást fejtsenek ki a visszaélésekkel szemben.

A törvény területi hatálya

2. § E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába a vámszabad- és tranzitterület is beletartozik.

A törvény tárgyi hatálya

3. § (1) E törvény hatálya

a) a (3) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

1. a termelési,

2. az önálló raktározási, tárolási,

3. a nagy- és kiskereskedelmi,

4. az import és az export;

b) a (4) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

1. a kiskereskedelmi,

2. az import

tevékenység (a továbbiakban: jövedéki tevékenység) folytatásának szabályozására, jövedéki engedélyezésére terjed ki.

(2) Kiterjed a törvény hatálya továbbá

a) az (1) bekezdés szerinti tevékenységeknek;

b) a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: FAT) rendelkezése alapján az adó megfizetése nélkül, illetve az adó utólagos levonásával vagy visszaigénylésével beszerzett jövedéki termék felhasználásának;

c) a jövedéki termékek közúti, vasúti, vízi, légi és csővezetéki szállításának;

d) a háztartási tüzelőolaj tiltott felhasználási célra történő értékesítésének és tiltott felhasználásának;

e) a cukorcefre tiltott előállításának;

f) a szárított és fermentált dohány tiltott átadásának és értékesítésének

az ellenőrzésére, illetve felderítésére (a továbbiakban: jövedéki ellenőrzés).

(3) E törvény alkalmazásában jövedéki terméknek minősül

a) a mesterségesen fermentált dohány;

b) a fogyasztási dohány, a szivar, a cigaretta (a továbbiakban: dohánygyártmány);

c) a nyersszesz, a finomított szesz, a víztelenített szesz, a regenerált szesz, a denaturált szesz (a továbbiakban: szeszgyártási termék);

d) a lepárlással előállított pálinka (a továbbiakban: pálinka);

e) a magas és középfokú, valamint a közvetlen lepárlással előállított fogyasztási borpárlat (a továbbiakban: borpárlat);

f) az ipari szesz gyártásánál, a pálinka és borpárlat előállításánál keletkezett alszesz, elő- és utópárlat;

[a továbbiakban c)-f) pont együtt: szesz]

g) az etilalkoholból, borpárlatból hideg úton előállított rum, pálinka, vodka, whisky, likőr, brandy, különleges borpárlat, fogyasztási borpárlat, kevert ital, gyümölcspálinka alapú ízesített szeszes ital, valamint az egyéb nem gyógyászati célú, a 20 tömegszázaléknál több alkoholt tartalmazó, közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas szeszes ital (a továbbiakban: szeszes ital);

h) az 1,5% alkoholtartalmat meghaladó főzött sör és fejtett sör (a továbbiakban: sör);

i) a motorbenzin, a gázolaj, a tüzelőolaj és könnyű fűtőolaj (a továbbiakban: kőolajtermékek).

(4) Jövedéki terméknek minősül továbbá a nyerskávé, a pörköltkávé és a kávékivonat (a továbbiakban: kávé).

A törvény személyi hatálya

4. § (1) A jövedéki tevékenység alanya (a továbbiakban: jövedéki alany) az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, amely (aki) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és saját nevében, kockázatára jövedéki tevékenységet végez.

(2) A jövedéki ellenőrzés és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében a törvény hatálya alá tartozik az is, aki jövedéki tevékenységet engedély nélkül vagy nem engedélyezett helyen folytat, az e törvényben tiltott tevékenységet végez, olyan jövedéki terméket vesz át, vásárol meg, tart birtokában, amelyről tudja vagy kellő körültekintés mellett tudnia kell, hogy azt a jövedéki ellenőrzés alól elvonták.

Eljárási szabályok

5. § A jövedéki ügyekben - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

Fogalmak

6. § E törvény alkalmazásában:

1. termelési tevékenység: a jövedéki termék gyártási folyamata vagy részfolyamata, bérmunkában történő előállítása, raktározása, tárolása, értékesítése;

2. önálló raktározási, tárolási tevékenység: az adó nélküli (általános forgalmi adó, fogyasztási adó) jövedéki termék önálló tevékenység keretében végzett bérraktározása, bértárolása, továbbá az adózatlan jövedéki termék külön jogszabályban kötelezően előírt tartalékolása céljából végzett raktározás, tárolás;

3. nagykereskedelmi tevékenység: a jövedéki termékek nagy tételben való beszerzése, készletezése és üzletszerű értékesítése kiskereskedők, termelő felhasználók részére;

4. kiskereskedelmi tevékenység: a jövedéki termékek üzletszerű, kistételű értékesítése közvetlenül a végső felhasználók részére;

5. export- és importtevékenység: az a tevékenység, amely keretében a vállalkozó jövedéki terméknek a behozatalára vagy kivitelére saját nevében vagy bizományosként külkereskedelmi szerződést köt, a termék behozatalát vagy kivitelét lebonyolítja;

6. cukorcefre: olyan - szesz előállítására alkalmas - anyag, amelynek szénhidrát- vagy alkoholtartalma 50%-ot meghaladó mértékben ipari és étkezési cukorból, mézből származik;

7. a vállalkozás székhelye: a cégbejegyzésben, az alapszabályban ekként megjelölt hely, a központi ügyvezetés helye;

8. telephely: a vállalkozó jövedéki tevékenység folytatására szolgáló állandó üzleti (üzemi), termelő, szolgáltató tevékenységének helye;

9. jelentős késedelem: az adóbevallási, adófizetési kötelezettség törvényben előírt esedékességi idejének 90 napot meghaladó késedelemmel történő teljesítése;

10. vezető: a gazdasági társaságoknál az igazgató, az ügyvezető(k), az igazgatóság elnöke, az üzletvezetésre jogosult tag, az egyéb vállalkozásoknál a vonatkozó jogszabályokban vezetői jogosítványokkal felruházott személy(ek);

11. üzlethelyiség: a helyileg körülhatárolt, helyhez kötött, tartós használatra épült, rendszeresen nyitva tartó kiskereskedelmi elárusítóhely, ideértve az e feltételeknek megfelelő pavilont, továbbá a személyhajók éttermét és büféjét, a belföldi polgári repülőgépjáratokat, valamint a vasúti mozgó étkezőkocsit, büfét is;

12. üzemanyagtöltő állomás: a kútoszloppal és tárolótartállyal ellátott, a gépjárművek üzem- és kenőanyag-ellátására létrehozott kiskereskedelmi elárusítóhely;

13. önálló háztartási tüzelőolaj eladóhely: a folyékony tüzelőanyagok árusítását végző, kútoszloppal és tárolótartálylyal ellátott kiskereskedelmi elárusítóhely;

14. fermentáló: a dohány termeltetését, száríttatását, szárítását és feldolgozását végző üzem;

15. dohánygyár: a dohánygyártmányok előállítását végző termelőüzem;

16. szeszüzem: a szeszt előállító ipari szeszgyár, mezőgazdasági szeszüzem és a szeszfőzde, továbbá a palackozóüzem;

17. szeszfőzde: a gyümölcsből (gyümölcscefréből), szőlőszármazékból (törköly, seprő) és borból lepárlással pálinkát, borpárlatot előállító üzem;

18. italgyár: etilalkoholból, borpárlatból hideg úton szeszes ital előállítást, palackozást végző termelőüzem;

19. sörgyár: a sör nagyüzemi méretű előállítását végző termelő-, palackozóüzem;

20. sörfőzde: az a sörgyártó üzem, amelynek termelési kapacitása éves szinten nem haladja meg a 20 000 hektolitert;

21. kőolajfeldolgozó üzem: a motorbenzin, gázolaj, tüzelőolaj és könnyű fűtőolaj előállítását végző termelőüzem és tárolók, ideértve a kőolajtermékek keverését önálló tevékenység keretében végző üzemet is;

22. számla: az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁFA) rendelkezései szerint számlaként meghatározott bizonylat;

23. hivatalos zár: a jövedéki üzem mérőberendezésein, meghatározott esetben az üzem berendezésein és szállítóeszközökön a vámhivatal által alkalmazott ólomzár és pecsétzár;

24. próbaszesz: a szeszmérő gépen átfolyt, illetve megmért szeszből a szeszmérőgép mérődobjára szerelt merítőkanalak által vett és a gyűjtőtartályban összegyűlt minta;

25. valódi szeszfok: a szeszfokmérőn leolvasott szeszfoknak 20 °C hőmérsékletre átszámított értéke;

26. szeszfelhasználási arányszám: az a szeszmennyiség, amely adott termék egységnyi mennyiségének elkészítéséhez - ideértve a gyártással összefüggő veszteségnormát is - szükséges;

27. denaturálási kötelezettség: az adó megfizetése nélkül beszerzett finomszesz emberi fogyasztásra való alkalmatlanná tétele;