1993. évi LIX. törvény
az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról1
Az Országgyűlés az Alkotmány 32/B. §-ának végrehajtására a következő törvényt alkotja:
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata
1. § Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (a továbbiakban: országgyűlési biztos) feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen [Alkotmány 32/B. § (1) bek.].
Az országgyűlési biztos, általános helyettese és a külön
biztos megválasztása
2. § (1) Az Országgyűlés az alkotmányos jogok védelme érdekében - kizárólag neki felelős megbízottként - választja meg az országgyűlési biztost és általános helyettesét.
(2) Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. A külön biztos a szakterületén önálló intézkedési joggal rendelkezik.
(3) Ha az országgyűlési biztos általános helyettese akadályoztatva van, vagy e tisztség nincs betöltve, az országgyűlési biztost a külön biztos - ha több ilyen van, az országgyűlési biztos által kijelölt külön biztos - helyettesíti.
(4) Ha a külön biztos akadályoztatva van, jogkörét az országgyűlési biztos, illetőleg az országgyűlési biztos általános helyettese gyakorolja.
(5) Ahol e törvény az országgyűlési biztost említi, azon - eltérő rendelkezés hiányában - az országgyűlési biztos általános helyettesét, illetve a külön biztost is érteni kell.
3. § (1) Országgyűlési biztosnak minden olyan egyetemi jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki a (2) és (3) bekezdésben előírt követelményeknek megfelel.
(2) Az Országgyűlés az országgyűlési biztost azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik az alkotmányos jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek, és köztiszteletnek örvendenek.
(3) Országgyűlési biztos nem lehet az, aki a választásra irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja, köztársasági megbízott, jegyző, ügyész, a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, valamint pártnak az alkalmazottja volt.
4. § (1) Az országgyűlési biztos személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.
(2) A javasolt személyt (személyeket) az Országgyűlés Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága, továbbá az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, valamint a külön biztosra tett javaslat esetében az Országgyűlés illetékes szakbizottsága is - véleményezési jogkörrel - meghallgatja.
(3) Az országgyűlési biztos megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb harminc napon belül új javaslatot tesz.
(5) Az országgyűlési biztos hat évre kerül megválasztásra. Az országgyűlési biztos egyszer újraválasztható.
(6) Az új országgyűlési biztost az elődje megbízási idejének lejártát megelőző három hónapon belül kell megválasztani. Ha az Országgyűlés megbízatása ebben az időszakban megszűnt, a választást az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló ülését követő egy hónapon belül kell megtartani.
Összeférhetetlenség
5. § (1) Az országgyűlési biztosi megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.
(2) Az országgyűlési biztos más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelem alá eső, továbbá lektori és a szerkesztői tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(3) Az országgyűlési biztos nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.
(4) Az országgyűlési biztos a hatásköréből adódó feladatokon túlmenően politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet.
6. § (1) Ha az országgyűlési biztosnak megválasztott személlyel kapcsolatban az 5. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követő tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig az országgyűlési biztosnak megválasztott személy e tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
(2) Ha az országgyűlési biztos az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének az előírt határidő leteltéig nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után határoz az összeférhetetlenségi kérdésében. Az összeférhetetlenség kimondásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Amennyiben az országgyűlési biztos megválasztását követő négy éven belül nyer megállapítást, hogy vele szemben megválasztásakor a 3. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok állt fenn, az (1)-(2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.
Az országgyűlési biztos jogállása
7. § Az országgyűlési biztos a hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz.
8. § Az országgyűlési biztos eljárása során független, intézkedését kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozza meg.
9. § (1) Az országgyűlési biztos és a külön biztos alapilletménye megegyezik a miniszternek, az országgyűlési biztos általános helyettesének alapilletménye pedig az államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményének összegével. A vezetői illetménypótlék mértéke az országgyűlési biztos és a külön biztos esetében az alapilletmény 80%-a, az országgyűlési biztos általános helyettese esetében az alapilletmény 30%-a. Az országgyűlési biztost, az országgyűlési biztos általános helyettesét és a külön biztost alapilletményük 15%-ának megfelelő összegű illetménykiegészítés illeti meg.
(2) Az országgyűlési biztost naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.
10. § (1) Az országgyűlési biztos társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. A járulékfizetést, illetőleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyűlési Biztos Hivatalának az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal kötött megállapodásában kell rendezni.
(2) Az országgyűlési biztos megbízatásának időtartama munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
Mentelmi jog
11. § Az országgyűlési biztos és a volt országgyűlési biztos a bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre e megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint az országgyűlési biztos polgári jogi felelősségére.
12. § (1) Az országgyűlési biztost csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
(2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetőleg magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az indítványt az országgyűlési biztos tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.
(3) Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez.
(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti.
(5) A mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottság határozati javaslatát legkésőbb harminc napon belül terjeszti be az Országgyűléshez.
(6) Az Országgyűlés az ügyben vita nélkül határoz, de az országgyűlési biztos jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
(7) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.
(8) Ha az országgyűlési biztos mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggeszti, egyidejűleg felfüggeszti azt a jogát is, hogy az e tisztségéből eredő feladatait ellássa.
13. § (1) Az országgyűlési biztos a mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.
(2) Az országgyűlési biztos köteles mentelmi jogának megsértését az Országgyűlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. Az Országgyűlés elnöke a szükséges intézkedést késedelem nélkül megteszi.
14. § A mentelmi jog az országgyűlési biztost a megválasztása napjától illeti meg. Az országgyűlési biztosi tisztségre javasolt személyt a mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha országgyűlési biztos lenne.
Az országygűlési biztos megbízatásának megszűnése
15. § (1) Az országgyűlési biztos megbízatása megszűnik:
a) a megbízatási időtartam leteltével;
b) halállal;
c) lemondással;
d) összeférhetetlenség kimondásával;
e) felmentéssel;
f) a tisztségtől való megfosztással.
(2) Az országgyűlési biztos megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg és hirdeti ki. Az (1) bekezdés d)-f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. A megbízatás megszűnésének kimondásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével, aki köteles azt elfogadni.
(4) Ha az országgyűlési biztos személyével kapcsolatban tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt meg kell szüntetnie. Az összeférhetetlenség fennállását az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával határozatban mondja ki. Ha az országgyűlési biztos az összeférhetetlenségi okot e határozat meghozatalától számított tíz napon belül nem szünteti meg, az Országgyűlés - bármely képviselő indítványára - határozatban állapítja meg az országgyűlési biztos megbízatása megszűnését. Az összeférhetetlenségi ok fenállását megállapító országgyűlési határozat meghozatalának időpontjától a megbízatás e miatt történő megszűnését kimondó országgyűlési határozat meghozataláig az országgyűlési biztos e tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.