1993. évi LX. törvény

a Magyar Népköztársaság Kormánya és Malaysia Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Budapesten, az 1989. évi május hó 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről1

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Népköztársaság Kormánya és Malaysia Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Budapesten, az 1989. évi május hó 22. napján aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1992. október 26-án megtörtént, az Egyezmény hatálybalépésének napja: 1992. december 25.)

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Malaysia Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén

A Magyar Népköztársaság Kormánya és Malaysia Kormánya

attól az óhajtól vezetve, hogy Megállapodást kössenek a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén, és továbbfejlesszék és megkönnyítsék gazdasági kapcsolataikat, megállapodtak a következőkben:

1. Cikk

Személyi hatály

A Megállapodás azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik Szerződő Államban vagy mindkét Szerződő Államban illetőséggel bírnak.

2. Cikk

A Megállapodás alá eső adók

1. A Megállapodás, a beszedés módjára való tekintet nélkül, azokra az adókra terjed ki, amelyeket a jövedelem után az egyik Szerződő Állam beszed.

2. Azok az adók, amelyekre a Megállapodás kiterjed, a következők:

a) Malaysiában:

(i) a jövedelemadó és a többletnyereségadó;

(ii)a kiegészítő jövedelemadó, vagyis a fejlesztési adó;

és

(iii)a kőolaj-jövedelemadó;

(a továbbiakban: malaysiai adó);

b) a Magyar Népköztársaságban:

(i) az általános jövedelemadó;

(ii)a nyereségadók;

(iii)a társulati különadó,

(iv)a városi és községi hozzájárulás;

(a továbbiakban: magyar adó).

3. A Megállapodás alkalmazandó azokra az azonos vagy lényegében hasonló jellegű jövedelemadókra is, amelyeket a Megállapodás aláírása után a jelenleg létező adók mellett vagy azok helyett beszednek. A Szerződő Államok illetékes hatóságai értesíteni fogják egymást a vonatkozó adójogszabályaikban végrehajtott lényeges változásról.

3. Cikk

Általános meghatározások

1. A Megállapodásban, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván:

a) a „Malaysia” kifejezés jelenti a Malaysiai Államszövetséget és magában foglalja a Malaysia parti tengere mentén vagy azon túl fekvő bármely területet, amely a nemzetközi joggal összhangban Malaysia jogszabályai szerint olyan területnek minősül vagy minősülhet a jövőben, amelyen Malaysia jogai gyakorolhatók az élő vagy holt természeti kincsek feltárása és kiaknázása tekintetében;

b) a „Magyar Népköztársaság” kifejezés földrajzi értelemben használva jelenti a Magyar Népköztársaság területét;

c) az „egyik Szerződő Állam” és a „másik Szerződő Állam” kifejezés a Magyar Népköztársaság vagy Malaysiát jelenti, ahogyan a szövegösszefüggés kívánja;

d) a „személy” kifejezés magában foglalja a természetes személyt, a társaságot és minden más olyan személyi egyesülést, amelyet az adóztatás szempontjából személynek tekintenek;

e) a „társaság” kifejezés jelenti a jogi személyeket vagy azokat a jogalanyokat, amelyeket az adóztatás szempontjából jogi személyeknek tekintenek;

f) „az egyik Szerződő Állam vállalkozása” és a „másik Szerződő Állam vállalkozása” kifejezés az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy, illetőleg a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy által folytatott vállalkozást jelent;

g) az „adó” kifejezés jelenti a magyar adót vagy a malaysiai adót, ahogyan a szövegösszefüggés kívánja;

h) az „állampolgár” kifejezés jelenti:

(i) mindazokat a természetes személyeket, akik az egyik Szerződő Állam állampolgárságával rendelkeznek;

(ii) mindazokat a jogi személyeket, személyi társaságokat, társulásokat és más jogalanyokat, amelyeknek ez a jogi helyzete az egyik Szerződő Állam jogszabályaiból származik;

i) a „nemzetközi forgalom” kifejezés jelent minden olyan szállítást, amelyet egy olyan vállalkozás által üzemeltetett tengeri hajó vagy légi jármű bonyolít le, amelynél a tényleges üzletvezetés helye az egyik Szerződő Államban van, kivéve, ha a tengeri hajót vagy a légi járművet csak a másik Szerződő Államban levő helyek között üzemeltetik;

j) az „illetékes hatóság” kifejezés

(i) Malaysia esetében a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott képviselőjét; és

(ii) a Magyar Népköztársaság esetén a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott képviselőjét

jelenti.

2. A Megállapodásnak az egyik Szerződő Állam által történő alkalmazásánál, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván, bármely, abban meg nem határozott kifejezésnek olyan értelme van, mint amilyent arra nézve ennek az Államnak azokra az adókra vonatkozó jogszabályai megállapítanak, amelyekre a Megállapodás alkalmazást nyer.

4. Cikk

Lakóhely az adó szempontjából

1. A Megállapodás értelmében az ”egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy„ kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek az Államnak az adójogszabályai szerint lakóhelye, állandó tartózkodási helye, üzletvezetésének helye vagy más hasonló ismérv alapján ebben az Államban bír illetőséggel.

2. Amennyiben egy természetes személy az 1. bekezdés rendelkezései szerint mindkét Szerződő Államban illetőséggel bír, helyzete a következő szabályok szerint határozandó meg:

a) ez a személy abban az Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik. Ha mindkét Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban az Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja);

b) amennyiben nem határozható meg, hogy a személy létérdekeinek központja melyik Államban van, vagy ha az Államok egyikében sem rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban az Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben szokásos tartózkodási helye van;

c) amennyiben a személynek mindkét Államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye, úgy abban az Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelynek az állampolgára;

d) amennyiben a személy mindkét Államnak vagy egyiknek sem állampolgára, úgy a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.

3. Amennyiben más, mint egy természetes személy az 1. bekezdés rendelkezései szerint mindkét Szerződő Államban illetőséggel bír, úgy abban az Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben tényleges üzletvezetésének helye van.

5. Cikk

Telephely

1. A Megállapodás értelmében a „telephely” kifejezés állandó üzleti berendezést jelent, amellyel a vállalkozás üzleti tevékenységét egészben vagy részben kifejti.

2. A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen:

a) a vezetés helyét;

b) a fiókot;

c) az irodát;

d) a gyártelepet;

e) a műhelyt;

f) a bányát, az olaj- és földgázkutat, a kőfejtőt vagy a természeti kincsek - beleértve a faanyagot vagy más erdőgazdasági terméket - kiaknázására szolgáló bármely más telepet;

g) a farmot vagy ültetvényt;

h) az építési kivitelezést vagy szerelést, ha időtartama hat hónapot meghalad.

3. Tekintet nélkül e cikk előző rendelkezéseire, nem tekintendők „telephelynek”:

a) azok a berendezések, amelyeket kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak raktározására, kiállítására vagy kiszolgáltatására használnak;

b) a vállalkozás javainak vagy áruinak olyan készletei, amelyeket kizárólag raktározás, kiállítás vagy kiszolgáltatás céljából tartanak;

c) a vállalkozás javainak vagy áruinak olyan készletei, amelyeket kizárólag abból a célból tartanak, hogy azokat egy másik vállalkozás feldolgozza;

d) az állandó üzleti berendezés, amelyet kizárólag abból a célból tartanak fenn, hogy a vállalkozás részére javakat vagy árukat vásároljanak, vagy információkat szerezzenek;

e) az állandó üzleti berendezés, amelyet kizárólag abból a célból tartanak fenn, hogy a vállalkozás részére bármely más, előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenységet folytassanak;

f) az állandó üzleti berendezés, amelyet kizárólag az a)-e) pontokban említett tevékenységek valamely kombinációjára tartanak fenn, feltéve, hogy az üzleti berendezésnek ebből a kombinációból származó tevékenysége előkészítő vagy kisegítő jellegű.

4. Az egyik Szerződő Állam vállalkozása telephellyel bírónak tekintendő a másik Szerződő Államban, ha ebben a másik Államban hat hónapnál hosszabb időn keresztül felügyeleti tevékenységet folytat az ott folyó építési kivitelezéssel vagy szereléssel kapcsolatban.

5. Az egyik Szerződő Államban a másik Szerződő Állam vállalkozása érdekében tevékenykedő személy (kivéve az alkuszt, bizományost vagy más független képviselőt, akikre a 6. bekezdés alkalmazandó), az elsőként említett Államban telephelynek tekintendő, ha

a) az elsőként említett Államban meghatalmazása van, amellyel ott rendszeresen él, arra, hogy a vállalkozás nevében szerződéseket kössön, kivéve, ha tevékenysége arra korlátozódik, hogy a vállalkozás részére javakat vagy árukat vásároljon;

b) az elsőként említett Államban annak a vállalkozásnak a javait vagy áruit tartja, amelyből rendszeresen megrendeléseket teljesít a vállalkozás érdekében; vagy

c) az elsőként említett Államban előállítja vagy feldolgozza a vállalkozás részére annak javait vagy áruit.

6. Az egyik Szerződő Állam vállalkozását nem lehet úgy tekinteni, mintha annak a másik Szerződő Államban telephelye lenne csupán azért, mert tevékenységét ebben a másik Államban alkusz, bizományos vagy más független képviselő útján fejti ki, amennyiben ezek a személyek rendes üzleti tevékenységük keretében járnak el.

Ha azonban az ilyen képviselő teljesen vagy csaknem teljesen ennek a vállalkozásnak az érdekében tevékenykedik, úgy nem tekintendő független képviselőnek, ha a képviselő és a vállalkozás közti ügyletek olyan feltételek mellett jönnek létre, amelyek különböznek azoktól, amelyek független vállalkozások között jönnének létre.

7. Az a tény, hogy az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró társaság egy olyan társaságot ural vagy azt egy olyan társaság uralja, amely a másik Szerződő Államban illetőséggel bír vagy ott (akár telephely útján, akár más módon) fejti ki tevékenységét, önmagában még nem teszi egyik társaságot sem a másik telephelyévé.