6. Cikk

Ingatlan vagyonból származó jövedelem

1. Az olyan jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy a másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyonból élvez, ebben a másik Államban adóztatható.

2. A Megállapodás értelmében az „ingatlan vagyon” kifejezést annak a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint kell meghatározni, amelyben ez a vagyon fekszik. Ez a kifejezés minden esetben magában foglalja az ingatlan vagyon tartozékait, a mező- és erdőgazdasági üzemek élő és holt felszerelését, azokat a jogokat, amelyekre a földtulajdonra vonatkozó magánjogi rendelkezések nyernek alkalmazást, az ingatlan vagyon haszonélvezeti jogát és az ásványlelőhelyek, olaj- és földgázkutak, kőfejtők és a természeti kincsek - beleértve a faanyagot vagy más erdőgazdasági terméket - kitermelésére szolgáló más helyek kiaknázásáért vagy kiaknázásának jogáért járó változó vagy állandó térítésekre vonatkozó jogokat. Tengeri hajók, folyami hajók és légi járművek nem tekintendők ingatlan vagyonnak.

3. Az 1. bekezdés rendelkezései alkalmazandók az ingatlan vagyon közvetlen használatából, bérbeadásából vagy használatának minden más formájából származó jövedelemre.

4. Az 1. és 3. bekezdések rendelkezései a vállalkozás ingatlan vagyonából származó jövedelemre és a szabad foglalkozás gyakorlására szolgáló ingatlan vagyonból származó jövedelemre is alkalmazandók.

7. Cikk

Vállalkozási nyereség

1. Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás tevékenységét a másik Szerződő Államban egy ott levő telephely útján fejti ki. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejti ki tevékenységét, úgy a vállalkozás nyeresége a másik Államban adóztatható, azonban csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a telephelynek tudható be.

2. A 3. bekezdés rendelkezéseit fenntartva, ha az egyik Szerződő Állam vállalkozása tevékenységét a másik Szerződő Államban egy ott levő telephely útján fejti ki, úgy ennek a telephelynek mindegyik Szerződő Államban azokat a nyereségeket kell betudni, amelyeket akkor érhetne el, ha azonos vagy hasonló tevékenységet azonos vagy hasonló feltételek mellett mint önálló vállalkozás fejtene ki, és azzal a vállalkozással lebonyolított forgalmában, amelynek telephelye, teljesen független lenne.

3. A telephely nyereségének megállapításánál levonhatók a telephely miatt felmerült, elfogadható módon megállapított költségek, beleértve az üzletvezetési és általános ügyviteli költségeket, tekintet nélkül arra, hogy abban az Államban merültek-e fel, ahol a telephely fekszik, vagy máshol.

4. Ha az illetékes hatóság rendelkezésére álló információ nem elegendő a vállalkozás telephelyének betudandó nyereség megállapításához, úgy az e cikkben foglaltak nem érintik ezen Állam jogszabályainak alkalmazását, amelyek egy személy adózási kötelezettségének becslés útján történő megállapítására vonatkoznak, feltéve, hogy a jogszabályokat, amennyire az illetékes hatóság rendelkezésére álló információ megengedi, e cikk alapelvével összhangban alkalmazzák.

5. A telephelynek nem tudható be nyereség javaknak vagy áruknak ezen telephely által a vállalkozás részére történő puszta vásárlása miatt.

6. Az előző bekezdések céljaira a telephelynek betudandó nyereségeket évről évre azonos módon kell megállapítani, hacsak alapos és elégséges ok nincs az ellenkezőjére.

7. Amennyiben a nyereség olyan jövedelemtételeket tartalmaz, amelyekkel a Megállapodás más cikkei külön foglalkoznak, úgy azoknak a cikkeknek a rendelkezéseit e cikk rendelkezései nem érintik.

8. Cikk

Hajózás és légi közlekedés

1. Az a nyereség, amely légi járműveknek a nemzetközi forgalomban való üzemeltetéséből származik, csak abban a Szerződő Államban adóztatható, ahol a vállalkozás tényleges üzletvezetésének helye van.

2. Ha egy vállalkozás, amelynek tényleges üzletvezetési helye az egyik Szerződő Államban van, jövedelmet élvez a másik Szerződő Államból tengeri hajóknak a nemzetközi forgalomban való üzemeltetéséből, úgy ez a jövedelem ebben a másik Szerződő Államban adóztatható, de az ilyen jövedelemre a másik Államban kivethető adót csökkenteni kell az ilyen adó 50 százalékának megfelelő összeggel.

3. Az 1. és 2. bekezdések alkalmazandók arra a nyereségrészre is, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy tengeri hajók vagy légi járművek üzemeltetéséből élvez valamely poolban, közös üzemeltetésben vagy nemzetközi üzemeltetésű szervezetben való részvétel útján.

9. Cikk

Kapcsolt vállalkozások

Amennyiben

a) az egyik Szerződő Állam vállalkozása közvetlenül vagy közvetve a másik Szerződő Állam vállalkozásának üzletvezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében részesedik, vagy

b) ugyanazok a személyek közvetlenül vagy közvetve az egyik Szerződő Állam vállalkozásának és a másik Szerződő Állam vállalkozásának üzletvezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében részesednek,

és ezekben az esetekben a két vállalkozás egymás között kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataikra tekintettel olyan feltételekben állapodik meg, vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, e feltételek miatt azonban nem ért el, ennek a vállalkozásnak a nyereségéhez hozzászámítható és megfelelően megadóztatható.

10. Cikk

Osztalék

1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró társaság a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személynek fizet, ebben a másik Államban adóztatható.

2. Az osztalék, amelyet a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró társaság egy Malaysiában illetőséggel bíró személynek fizet, a Magyar Népköztársaságban megadóztatható a Magyar Népköztársaság jogszabályai szerint, de ha a kedvezményezett az osztalék haszonhúzója, az így megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 10 százalékát.

3. Az osztalék, amelyet egy Malaysiában illetőséggel bíró társaság a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személynek fizet, amennyiben az az osztalék haszonhúzója, ki lesz véve Malaysiában minden olyan adó alól, amely az osztalékra megállapítható a társaság jövedelme tekintetében megállapítható adón felül. Ez a bekezdés nem érinti a malaysiai jogszabályok rendelkezéseit, melyek szerint az az adó, melyet osztalékkal kapcsolatban egy Malaysiában illetőséggel bíró társaság fizet, amelyikből a malaysiai adót levonták vagy vélhetőleg levonták, ki lehessen igazítva annak az adómértéknek megfelelően, amelyet az osztalék fizetésének évét közvetlenül követő malaysiai adózási évre megállapítanak.

4. Az e cikkben használt „osztalék” kifejezés részvényekből vagy nyereségrészesedést biztosító más jogokból, kivéve a követeléseket, származó jövedelmet, valamint egyéb társasági jogokból származó olyan jövedelmet jelent, mely annak az Államnak a joga szerint, amelyben a nyereséget felosztó társaság illetőséggel bír, a részvényekből származó jövedelemmel azonos adóztatási elbírálás alá esik.

5. Az 1., 2. és 3. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztalék egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, egy ott levő telephely útján tevékenységet fejt ki, és az érdekeltség, mely után az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez tartozik. Ebben az esetben a 7. Cikk rendelkezései nyernek alkalmazást.

6. Ha az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró társaság nyereséget vagy jövedelmet élvez a másik Szerződő Államból, úgy ez a másik Állam nem adóztathatja meg a társaság által fizetett osztalékot, kivéve, ha az osztalékot ebben a másik Államban illetőséggel bíró személynek fizetik, vagy ha az érdekeltség, amely után az osztalékot fizetik, ténylegesen ebben a másik Államban levő telephelyhez tartozik, sem pedig a társaság fel nem osztott nyereségét nem veheti a társaság fel nem osztott nyeresége után kivetett adó alá, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy részben ebben a másik Államban elért nyereségből vagy jövedelemből áll.

11. Cikk

Kamat

1. A kamat, amely az egyik Szerződő Államból származik, és amelyet a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személynek fizetnek, ebben a másik Államban adóztatható.

2. Mindazonáltal ez a kamat abban a Szerződő Államban is, amelyből származik, ennek az Államnak a jogszabályai szerint megadóztatható, de ha a kedvezményezett a kamat haszonhúzója, az így megállapított adó nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 15 százalékát.

3. Tekintet nélkül a 2. bekezdés rendelkezéseire, az a kamat, amelyre a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy haszonélvezőként jogosult, ki van véve a malaysiai adózás alól, ha a kölcsön vagy más adósság, amely után a kamatot fizetik, Malaysia 1967. évi Jövedelemadó törvényének 2 (1) fejezete szerint meghatározott, jóváhagyott kölcsön.

4. Tekintet nélkül a 2. bekezdés rendelkezéseire, az egyik Szerződő Államból származó és a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személynek fizetett kamat csak ebben a másik Államban adóztatható, amennyiben azt fizetik

a) ezen másik Állam Kormányának;

b) ezen másik Állam Központi Bankjának; vagy

c) egy olyan kölcsön után, amelyet ennek a másik Államnak a Kormánya nyújt, biztosít, vagy amelyért az kezességet vállal, és amely kölcsönről a Szerződő Államok illetékes hatóságai megállapodhatnak.

5. Az e cikkben használt „kamat” kifejezés mindenfajta követelésből származó jövedelmet jelent, akár biztosítva van jelzálogjoggal, akár nem, és akár ad jogot az adós nyereségeiben való részesedésre, akár nem, különösen pedig állami kölcsönökből és kötvényekből vagy adósságlevelekből származó jövedelmet jelent.

6. Az 1., 2. és 3. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha a kamat egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyből a kamat származik, egy ott levő telephely útján tevékenységet fejt ki, és a követelés, amely után a kamatot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez tartozik. Ebben az esetben a 7. Cikk rendelkezései nyernek alkalmazást.

7. A kamat akkor tekintendő az egyik Szerződő Államból származónak, ha a kamatot fizető maga ez az Állam, annak politikai egysége, helyi hatósága, vagy ebben az Államban illetőséggel bíró személy. Ha azonban a kamatot fizető személynek függetlenül attól, hogy bír-e illetőséggel az egyik Szerződő Államban vagy nem, az egyik Szerződő Államban telephelye van, amellyel kapcsolatban a tartozás, amely után a kamatot fizetik, felmerült, és ezt a kamatot ez a telephely viseli, úgy az ilyen kamat abból az Államból származónak tekintendő, amelyben a telephely van.

8. Ha a kamatot fizető személy és a kamat haszonhúzója vagy mindkettő és egy másik személy között különleges kapcsolatok állnak fenn és emiatt a fizetett kamat összege azon követeléshez mérten, amely után fizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a kamatot fizető és a kamat haszonhúzója ilyen kapcsolatok nélkül megállapodtak volna, úgy e cikk rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a fizetett többletösszeg mindegyik Szerződő Állam jogszabályai szerint és a Megállapodás más rendelkezéseinek figyelembevételével adóztatható.