1993. évi LXIV. törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és Izrael Állam Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Jeruzsálemben, az 1991. évi május hó 14. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről1

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság Kormánya és Izrael Állam Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Jeruzsálemben, az 1991. évi május hó 14. napján aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1992. szeptember 14-én megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1992. szeptember 14-én hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Köztársaság Kormánya
és Izrael Állam Kormánya között
a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről

A Magyar Köztársaság Kormánya és Izrael Állam Kormánya

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy elmélyítsék a két ország számára kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést,

ATTÓL A SZÁNDÉKTÓL VEZETVE, hogy kedvező feltételeket teremtsenek mindegyik Fél beruházóinak a másik Fél területén megvalósuló beruházásaihoz,

és

FELISMERVE, hogy a beruházások elősegítése és kölcsönös védelme a jelen Megállapodás alapján ösztönzi az egyéni üzleti kezdeményezéseket és növeli mindkét ország prosperitását,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Meghatározások

A jelen Megállapodás szempontjából:

1. A „beruházások” kifejezés magában foglal mindenfajta vagyoni értéket, amely az egyik Szerződő Fél beruházóinak olyan gazdasági társaságokban vagy vegyes vállalatokban való részvételével kapcsolatos, amelyeket a másik Szerződő Fél törvényei szerint hoztak létre vagy jegyeztek be, különösen, de nem kizárólag:

a) ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb vagyoni értékre vonatkozó dologi jogot;

b) részvényeken, mindenfajta kötvényeken és más, társaságokban való érdekeltségen alapuló jogokat;

c) pénzre szóló követelést, good-will-t és egyéb vagyoni értéket, valamint bármilyen gazdasági értékkel bíró szolgáltatást;

d) szellemi tulajdonjogot, technikai eljárásokat és know-how-t;

e) törvény vagy szerződés által nyújtott üzleti koncessziókat, beleértve a természeti kincsek felkutatását, művelését, kitermelését vagy kiaknázását.

2. A jelen Megállapodás értelmében a vagyoni érték beruházási formájában bekövetkező változás nem érinti a beruházás jellegét. A jelen Megállapodás rendelkezései alkalmazandók mindkét Szerződő Fél jogaira és kötelességeire olyan beruházások vonatkozásában, melyeket 1973. január 1-jén, vagy ez után létesítettek.

3. A „beruházó” kifejezés magában foglalja:

a) azokat a természetes személyeket, akik a Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően annak állampolgárai vagy állandó lakosai, és akik a másik Szerződő Félnek egyidejűleg nem állampolgárai; vagy

b) társaságokat, beleértve vállalatokat, cégeket, vagy bejegyzett, illetve az érintett Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően létrehozott társulásokat, melyeket a másik Szerződő Fél beruházói sem közvetlenül, sem közvetve nem tartanak ellenőrzésük alatt.

4. A „jövedelem” kifejezés beruházásból származó összeget jelent, különösen, de nem kizárólag, magában foglalja az osztalékot, a nyereséget, a kamatot, a tőkehozadékot, a jogdíjat vagy egyéb díjakat.

5. A „terület” kifejezés mindkét Szerződő Fél vonatkozásában a Szerződő Fél területét jelenti.

6. A „Szerződő Fél” kifejezés a szöveg értelmétől függően Izrael Állam Kormányát, illetve a Magyar Köztársaság Kormányát jelenti.

2. Cikk

Beruházások elősegítése és védelme

1. Mindegyik Szerződő Fél elősegíti és kedvező feltételeket hoz létre a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaihoz, valamint törvényeivel összhangban engedélyezi ezeket.

2. Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél beruházói által a területén létrehozott beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesíti, valamint teljes védelmet és biztonságot nyújt nekik. Egyik Szerződő Fél sem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésekkel a másik Szerződő Fél beruházói által a területén létrehozott beruházások irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét, vagy a beruházások feletti rendelkezést.

3. Cikk

Legnagyobb kedvezményes elbánás

1. Egyik Szerződő Fél sem részesítheti - saját területén - a másik Szerződő Fél beruházásait vagy beruházóinak jövedelmét olyan elbánásban, amely kedvezőtlenebb, mint amit a saját beruházásainak vagy beruházói jövedelmének, illetve mint amit bármely harmadik állam beruházásainak vagy beruházói jövedelmének nyújt.

2. Egyik Szerződő Fél sem részesíti - saját területén - a másik Szerződő Fél beruházóit kedvezőtlenebb elbánásban beruházásaik irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét, vagy a beruházások feletti rendelkezést illetően, mint amelyet saját beruházóinak vagy bármely harmadik állam beruházóinak nyújt.

4. Cikk

Kártérítés

1. Az egyik Szerződő Fél beruházóit, akiknek beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború vagy más fegyveres összetűzés, forradalom, szükségállapot, felkelés, lázadás, vagy hasonló esemény következtében kárt szenvednek, a másik Szerződő Fél a visszaszolgáltatás, kártérítés, vagy más rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti, amely nem lehet kedvezőtlenebb, mint amelyet a saját beruházóinak, illetve bármely harmadik állam beruházóinak nyújt. Az ilyen fizetések szabadon átutalhatók.

2. A jelen Cikk 1. bekezdésétől függetlenül az egyik Szerződő Fél beruházói, akik a fenti bekezdésben leírt bármely helyzetben kárt szenvednek a másik Szerződő Fél területén azért, mert

a) annak haderői vagy hatóságai a tulajdonát igénybe vették, vagy

b) annak haderői vagy hatóságai a tulajdonát - nem harci tevékenység során - tönkretették, s ezt a helyzet nem követelte meg,

visszaszolgáltatásban, vagy más megfelelő kártalanításban részesülnek. Az ilyen fizetések szabadon átutalhatók.

5. Cikk

Kisajátítás

1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait nem lehet a másik Szerződő Fél területén államosítani, kisajátítani, vagy ellenük olyan intézkedést hozni, amely az államosítással és kisajátítással („kisajátítás”) egyenértékű, kivéve, ha ezt a másik Szerződő Fél belső helyzetével kapcsolatos közérdekből teszik, nem megkülönböztető alapon, azonnali, megfelelő és hatékony kártérítés ellenében. Az ilyen kártérítés összege megfelel a kisajátított beruházásnak a kisajátítást közvetlenül megelőző, vagy a közelgő kisajátítás közismertté válását megelőző időszak piaci értékének - a korábbi alkalmazandó -, magában foglalja a fizetés napjáig bezárólag a törvény által meghatározott kamatot, késedelem nélkül teljesítendő, ténylegesen megvalósítandó és szabadon átutalható. Az érintett beruházóknak a kisajátítást végző Szerződő Fél törvényei értelmében joguk van ahhoz, hogy annak a Szerződő Félnek egy igazságszolgáltatási vagy más független hatósága azonnali hatállyal a jelen bekezdésben foglalt elvek szerint felülvizsgálja ügyét és értékelje beruházását.

2. Amennyiben az egyik Szerződő Fél egy olyan, az 1. Cikk (3) bekezdés értelmezése szerinti vállalat vagyonát kisajátítja, amely a területén érvényes jogszabályok szerint jött létre vagy lett bejegyezve, és amelyben a másik Szerződő Fél beruházói részvényekkel, vagy egyéb tulajdonosi joggal rendelkeznek, biztosítja, hogy a jelen Cikk (1) bekezdését oly mértékben alkalmazza, amennyiben ez szükséges az azonnali, megfelelő és hatékony kártérítés biztosításához, a másik Szerződő Fél azon beruházóinak beruházásait illetően, akik ilyen részvényekkel, vagy egyéb tulajdonosi joggal rendelkeznek.

6. Cikk

A beruházás és jövedelem repatriálása

1. Mindegyik Szerződő Fél a beruházásokkal kapcsolatban garantálja a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaik és jövedelmük korlátozás nélküli átutalását. Az átutalást késedelem nélkül abban a szabadon átváltható valutában kell teljesíteni, amelyben az eredeti beruházás megtörtént, vagy abban, amelyben a beruházó és az érintett Szerződő Fél megállapodik. Amennyiben a beruházó nem állapodott meg másban, az átutalást a hatályos árfolyamszabályok szerint az átutalás napján érvényben lévő árfolyamon kell teljesíteni.

2. Az (1) bekezdés ellenére Izrael Állam nem alkalmazza a jelen Cikket a következő beruházási kategóriák esetében:

a) Izraeli bankokban új izraeli sekelben tartott minden fajta betét, beleértve a bármilyen lejáratú takarékbetéteket és nyugdíjalapokat.

b) Izrael Kormánya, vagy izraeli bankok által kiadott és garantált, új izraeli sekelben váltott kötvények és opciók, valamint olyan befektetési alapokban történő befektetések, amelyek ilyen típusú kötvényeket vásárolnak. Azok a banki részvények, melyek az izraeli kormány törlesztéseire jogosultak az 1983-as banki részvényekről szóló rendezés keretében, szintén beletartoznak ebbe a kategóriába.

c) Izraeli illetőségű közkereseti társaságokba vagy nem bejegyzett cégekbe történt beruházások.

7. Cikk

Kivételek

A jelen Megállapodás azon rendelkezései, melyek szerint egyik Szerződő Fél sem részesíti a másik Szerződő Fél beruházóit olyan elbánásban, amely kedvezőtlenebb, mint amit bármely harmadik állam beruházóinak nyújt, nem kötelezhetik az egyik Szerződő Felet arra, hogy a másik beruházóit olyan elbánásban, kedvezményben vagy előnyben részesítse, amely nemzetközi megállapodásból, vagy az alábbi feltételekből következik:

a) bármilyen jelenlegi vagy jövőben létrehozandó vámunió, regionális gazdasági szervezet, szabadkereskedelmi területi megállapodás, vagy más hasonló nemzetközi megállapodás, amelynek valamelyik Szerződő Fél tagja, vagy tagja lehet, vagy

b) bármilyen nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely teljes egészében vagy főképpen az adózásra vonatkozik, vagy bármilyen hazai jogszabály, amely teljes mértékben vagy főképpen az adózásra vonatkozik.

8. Cikk

Hivatkozás a Beruházási Viták Rendezésének
Nemzetközi Központjára

1. A Szerződő Felek ezennel hozzájárulnak ahhoz, hogy a Washingtonban, 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az „Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény” értelmében az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személyei közötti, az előbbinek az utóbbi