1993. évi LXXVI. törvény

a szakképzésről1

Az Országgyűlés abból a felismerésből kiindulva, hogy

- a Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, a nemzetgazdaság követelményeihez és a munkaerőpiac igényeihez igazodó rugalmas és differenciált szakképzési rendszer alakuljon ki, és ezzel járuljon hozzá a gazdaság fejlődéséhez,

- az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog érvényesülése, továbbá a munkában való részvétel érdekében biztosított legyen az első szakképesítés, valamint a foglalkoztatáshoz szükséges esélyegyenlőségen alapuló szakmai ismeretek megszerzésének lehetősége,

a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya kiterjed - a felsőoktatásnak minősülő szakképzés, valamint az iskolarendszeren kívüli közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat hatósági jellegű szakképzései kivételével - minden olyan szakképzésre, amely

a) a szakképesítést megalapozó szakmai alapképzésre;

b) valamely munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítés megszerzésére;

c) a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítására;

d) a hátrányos helyzetűeket, a megváltozott munkaképességűeket rehabilitáló képzésre; valamint

e) az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzésre

irányul.

A szakképzés intézményei

2. § (1) A szakképzés intézményei:

a) a szakközépiskola;

b) a szakmunkásképző iskola és szakiskola [a továbbiakban a szakmunkásképző iskola és a szakiskola együtt: szakiskola; az a)-b) pont alattiak együtt: szakképző iskola];

c) a munkaerőfejlesztő és -képző központ.

(2) A szakképző iskola létesítésére és fenntartására a közoktatási törvény, a munkaerőfejlesztő és -képző központ létesítésére és fenntartására a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló - többször módosított - 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Foglalkoztatási törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Iskolarendszeren kívüli szakképzést az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező természetes és jogi személyek, illetőleg ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak. [Az (1) és a (3) bekezdésekben foglaltak a továbbiakban együtt: szakképzést folytató intézmény.]

Az Országos Képzési Jegyzék

3. § (1) Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) tartalmazza.

(2) Az OKJ-ben kell meghatározni

a) a szakképesítés megnevezését;

b) a szakképesítés iskolai rendszerű szakképzésben történő megszerzéséhez szükséges képzés időtartamát, az elméleti és gyakorlati képzési idő feltüntetésével;

c) az iskolai előképzettséget;

d) az egyéni felkészüléssel (magántanulással) megszerezhető szakképesítéseket; továbbá

e) a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított minisztert, ideértve a Központi Statisztikai Hivatal elnökét is (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter).

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül szakképzés folytatható más, a szakképzést folytató intézmény által megjelölt, az állam által nem elismert szakképesítés megszerzésére is.

MÁSODIK RÉSZ

A szakképzés irányítási rendszere

4. § (1) A munkaügyi miniszter a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben

a) rendeletben kiadja az OKJ-t;

b) meghatározza a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat);

c) meghatározza a külföldön szerzett szakképesítés honosításának feltételeit.

(2) A munkaügyi miniszter az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében

a) meghatározza a tanulókat e törvény 48. §-a alapján megillető juttatások részletes szabályait;

b) meghatározza a szakképzés megszervezésére és a gyakorlati képzési helyek létesítésére vonatkozó feltételeket;

c) meghatározza a szakmai tantárgyakat;

d) gondoskodik a szakmai tantárgyak központi programjainak (tanterveinek), tankönyveinek és egyéb tanulmányi segédleteinek kidolgozásáról, kiadásáról és forgalmazásáról;

e) továbbképzéseket szervez a szaktanácsadók, továbbá a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok számára;

f) szervezi a hatáskörébe tartozó országos tanulmányi versenyeket;

g) ellátja a Szakképzési Alappal kapcsolatosan külön törvényben meghatározott feladatokat.

(3) A munkaügyi miniszter

a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörét a művelődési és közoktatási miniszterrel együtt;

b) a (2) bekezdés b)-f) pontjaiban meghatározott hatásköreit a művelődési és közoktatási miniszterrel, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörét ezen kívül a szakképesítésért felelős miniszterrel is egyetértésben;

c) a (2) bekezdés c)-f) pontjaiban meghatározott hatásköreit a szakképesítésért felelős miniszter javaslata alapján

gyakorolja.

5. § (1) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítés tekintetében

a) javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre, az iskolai rendszerű szakképzésben a képzés időtartamára, a szakmai tantárgyakra;

b) meghatározza a szakképesítés szakmai követelményeit (a továbbiakban: szakmai követelmény);

c) javaslatot tesz a szakmai vizsgaszabályzat ágazatát érintő kérdéseire;

d) megbízza a szakmai vizsgabizottság elnökét;

e) ellátja a Szakképzési Alappal kapcsolatosan külön törvényben meghatározott feladatokat.

(2) A több ágazatba tartozó szakképesítés esetében, vagy ahol az ágazati hovatartozás egyértelműen nem állapítható meg, a szakképesítésért felelős miniszter feladatait az érdekeltek megállapodása szerinti miniszter, ennek hiányában a munkaügyi miniszter látja el.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl a 4. § (2) bekezdés c)-f) pontjaiban meghatározott hatásköröket

a) az egészségügyi és szociális gazdasági ágazat tekintetében a népjóléti miniszter;

b) a mező- és erdőgazdaság, élelmiszeripar gazdasági ág, az elsődleges faipar és fafeldolgozás, valamint a földmérés és térképészet gazdasági ágazat tekintetében a földművelésügyi miniszter;

c) az oktatás és kulturális ágazat tekintetében a művelődési és közoktatási miniszter

gyakorolja.

(4) A 4. § (2) bekezdés c)-f) pontjaiban meghatározott hatásköröket - az ágazatába tartozó szakképesítés tekintetében - a munkaügyi miniszterrel kötött megállapodás alapján a szakképesítésért felelős miniszter gyakorolja.

6. § (1) A munkaügyi miniszter a szakképesítésért felelős miniszterrel együttműködve a szakképzés tartalmi fejlesztésére, képesítési követelményeinek hazai és nemzetközi összehangolására, a szakképzési információs központ működtetésére, a munkaerőpiaci és az iskolai rendszerű képzések koordinálására, a szakmastruktúra folyamatos fejlesztésére, az országos szaktanácsadásra, a pedagógusok szakmai továbbképzésének szervezésére, a tanulmányi versenyek rendezésére, az innováció támogatására központi fejlesztő-szolgáltató intézetként működteti a Nemzeti Szakképzési Intézetet.

(2) Az 5. § (3) bekezdése szerinti miniszter a feladatai ellátására fejlesztő-szolgáltató intézetet működtethet.

7. § (1) A gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján az 5. § (1) bekezdés a)-d) pontokban meghatározott feladatokat elláthatja.

(2) Ha a gazdasági kamara az (1) bekezdés szerinti feladatát bármilyen bekövetkezett ok miatt nem tudja ellátni, a szakképesítésért felelős miniszter köteles intézkedni a feladat visszavételéről.

(3) A gazdasági kamara meghatározhatja azoknak a szakképesítéseknek a körét és követelményeit, amelyekre az 1. § c) pontjában foglaltak céljából mesterképzés folytatható, illetőleg mestervizsgáztatás szervezhető.

(4) A mesterképzés és -vizsgáztatás feltételeiről a gazdasági kamara gondoskodik.

8. § (1) A szakképzési érdekegyeztetés ellátására azonos arányban a munkavállalók és a munkáltatók országos érdekképviseleti szervezetei, illetőleg a gazdasági kamarák, valamint a szakképesítésért felelős miniszterek képviselőiből álló háromoldalú Országos Képzési Tanács (a továbbiakban: OKT) működik.

(2) Az OKT az ügyrendjét maga határozza meg.

(3) Az OKT a szakképzés tekintetében

a) véleményt nyilvánít és állásfoglalást alakít ki a szakképzési rendszer fejlesztését érintő kérdésekben;

b) véleményezi a szakképzést érintő jogszabálytervezeteket;

c) véleményezi a megszerezhető szakképesítések körét, javaslatot tesz új szakképesítés bevezetésére;

d) tananyagok, valamint szakmai követelmények és új eljárások kifejlesztéséhez anyagi forrásokat biztosíthat;

e) szakképzéshez, képzési szolgáltatáshoz és intézményfejlesztéshez saját forrásaiból - a vonatkozó jogszabályok és az általa meghatározott feltételek szerint - támogatást nyújthat;

f) ellenőrzi és értékeli az általa támogatott szakképzés és tanácsadás eredményességét, valamint a tananyagok és a szakmai vizsgakövetelmények alkalmazását;

g) ajánlásokat tesz a képző központ működésével kapcsolatos érdekegyeztetési tevékenységre vonatkozóan;

h) ellátja a munkaerőpiaci képzés tekintetében a külön törvényben meghatározott feladatait;

i) évente felülvizsgálja a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vett és szakképesítést szerzett kezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeinek a tapasztalatait, különös tekintettel a fiatalkorúak munkanélküliségére és ajánlásokat tesz a szakképzést folytató intézmények fenntartói számára.

9. § A megyei (fővárosi) munkaügyi tanács ellátja a szakképzési érdekegyeztetés területi szintű feladatait.

HARMADIK RÉSZ

A szakképzés követelményei, a szakmai vizsga

10. § (1) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésekhez egységes szakmai követelményt kell előírni.

(2) A szakképzést folytató intézmény az egységes szakmai követelmény keretei között kialakítja szakmai tevékenységét, helyi szakmai programokat dolgozhat ki.

11. § A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt - megegyező tartalmú - szakmai követelmények teljesítésébe be kell számítani.