(2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy
a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt;
b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;
c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;
d) szülei vallási meggyőződésének megfelelően nem állami, illetve nem önkormányzati iskolában részesüljön nevelésben és oktatásban, továbbá, hogy szülei vallási vagy világnézeti meggyőződésének megfelelően az állami, illetve
önkormányzati iskolában a közoktatás egész tartama alatt hit- és vallásoktatásban részesüljön.
(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy
a) kollégiumi, napköziotthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön;
b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül;
c) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.);
d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;
e) hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;
f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek;
g) szervezett formában véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról és az őt érintő kérdésekről, tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, személyét és tanulmányait érintő ügyekben az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez kérdést intézzen, s arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen, érdemi választ kapjon;
h) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;
i) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe;
j) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás;
k) választó és választható legyen a diákképviseletbe;
l) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását;
m) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön.
(2) A szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola és a szakiskola tanulóját a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja, 128. § (2) bekezdés]. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt kell érteni.
(3) A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani.
(4) Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(5) A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.
12. § A tanuló kötelessége különösen, hogy
a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;
b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének;
c) megtartsa a tanulmányi rendet, a gyakorlati képzési hely rendjét, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit;
d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
e) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
f) tiszteletet és megbecsülést tanúsítson nevelői, tanárai iránt.
A szülő jogai és kötelességei
13. § (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján minden érdekelt adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.
(2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati óvodát, iskolát válasszanak, továbbá - az e törvényben foglaltak szerint - nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.
(3) A szülő joga igényelni, hogy az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítsék, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati iskolában a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.
(4) A szülő joga, hogy gyermeke állandó lakóhelyén a polgármester segítségét kérje gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolai felvételéhez, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek szülője, gyermeke állandó lakóhelyén, a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához a szükséges feltételeket a településen megteremtsék.
14. § (1) A szülő joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról;
b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon;
c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az iskolaszék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon;
d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze (ez lehet világnézeti alapon szervezett foglalkozás is);
e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon;
f) részt vegyen az iskolaszék megválasztásában mint választó, s mint megválasztható személy;
g) kezdeményezze szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében.
(2) A szülő kötelessége különösen, hogy
a) gondoskodjon arról, hogy gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vegyen részt, illetve tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének eleget tegyen;
b) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében;
c) minden tőle elvárhatót megtegyen gyermeke fejlődéséért;
d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal;
e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.
III. FEJEZET
A KÖZOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK
A közoktatásban alkalmazottak köre
15. § (1) A nevelő és oktató munkát az e törvényben meghatározott szakképesítéssel rendelkezők (a továbbiakban: pedagógusok) végzik. A pedagógusok tevékenységét szakértők és szaktanácsadók segítik.
(2) A pedagógiai szakszolgálatokat (34. §) és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat (36. §) szakirányú felsőfokú végzettségű szakember végzi.
(3) A nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását felsőfokú végzettségű és más végzettségű szakember segíti. A nevelő és oktató munkát segítők körét e törvény 1. számú melléklete határozza meg.
(4) A közoktatási intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt.
(5) A közoktatási intézményben végzett munka jellegén, illetve természetén nem változtat az a körülmény, hogy a közoktatási intézménynek ki a fenntartója.
Alkalmazási feltételek, a munkavégzés egyes szabályai
16. § (1) A közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, illetve a Munka Törvénykönyvét e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
(2) A közoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott
a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel;
b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.
(3) A pedagógus az óvodai nevelő munka, illetve az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka keretében végzett tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
(4) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani.