1993. évi LXXX. törvény

a felsőoktatásról1

PREAMBULUM

A magyar felsőoktatás első önálló törvényi szabályozásának alapját az alkotmányos emberi jogok, az európai egyetemek Magna Chartája, valamint a társadalmi és a nemzeti lét jobb feltételeinek megteremtése iránti igény alkotja.

Ennek érdekében szabályozza e törvény a felsőoktatási intézmények rendszerét, működését, autonómiáját, az állam szerepvállalását; rendelkezéseivel biztosítva a tanítás, a tanulás, a tudomány és a művészet szabadságát.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Fejezet

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) a Magyar Köztársaság területén működő felsőoktatási intézményekre;

b) a felsőoktatási intézmények oktatóira, tudományos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, a tudományos kutatásban, továbbá a felsőoktatási intézmények feladatainak megvalósításában közvetlenül részt vevő foglalkoztatottakra;

c) a felsőoktatási intézményben igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, műszaki és szolgáltatási tevékenységet végző foglalkoztatottakra, valamint

d) e törvényben meghatározott esetekben a felsőoktatási intézménnyel közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyekre.

(2) Állami szervek részére e törvényben meghatározott hatáskörökön túlmenően a felsőoktatást érintő további jogosultságok csak törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabályban állapíthatók meg.

2. Fejezet

A felsőoktatási intézmények

2. § (1) A felsőoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, amelynek kizárólagos joga a törvény 84. §-ában meghatározott felsőfokú képzés, és a 98. §-ban megállapított felsőfokú végzettséget igazoló oklevelek kiadása.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény állami és saját vagyonnal, valamint az állami költségvetés meghatározott részéből és más kiegészítő forrásokkal gazdálkodik.

(3) Felsőoktatási intézmények: az állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főiskolák.

(4) A felsőoktatási intézmények felsorolását e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az egyetem, illetőleg a főiskola elnevezést csak az Országgyűlés által, illetve hozzájárulásával létesített, az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt, továbbá a 110. § (1) bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény használhatja.

3. § (1) Egyetem abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha alkalmas

a) legalább két tudományágban, illetőleg képzési területen, legalább két szakon folytatott, legalább négyéves egyetemi alapképzésre és szakirányú továbbképzésre;

b) tudományos kutatásra, doktori képzésre és doktori (PhD) fokozat odaítélésére; valamint

c) habilitációs eljárás lefolytatására; továbbá, ha

d) egyetemi tanárai doktori (PhD), illetve mesterfokozattal és habilitációval rendelkeznek;

e) egyetemi docensei doktori (PhD), illetve mesterfokozattal rendelkeznek.

(2) Az egyetemnek létesítésekor időarányosan, illetve működése során folyamatosan rendelkeznie kell

a) az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges személyi feltételekkel;

b) a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (e céloknak megfelelő épülettel, könyvtárral, laboratóriummal, kísérleti és gyakorlóhelyekkel, műszerekkel és más eszközökkel).

4. § (1) Főiskola abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha alkalmas

a) legalább hároméves főiskolai alapképzésre;

b) kutatási tevékenység folytatására; továbbá, ha

c) főiskolai tanárai doktori (PhD) fokozattal rendelkeznek.

(2) A 3. § (2) bekezdésben foglalt feltételeket a főiskolákra is értelemszerűen alkalmazni kell.

5. § Állami felsőoktatási intézményt az Országgyűlés létesíthet és szüntethet meg.

6. § (1) Nem állami felsőoktatási intézmény az Országgyűlés hozzájárulásával (állami elismerésével) létesíthető.

(2) A nem állami felsőoktatási intézmények létesítésekor a létesítőnek időarányosan rendelkeznie kell a 3-4. §-okban foglalt személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a folyamatos működést biztosító gazdálkodási és pénzügyi feltételekkel.

(3) Nem állami felsőoktatási intézmény állami elismerését az Országgyűlés a 3-4. §-okban, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott feltételek meghiúsulása esetén vonhatja vissza.

(4) Az Országgyűlés nem állami felsőoktatási intézmény megszüntetéséhez, az alapító kérelmére, a (3) bekezdésben nem említett okból is hozzájárulhat.

3. Fejezet

A felsőoktatási intézmények feladatai

7. § (1) A felsőoktatási intézmények feladata

a) a felsőfokú szakemberképzés;

b) felkészítés a nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítésével az értelmiségi létre;

c) felkészítés a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására, művészeti és más alkotások, eredmények létrehozására; továbbá feladata

d) a tudományok, a művészetek és a kultúra fejlesztése.

(2) A felsőoktatási intézmények az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat az oktatás, a továbbképzés, a tudományos kutatás, a művészeti és tudományszervező tevékenység, a nemzetközi oktatási és tudományos kapcsolatok ápolása, valamint a tudományos és más szolgáltatások nyújtása, az egészséges életmód és testedzés feltételeinek biztosítása révén valósítják meg.

(3) Jogszabályokban meghatározott feltételek mellett a felsőoktatási intézmények természetbeni és pénzbeli juttatásokkal, továbbá ösztöndíjakkal és más eszközökkel segíthetik képzési és kutatási feladataik megoldását.

(4) A felsőoktatási intézmények költségtérítéses szolgáltatásként, illetőleg vállalkozási tevékenységként külső megbízók számára oktatási, kutatási, fejlesztő, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatokat láthatnak el.

(5) A felsőoktatási intézmények feladataikat az oktatók, a tudományos kutatók, más foglalkoztatottak és a hallgatók együttműködésével valósítják meg.

(6) Egyetemen - főiskolai karon kívül is - folyhat főiskolai képzés.

(7) A felsőoktatási intézmények - az iskolarendszeren kívüli oktatás szabályai szerint - felső- és középfokú tanfolyami képzést, át- és továbbképzést folytathatnak, s ennek megfelelő bizonyítványt adhatnak ki.

(8) A felsőoktatási intézmények folytathatnak iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzést, felkészítést szakmai vizsgára, továbbá szakmai vizsgát bonyolíthatnak le. E tevékenységre a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. E képzésben részt vevők jogállása és képzésfinanszírozása megegyezik a szakképző iskola tanulóinak jogállásával és finanszírozásával.

8. § A felsőoktatás általános nyelve a magyar; képzés azonban bármely nemzeti és etnikai kisebbségi nyelven, és - részben vagy egészben - más nyelven is folyhat.

4. Fejezet

A felsőoktatás pénzügyi rendszere és támogatása

9. § (1) Az állami felsőoktatási intézményekben a 7. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt feladatok ellátásnak, a felsőoktatás fejlesztésének alapvető anyagi feltételeit az állam biztosítja. Ezeket a feladatokat az intézmények

a) központi költségvetési támogatás;

b) az államháztartás más alrendszereibe tartozó források;

c) tandíj és más hallgatói térítések, igénybe vett szolgáltatások díja;

d) az alap- és vállalkozási tevékenység bevétele;

e) adomány jellegű és más bevételek felhasználásával;

valamint

f) állami vagyon, illetőleg szerződés alapján, továbbá adományként kapott saját vagyon használatával látják el.

(2) A működés és a fejlesztés pénzügyi forrásait központi költségvetési előirányzatként, valamint elkülönített állami pénzalapokban kell megtervezni. E forrásokból történő finanszírozásra, a velük való gazdálkodásra, a felhasználásukat bemutató beszámolásra a költségvetési szervekre és az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó előírásokat - a jelen törvényben foglaltakra figyelemmel - kell alkalmazni.

(3) A hallgatói előirányzat a felsőoktatási intézményekben magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső - külföldi állampolgárságú, első alapképzésben, illetőleg szakirányú továbbképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók, továbbá az ott doktori képzésben nappali tagozaton részt vevők képesítési követelmények szerinti tanulmányi időszakára nyújtott támogatására szolgál.

(4) A hallgatók állami támogatásának előirányzatát a (3) bekezdésben megjelöltek létszáma és a költségvetési törvényben az egy főre megállapított hallgatói normatíva és a doktori képzésben részt vevők támogatási normatívája határozza meg. A hallgatói előirányzat részét képezhetik a hallgatók pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordított egyéb állami támogatások is.

(5) A képzési előirányzat az állami felsőoktatási intézmény kiadási előirányzatának azon elkülönített része, amely az oktatási tevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó, valamint az attól el nem különülő kutatási feltételekről való gondoskodást szolgálja.

(6) A képzési előirányzathoz a központi költségvetési támogatás (ezen belül a bér és más összetevői) megállapítása teljesítményarányosan, az egyes képzési szakterületek fajlagos folyó ráfordításainak értékelésével, a hallgatólétszám alapulvételével történik. A képzési célokat saját bevételek felhasználása is szolgálja.

(7) A létesítményfenntartási előirányzat az állami támogatás azon része, amely az állami felsőoktatási intézmény létesítményfenntartási, valamint - az előzőektől elkülönítetten - az intézmény felújítási költségeihez való hozzájárulás. A programfinanszírozási előirányzat az állami támogatás azon része, amely az állami felsőoktatási intézmény célprogramjaihoz és kiegészítő tevékenységeihez való hozzájárulás.

(8) A felsőoktatási intézményekben folyó, a képzést tematikusan elkülönülten megalapozó tudományos kutatások, műhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori (PhD) fokozat megszerzésére felkészítő programok feltételeinek biztosítására a kutatási és műszaki fejlesztési célú elkülönített állami pénzalapokban és az éves központi költségvetési törvényben meghatározott keretben állnak pénzeszközök - meghívásos, illetve versenypályázati formában való felhasználásra - rendelkezésre. A meghívásos pályázat meghirdetését a Felsőoktatási és Tudományos Tanáccsal kell engedélyeztetni.