(3) A művelődési és közoktatási miniszter a nem állami felsőoktatási intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésben és a 18. § (1) bekezdésében, valamint az 56. § (1)-(2) bekezdéseiben említett javaslatát, illetőleg előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg.

(4) Az állami felsőoktatási intézmények tulajdonáról később elkészítendő jogszabály rendelkezik.

114. § (1) Az egyházi egyetemek, főiskolák és a teológiai karok, illetőleg szakok állami elismerésekor a hitélettel összefüggő tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható, ezek tekintetében a képesítési követelményeket az egyházi egyetemek és főiskolák a rájuk vonatkozó egyházi jogszabályok alapján határozzák meg.

(2) Az egyházi egyetemek, főiskolák a képesítési feltételekben foglaltak szerint és az Akkreditációs Bizottság állásfoglalása alapján hitélettel össze nem függő világi szakokat indíthatnak.

(3) A hitélettel összefüggő képesítést nyújtó egyházi egyetemek, főiskolák, karok, szabályzatukban a 113. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a 17. § (1) és (5) bekezdéseiben, a 18. §-ban, az 53. § (1) bekezdésében, az 56. § (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a 97. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő rendelkezéseket is megállapíthatnak.

(4) A művelődési és közoktatási miniszter az egyházi felsőoktatási intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében, valamint az 56. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt feladatait az érintett egyház képviseletére jogosulttal egyetértésben teszi meg.

(5) Az egyházi egyetemeken és főiskolákon, illetőleg szakon folytatott tanulmányok alapján szerzett oklevél az általa tanúsított végzettség szintje tekintetében egyetemi, illetőleg főiskolai oklevéllel egyenértékű és

a) a 98. § (4) bekezdésének a) pontjában említett további képzésben való részvételre;

b) az egyházi szolgálatot ide nem értve, a 98. § (4) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel, egyetemi, illetőleg főiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít.

115. § (1) A katonai felsőoktatási intézmények felett a honvédelmi miniszter, a rendészeti felsőoktatási intézmény felett a belügyminiszter közvetlen felügyeletet gyakorol. E jogkörének gyakorlása során előterjesztést tesz

a) az oktatók, illetve az intézményi vezetők kinevezésének és jogállásának törvényi szabályozására;

b) a hallgatók jogállásának, a számukra nyújtott támogatások és az általuk fizetett tandíjak törvényi szabályozására.

(2) A honvédelmi, illetőleg a belügyminiszter külön szabályozza

a) a felsőoktatási intézményben működő szervezeti egységek létesítésének és működésének rendjét;

b) az évenként felvehető hallgatók számát és a felvétel különös feltételeit;

c) a külföldi hallgatók felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait, a juttatások és a tandíjfizetés rendjét.

116. § (1) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények az egészségügy körébe tartozó feladatok ellátásában, az agrár-felsőoktatási intézmények az agrárgazdaság körébe tartozó feladatok ellátásában külön törvény, illetve kormányrendelet rendelkezései szerint vesznek részt.

(2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével kötött finanszírozási szerződésben foglaltak szerint

a) egészségügyi szolgáltatást nyújtanak az ellátási területükhöz tartozó biztosítottak számára;

b) ellátják a jogszabályokból és a progresszív betegellátásból rájuk háruló feladatokat.

117. § A felsőoktatási intézmények e törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve az adatok harmadik személy számára csak az érintett hozzájárulásával adhatók ki.

118. § (1) Az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján szerzett, illetőleg e nap előtt engedélyezett doktori cselekmények alapján később megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhető.

(2) Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot (doctor universitatis) szerzett, továbbra is használhatja a „dr. univ.” megjelölést.

(3) Hittudományi egyetemeken e törvény hatálybalépése előtt szerzett hittudományi doktori cím továbbra is viselhető.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett doktori cím és a (2) bekezdésben említett egyetemi doktori fokozat (doctor universitatis) birtokosának az adományozó egyetem, amennyiben a doktori (PhD) fokozat odaítélésére jogosult - kérelemre, és egyedi elbírálás alapján, az általa meghatározott feltételek teljesítése esetén - doktori (PhD) fokozatot ítélhet oda, illetőleg megállapíthatja annak e törvény szerinti doktori (PhD) fokozattal való egyenértékűségét.

(5) Amennyiben az egyetem a (4) bekezdésben említett egyenértékűséget megállapítani nem tudja, indokolt határozatban utasítja el a kérelmet. Az elutasító határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

119. § (1) Amennyiben e törvény alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként doktori (PhD) fokozatot említ, illetőleg más jogszabály alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként „tudományos fokozat”-ot említ, azon e törvény szerinti doktori (PhD) fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni.

(2) A tudomány(ok) kandidátusa fokozattal rendelkező személyek e törvény hatálybalépésétől a „doktori (PhD) fokozat” megjelölést használhatják.

(3) Az (1) bekezdésben említett fokozattal rendelkező és az e törvény hatálybalépését követően habilitációt szerzett személyek illetménykiegészítéséről és nyilvántartásukról kormányrendelet rendelkezik.

120. § (1) A felsőoktatási intézményekben oktatott művészeti tárgyak tekintetében a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, illetőleg a 4. § c) pontjában, továbbá a 14. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 20. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott követelményektől el lehet térni. Ebben az esetben a megítélés alapja a képzést folytató személy művészi teljesítménye.

(2) A művészeti egyetemeken, illetőleg a művészeti karokon, továbbá az egyetemek művészeti szakjain a doktori képzést „mester”-fokozattal záruló mesterképzés helyettesítheti, amelynek időtartama legalább két év.

(3) A művészeti egyetemeken folytatott habilitáció keretében a pályázónak művészeti alkotóképességéről kell tanúbizonyságot adnia.

121. § (1) Azok a személyek, akik e törvény hatálybalépése előtt szereztek magyar egyetemen vagy főiskolán oklevelet, jogosultak e törvényben említett címek használatára (98-100. §).

(2) Az oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény (vagy annak jogutódja) az (1) bekezdésben említett jogosultságról igazolást állít ki.

(3) A honosított (elismert) oklevelekre is az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben az elismerést vagy honosítást valamely korábbi irányító minisztérium végezte, az igazolást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium adja ki.

122. § E törvény hatálybalépését követően - legkésőbb 1998. június 30-ig - valamennyi felsőoktatási intézményt egységes eljárás alkalmazásával akkreditálni kell. A felsőoktatási intézmények 1998. június 30-a után az e törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesítése nélkül nem működhetnek egyetemként.

123. § (1) A 3. § (1) bekezdés d) pontja e tekintetében e törvény hatálybalépését megelőzően kinevezett egyetemi tanárokat habilitáltnak kell tekinteni.

(2) A 14. § (2) bekezdésében foglaltak nem érintik a törvény hatálybalépése előtt határozatlan időre kinevezett tanársegédek és adjunktusok közalkalmazotti jogviszonyát.

(3) A felsőoktatási intézmény Szabályzatában állapítja meg az oktatók és a tudományos kutatók munkaidőbeosztását, s ennek keretében a rendszeresen ellátandó oktatási és egyéb feladatok körét, s azok teljesítésének feltételeit.

(4) A felsőoktatási intézmények az oktatók évi rendes szabadságát elsősorban a nyári szünidőben, szorgalmi időben csak méltánylást érdemlő esetekben, vagy az intézményi Szabályzatban meghatározott időszakokban adják ki.

(5) A felsőoktatási intézményekben a rektorhelyettes, főiskolai főigazgató-helyettes, dékánhelyettes és az oktatási szervezeti egység vezetőhelyettesének megbízása határozott időre történik.

(6) Akik tudományos továbbképzésüket a 72/1982. (XII. 10.) MT rendelet alapján belföldi ösztöndíjasként e törvény hatálybalépése előtt egy évvel, vagy azt követően kezdték meg, választásuktól függően kérhetik, hogy tanulmányaikat doktori (PhD) fokozat megszerzése érdekében e törvény rendelkezése szerint folytathassák azon az egyetemen, amely az adott tudományágban doktori képzésre jogosultsággal rendelkezik, és a doktori képzést megkezdte. Az egyetem köteles a tudományos képzésben részt vevő kérelmezőt külön vizsgálat nélkül doktori képzésre felvenni. Ebben az esetben a kérelmezőnek a Tudományos Minősítő Bizottsággal kötött szerződése felbontását, továbbá az egyetemmel létrejött megállapodást új szerződésben kell meghatározni.

(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az egyetem megfelelő módon alkalmazhatja azokra, akik tudományos továbbképzésüket a 72/1982. (XII. 10.) MT rendelet alapján belföldi levelező ösztöndíjasként végzik, és tanulmányaikat doktori képzésben kívánják folytatni.

124. § (1) A címzetes egyetemi tanárok és docensek az egyetemi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően viselhetik továbbra is címüket, illetve - amennyiben megfelelnek a 20. §-ban foglaltaknak - számukra egyetemi magántanári cím adományozható.

(2) A címzetes főiskolai tanárok és docensek a főiskolai Szabályzatnak megfelelően viselhetik tovább címeiket, illetve a 20. §-ban, valamint a főiskola Szabályzatában foglaltaknak megfelelően a címzetes főiskolai tanárok címének viselését megerősítheti, a címzetes főiskolai docenseknek címzetes főiskolai tanári címet adományozhatnak.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. Fejezet

125. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel - 1993. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 9. és 10. §-a 1995. január 1-jétől lép hatályba. A 9. és 10. §-ban foglaltak szerinti költségvetési támogatást 1995. január 1-jétől egy fejezetben - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében - állapítja meg az Országgyűlés. 1995. január 1-jéig az agrár-felsőoktatás és az egészségügyi felsőoktatás költségvetését az agrár-felsőoktatás tekintetében a Földművelésügyi, az egészségügyi felsőoktatás tekintetében a Népjóléti Minisztérium költségvetési fejezetében állapítja meg az Országgyűlés.

(3) A törvény tandíjfizetésre vonatkozó rendelkezései 1994. szeptember 1-jén lépnek hatályba.

(4) A Kormány a felsőoktatás fejlesztési tervére vonatkozó törvényjavaslatot 1994. december 31-ig az Országgyűlés elé terjeszti.

(5) A felsőoktatási intézmények valamennyi hivatalos iraton és okiraton használhatják a Magyar Köztársaság címerét.

(6) A felsőoktatási intézmények e törvény alapján 1994. szeptember 1-jéig készítik el Szabályzatukat (51. §). A Szabályzat elfogadásáig az eddigi szabályzatok hatályosak azon rendelkezések kivételével, amelyek e törvénnyel ellentétesek.