(9) A felsőoktatási intézményekben folyó kutatások minisztérium, országos hatáskörű szerv által kezelt más kutatási előirányzatból is támogathatók.

(10) A fejlesztési előirányzat és a „Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz” alap a felsőoktatási intézmények beruházási, egyes fontosabb felújítási, infrastruktúra-fejlesztési kiadásaihoz biztosított állami támogatást, valamint - az e bekezdésben említett alap tekintetében - e célra átvett pénzeszközöket, saját bevételeket tartalmazza.

10. § (1) A felsőoktatás állami támogatását a Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés az éves központi költségvetés Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében határozza meg. Az egyes címek előirányzatának megállapítása a képzési, valamint a létesítményfenntartási és programfinanszírozási előirányzatok tervezésén alapul.

(2) A hallgatói támogatások, a kutatási és a felsőoktatás-fejlesztési előirányzatok tervezése és a felhasználásáról való beszámolás is a Művelődési és a Közoktatási Minisztérium fejezet keretében történik.

(3) A felsőoktatási intézmények és feladatok költségvetési előirányzatára, tekintettel az államháztartás szerkezeti rendjére is, a Kormány a 9-10. §-ok szerinti részletezésben, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács álláspontjának meghallgatásával tesz javaslatot.

(4) A nem állami felsőoktatási intézményekben folyó képzés működési költségeire az Országgyűlés az éves központi költségvetés jóváhagyásakor meghatározza az állami hozzájárulás módját és mértékét.

5. Fejezet

A felsőoktatási intézmények együttműködése

11. § (1) A felsőoktatási intézmények feladataik körében együttműködhetnek más felsőoktatási, továbbá tudományos kutató, fejlesztő, tervező és egyéb intézményekkel, valamint gazdálkodó szervezetekkel. Az együttműködés feltételrendszerét szerződésben állapítják meg.

(2) A felsőoktatási intézmények feladataikat az állami szervek, a Magyar Tudományos Akadémia, a tudományos kutatóintézetek, továbbá más szervezetek közreműködésével és támogatásával, a nemzetközi intézményrendszer tagjaként látják el.

(3) A felsőoktatási intézmények együttműködhetnek különösen a tantervek előkészítésében, a tudományos kutatási feladatok kidolgozásában, a képzésben, a doktori képzésben és a doktori (PhD) fokozat odaítélésének elbírálásában, valamint a habilitációs eljárás lefolytatásában más felsőoktatási intézményekkel, valamint tudományos kutatóintézetekkel.

12. § (1) A felsőoktatási intézmények együttműködésük elősegítése, a felsőoktatás szerkezeti és irányítási rendjének korszerűsítése, az oktatási, a tudományos kutatási, az anyagi és szociális erőforrásaik közös hasznosításának érdekében társulásokat hozhatnak létre. A társulás jogi személy.

(2) A társulásokban a Magyar Tudományos Akadémia intézetei, a tudományos kutatóintézetek és más, a 49. §-ban meghatározott intézmények is részt vehetnek.

(3) A társulás az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon felül - a jogszabályok keretei között - igazgatási és gazdálkodási feladatok ellátására is létrejöhet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott együttműködés eredményeképpen létrejövő új, egységes, önálló intézményekről a 3-4. §-ok alapján az Országgyűlés külön törvényben rendelkezik.

MÁSODIK RÉSZ

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK OKTATÓI, TUDOMÁNYOS KUTATÓI ÉS HALLGATÓI

6. Fejezet

Oktatók és tudományos kutatók

13. § (1) Egyetemen és főiskolán egyetemi, illetve főiskolai tanári, docensi, adjunktusi és tanársegédi, valamint nyelvtanári, testnevelő tanári, művésztanári és kollégiumi nevelőtanári, más oktatói, továbbá tudományos kutatói munkakörök szervezhetők.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt oktatói és tudományos kutatói munkaköröktől és elnevezésektől eltérő munkakört mind az állami, mind a nem állami felsőoktatási intézmény létesíthet.

14. § (1) Felsőoktatási intézményben oktató, illetve tudományos kutató az lehet, aki

a) egyetemi oklevéllel rendelkezik;

b) büntetlen előéletű és cselekvőképes;

c) az intézményi oktatói, tudományos kutatói vagy művészeti alkotói követelményeknek - beosztásához mérten - megfelel.

(2) Az egyetemi, illetőleg főiskolai tanársegéd, valamint az egyetemi, illetőleg főiskolai adjunktus kinevezése határozott időre - legfeljebb négy évre - szól. Az egyetemi és a főiskolai tanársegédek kinevezése egyszer, az adjunktusok kinevezése két alkalommal ismételhető meg.

(3) A felsőoktatási intézmény oktatói-kutatói követelményrendszerében határozza meg az alkalmazás, az előremenetel és a folyamatos alkalmasság követelményeit.

(4) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: Szabályzat) meghatározott egyes oktatói munkakörök kivételes esetben főiskolai végzettséggel is betölthetők.

15. § (1) A felsőoktatási intézményben - az intézményi tanács egyetértésével - nem magyar állampolgár is lehet oktató vagy tudományos kutató; egyetemi tanár vagy docens, illetőleg főiskolai tanár kinevezése azonban csak határozott időre szólhat.

(2) A nem magyar állampolgárságú oktatókra és tudományos kutatókra egyebekben a 14. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

16. § (1) Az állami felsőoktatási intézményekben az egyetemi tanári és egyetemi docensi, valamint a főiskolai tanári munkakörök (a továbbiakban: vezető oktatók) - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nyilvános pályázat útján tölthetők be.

(2) Az intézményi tanács javaslatára vezetői oktatói munkakör határozott időre meghívás alapján is betölthető. Az általános követelményeket [14. §, 17. § (4) bekezdés, 18. § (2) bekezdés, 19. §] azonban a meghívott vezető oktatók tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Amennyiben az oktatói vagy tudományos kutatói munkakört pályázattal töltik be, a pályázati felhívást az intézmény vezetője bocsátja ki az e törvényben, valamint az intézményi Szabályzatban meghatározott feltételeknek megfelelően. Ha a munkakör betöltése meghívással történik, a meghívást nyilvánosságra kell hozni. A nyílt pályázatokat legalább egy hónapos határidővel kell meghirdetni.

17. § (1) Az egyetemi tanárt az intézményi tanács, nem állami egyetem esetében a fenntartó felterjesztésére, majd ennek alapján a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.

(2) Az intézményi tanács véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat a kinevezésre való alkalmasság szempontjából. Az intézményi tanács köteles felterjeszteni az összes elfogadott, alkalmas pályázatot, amely az intézményi tanács szavazatainak többségét megkapta.

(3) Az intézményi tanács több alkalmasnak elfogadott pályázó esetében jogosult az egyetemi tanári kinevezési javaslat rangsorolásával saját jelöltet állítani.

(4) A művelődési és közoktatási miniszter megtagadja a javaslat előterjesztését, ha a kinevezési eljárás során jogszabálysértés történt. Erről, indokait is közölve, értesíti az intézményi tanácsot, és szükség esetén új pályázat kiírását kezdeményezi.

(5) Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - doktori (PhD) fokozattal és habilitációval rendelkezik, oktató és tudományos, illetve művészi tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven is képes előadásra. Habilitált pályázó egyetemi tanárrá, a főiskolai tanács előterjesztése alapján, főiskolán is kinevezhető.

(6) Az egyetemi tanárt a köztársasági elnök az (1) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározott esetekben felmentheti, továbbá felmenti, ha

a) elérte a hetvenedik életévét; vagy

b) a tudományos etika normáit súlyosan megsértette, vagy más okból vált méltatlanná az egyetemi tanári tisztség viselésére, s ezt fegyelmi eljárás keretében megállapították;

c) azt az egyetemi tanár maga kéri.

(7) Az egyetemi tanács a nyugdíjba vonult egyetemi tanárnak „Professor Emeritus” címet adományozhat. A címmel járó jogokról és kötelezettségekről az intézmény szabályzata, a juttatásokról kormányrendelet rendelkezik.

18. § (1) A főiskolai tanárt - a 17. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával - a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztése alapján a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(2) Főiskolai tanárrá az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - doktori (PhD) fokozattal rendelkezik, oktató, tudományos vagy szakmai tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására.

(3) A főiskolai tanár felmentésére a 17. § (5)-(6) bekezdéseiben foglaltakat megfelelő módon alkalmazni kell.

19. § Egyetemi docenssé az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - doktori (PhD) fokozattal rendelkezik, alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására, és megfelelő szakmai tudományos tapasztalattal rendelkezik.

20. § (1) Az egyetemi tanács az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló habilitált személynek, valamint az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló habilitált tudományos kutatónak egyetemi magántanári címet adományozhat.

(2) Az intézményi tanács az intézménnyel munkaviszonyban nem álló személynek címzetes főiskolai tanári címet adományozhat, amennyiben doktori (PhD) fokozattal rendelkezik, és megfelel az intézmény Szabályzatában meghatározott feltételeknek.

(3) Az egyetemi magántanárnak és a címzetes főiskolai tanárnak szakterületén előadáshirdetési joga van.

(4) Az egyetemi magántanári és a címzetes főiskolai tanári cím ugyanazon okokból vonható meg, mint az egyetemi és főiskolai tanári cím, az adományozással azonos ügyrend szerint.

21. § (1) Az oktató és tudományos kutató tekintetében a kinevezés, a megbízás, a besorolás, valamint a közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony megszüntetése során követett eljárás részletes szabályait a jogszabályok keretei között a felsőoktatási intézmény állapítja meg.

(2) Az állami felsőoktatási intézmények közalkalmazottaira a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

22. § (1) Az egyetemi tanár és a főiskolai tanár tekintetében a munkáltatói jogkört - a kinevezés és a felmentés kivételével - a felsőoktatási intézmény vezetője gyakorolja.

(2) A felsőoktatási intézmény (1) bekezdésben nem említett oktatóit és tudományos kutatóit a felsőoktatási intézmény vezetője nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezés az oktatási szervezeti egység javaslatára, az intézményi tanács véleményére figyelemmel az intézményi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően történik.

23. § A felsőoktatási intézmények oktatói és tudományos kutatói a szakterületekkel való kapcsolattartás érdekében a szakképzettségüknek megfelelő gyakorlati, szaktanácsadási tevékenységet is folytathatnak, a tevékenységre vonatkozó jogszabályok szerint.