24. § A felsőoktatási intézmények oktatói számára tudományos kutatások, illetve művészi alkotó tevékenység végzése, továbbá egyéni tudományos továbbképzésük elősegítése érdekében - a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint, legfeljebb azonban egyévi időtartamra - ötévenként oktatásmentes kutatási, alkotó időszak engedélyezhető.
7. Fejezet
A habilitációs eljárás
25. § (1) A habilitáció az oktatói és az előadói képesség (a habilitás) egyetemi megítélése.
(2) A habilitációs eljárás megindítását kérheti bárki, aki
a) doktori (PhD) fokozattal rendelkezik, és
b) megfelel a 14. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételeknek.
(3) A pályázó az egyetem habilitációs szabályzatában meghatározott módon ad tanúságot tudományos, szakmai tevékenységéről, továbbá a doktori (PhD) fokozat megszerzése után folytatott oktatói, gyakorlati, alkotói teljesítményéről.
(4) A pályázó előadókészségét nyilvános előadásban vagy előadásokban bizonyítja.
26. § (1) Habilitációs eljárás lefolytatására valamely tudományterületen és tudományágban az az egyetem jogosult, amely doktori képzésre és doktori (PhD) fokozat odaítélésére is jogosult.
(2) A habilitáció lefolytatására az egyetem habilitációs bizottságot hoz létre. Nagy létszámú egyetemeken a habilitációs bizottság karonként és szakonként is létrehozható.
(3) A habilitációs bizottság többségét az egyetem tanárai alkotják; a bizottságban, rajtuk kívül, az intézmény habilitált docensei és külső intézmények meghívott, doktori (PhD) fokozattal rendelkező tagjai is legalább egyharmad arányban részt vesznek. A habilitációs eljárásra a 91. § (3) bekezdését alkalmazni kell.
(4) A bizottság elnöke egyetemi tanár; a bizottság a habilitáció megadásáról tagjai többségének szavazatával dönt.
(5) A habilitációs eljárás részletes szabályait az egyetem Szabályzata állapítja meg.
8. Fejezet
Hallgatók
27. § (1) A felsőoktatási intézmény hallgatója az alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
(2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlés napjáig tart. A hallgatói jogviszonyon alapuló, jogszabályban vagy a felsőoktatási intézmény Szabályzatában meghatározott egyes jogok és kötelezettségek azonban az említett időpontok után is megilletik, illetőleg terhelhetik a hallgatót.
28. § (1) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a tanulmányok folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el. Két év szüneteltetés után a hallgatót törlik a névsorból, hacsak nem kérte a törlés mellőzését.
(2) A hallgatói jogviszonyon alapuló egyes jogok és kötelezettségek azonban - a hallgatói jogviszony szünetelése alatt - az intézményi szabályzatban meghatározott módon megilletik a hallgatót.
29. § (1) A hallgató részére a beiratkozáskor diákigazolványt kell kiállítani. A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat, és jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít.
(2) A diákigazolványra vonatkozó részletes szabályokat és a birtokosát megillető kedvezményeket a Kormány rendeletben határozza meg.
30. § (1) A felsőoktatási intézményeknek a 9. § (3)-(4) bekezdései szerinti hallgatóit juttatások és kedvezményes szolgáltatások illetik meg.
(2) A juttatásokra és kedvezményes szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben, a felsőoktatási intézmény pedig Szabályzatban állapítja meg.
(3) Más oktatási formában részt vevő hallgatók számára is megállapíthat a Kormány rendeletben juttatásokat, kedvezményeket.
(4) Nappali tagozatú szakirányú továbbképzésben, illetőleg doktori képzésben részt vevő hadkötelesek a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára közérdekű szolgálathalasztásban részesíthetők.
31. § (1) A felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók tandíjat és egyéb díjakat fizetnek.
(2) A tandíjra és az egyéb díjakra vonatkozó szabályokat
a) állami felsőoktatási intézmény esetén kormányrendelet;
b) nem állami felsőoktatási intézményben a felsőoktatási intézmény Szabályzata
állapítja meg.
(3) A felsőoktatási intézmény a (2) bekezdésben meghatározott keretek között megállapított tandíjat a képzési idő alatt Szabályzatában meghatározott módon és mértékben változtathatja meg.
(4) Az állami felsőoktatási intézmény a tandíj összegét a (2) bekezdés a) pontjában említett kormányrendelet és az ennek alapján megalkotott intézményi Szabályzat keretei között állapítja meg.
(5) Az állami felsőoktatási intézmény a tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény eseteit és mértékét a kormányrendelet alapján a hallgató tanulmányi eredményének és szociális helyzetének figyelembevételével Szabályzatában határozza meg.
(6) Az állami felsőoktatási intézményekben fizetendő tandíjnak esélyegyenlőséget célzó kompenzálását
a) az (5) bekezdés szerinti tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény;
b) a 9. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott hallgatói előirányzatból kormányrendelet szabályai szerint nyújtott hallgatói támogatás;
c) bankok által állami garancia mellett adható hallgatói hitel;
d) továbbá a tandíjfizetések meghatározott összegére törvényben nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezmény biztosítja.
9. Fejezet
Az egyetemi és főiskolai oktatók, tudományos kutatók, hallgatók jogai és kötelességei
32. § (1) A felsőoktatási intézmények az oktatók, a tudományos kutatók és a hallgatók számára biztosítják az oktatás, a tudományos kutatás, a művészi alkotó tevékenység és a tanulás szabadságát.
(2) Az oktatók jogosultak, különösen
a) a tananyag meghatározására és az alkalmazott oktatási és képzési módszerek megválasztására a képesítési követelményeknek, a tantervi előírásoknak, valamint a szervezeti egységben kialakított munkamegosztásnak megfelelően;
b) a tantárgyi oktatási programok és a tananyag fejlesztésére;
c) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelésére;
d) az intézményi Szabályzatban meghatározott feltételek mellett a hallgatók megválasztására.
(3) A hallgatók tanulási szabadsága kiterjed, különösen
a) a felsőoktatási intézmény, továbbá a szak megválasztására;
b) tanulmányaik alatt az intézmény és a szak megváltoztatására;
c) más szakok, karok és felsőoktatási intézmények előadásain való részvételre;
d) az előadók megválasztására, a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választásra, párhuzamos képzésben való részvételre a képesítési követelmények által meghatározott keretek között;
e) az oktatók munkájának véleményezésére.
33. § (1) A felsőoktatási intézmény oktatói, tudományos kutatói, tudományos kutatói jogosultak, különösen
a) tudományos célú pályázat benyújtására;
b) a munkaköri feladataikból származó tudományos kutatási feladatok mellett a maguk választotta tudományos téma kutatására;
c) találmányok szabadalmaztatására, tudományos kutatási, illetőleg művészeti eredményeik közzétételére.
(2) A felsőoktatási intézmények hallgatói az (1) bekezdésben meghatározott jogokat tanulmányaik végzése mellett értelemszerűen gyakorolhatják.
34. § (1) A felsőoktatási intézmény minden oktatójának, tudományos kutatójának, hallgatójának és más foglalkoztatottjának joga, hogy
a) javaslatot tegyen a felsőoktatási intézmény életével kapcsolatos bármely kérdésben, s ezekre érdemi választ kapjon;
b) részt vegyen - közvetlenül vagy képviselője útján az intézmény Szabályzatában rögzített módon - az érdekét érintő döntések meghozatalában és az intézmény vezető testületeiben;
c) választó és választható legyen a felsőoktatási intézményben működő testületekbe;
d) az intézmények Szabályzatát követve használja a felsőoktatási intézmény létesítményeit, eszközeit és berendezéseit.
(2) A felsőoktatási intézmény oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és más foglalkoztatottak észrevétellel, illetőleg panasszal fordulhatnak az intézmény tanácsaihoz és vezetőihez. E beadványok elbírálása után meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és erről tájékoztatni kell a beadvány benyújtóját.
(3) A Szabályzatban biztosítani kell, hogy az oktatókat, a tudományos kutatókat, a hallgatókat és más foglalkoztatottakat, a felsőoktatási intézményen belül működő közösséget érintő döntés ellen - a munkaügyi szabályokra is figyelemmel - az érintettek, illetőleg a jogosultak az intézményen belül jogorvoslattal élhessenek.
35. § (1) A felsőoktatási intézmény oktatójának kötelessége, hogy a Szabályzatban meghatározottak szerint, beosztásának megfelelően
a) részt vegyen az intézmény oktatómunkájában, így különösen az oktatási foglalkozások (előadások, szemináriumok, gyakorlatok stb.) vezetésében, a vizsgáztatásban;
b) folytasson tudományos munkát;
c) vegyen részt az intézményi közéletben;
d) ellássa a választás által elnyert intézményi tisztséget, mely kötelezettség alól - indokolt esetben - az intézményi tanács adhat felmentést.
(2) Az egyetemi tanárok és a habilitált egyetemi docensek kötelesek részt venni, az (1) bekezdésen túl, a doktori képzési feladatok ellátásában, a habilitációs eljárás lefolytatásában.
(3) Az egyetemi tanárok, a habilitált egyetemi docensek és a doktori (PhD) fokozattal rendelkező főiskolai tanárok kötelesek részt venni az oktatói utánpótlás képzésében és nevelésében.
36. § A hallgatóknak és az oktatóknak egyaránt kötelessége az intézmény tanulmányi és vizsgarendjének megtartása.
37. § A felsőoktatási intézmény oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak és más foglalkoztatottjainak is kötelessége a jogszabályok és a felsőoktatási intézmény szabályzatának megtartása a rájuk bízott vagy az általuk használt eszközök rendeltetésszerű használata és védelme, továbbá, hogy magatartásukkal - az intézményen belül és azon kívül - hozzájáruljanak a felsőoktatási intézmény jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez, növeléséhez.
10. Fejezet
A hallgatók fegyelmi felelőssége
38. § (1) Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi vétség miatt fegyelmi büntetésben részesíthető.
(2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a tanulmányi és vizsgaszabályzat fűz hátrányos következményeket.