55. § (1) Az intézményi tanács tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók, legalább egyharmadát a vezető oktatók (tanárok, docensek) képviselői alkotják. Az intézményi tanácsban a karok képviseletét biztosítani kell.
(2) Az intézményi tanács elnöke egyetemen a rektor, főiskolán a főigazgató; hivatalból tagjai a karok vezetői (dékán, főigazgató) és az intézmény hallgatói önkormányzatának elnöke.
(3) Az intézményi tanács összetételét az (1) és (2) bekezdésre is figyelemmel a Szabályzat állapítja meg és biztosítja az intézményi tanácsban más oktatók és foglalkoztatottak képviseletét is. Az intézményi tanács tagjainak számát úgy kell megállapítani, hogy az szakszerűen és hatékonyan működhessék.
(4) Az intézményi tanácsnak vannak állandó - és lehetnek alkalmanként meghívott - tagjai is. Az állandó meghívottak az intézményi adminisztráció és a képzésben érdekelt külső szervek, szervezetek képviselői.
(5) Az intézményi tanács tagjait három évre választják: tagságuk újraválasztással egy ízben további három évre megismételhető. Hallgatók legfeljebb két évre választhatók.
56. § (1) A rektort az egyetemi tanárok közül az intézményi tanács - nem állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó - felterjesztésére, majd ennek alapján a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára, a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel.
(2) A főiskolai főigazgatót az egyetemi tanárok és főiskolai tanárok közül a főiskolai tanács - nem állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó - felterjesztésére, majd ennek alapján a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára a miniszterelnök - a 73. § b) pontja szerint - bízza meg, menti fel, illetve erősíti meg.
(3) Az állami felsőoktatási intézmények esetében az intézményi tanács azt a személyt terjeszti fel, aki a szavazatoknak több mint a felét megkapta.
(4) Az intézmény vezetője az intézményben teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott - és a 110. § hatálya alá eső intézményeket kivéve - magyar állampolgárságú oktató lehet.
(5) A rektor, illetőleg a főigazgató megbízása legfeljebb három évig tarthat. Ez egy alkalommal - e törvény hatálybalépése előtti megbízást is beszámítva - legfeljebb további három évig terjedő időtartamra egy ízben megismételhető, amelyhez az intézményi tanács minősített szavazással támogatott javaslata szükséges.
(6) A rektor és a főiskolai főigazgató tekintetében a munkáltatói jogkört - a megbízás és a felmentés kivételével - a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja. A munkáltatói jogkörök részben vagy egészben az intézményre átruházhatók.
57. § (1) Az intézmény vezetője az intézmény törvényes képviselője. Feladat- és hatáskörét a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az intézményi tanács a Szabályzatban határozza meg.
(2) Az intézmény vezetőjének feladat- és hatáskörébe tartozik, különösen
a) az intézményben folyó képzési és tudományos kutatási, művészeti, igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása;
b) a személyzeti munka irányítása és a munkáltatói, illetőleg a kiadmányozási jogkör gyakorlása;
c) az intézmény rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok, vagyon és más források feletti - jogszabályok szerinti - rendelkezés;
d) a kiadói és a terjesztői jogkör gyakorlása.
(3) Az intézmény vezetőjének a hatásköreit a Szabályzat a dékánra, a gazdasági (fő)igazgatóra, a főtitkárra, illetőleg más személyre átruházhatja.
58. § (1) Az intézmény vezetőjének feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása során általános utasítási, illetőleg intézkedési joga van; nem utasíthatja azonban sem az intézményi tanácsot, sem az intézményben működő más tanácsokat, ideértve a hallgatói önkormányzatot, illetőleg az intézményben működő érdekképviseleti szervezeteket is.
(2) Az intézmény vezetője - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt sért. Akire a döntés sérelmes rendelkezést tartalmaz, az intézményi tanácshoz fellebbezhet.
(3) Az intézmény vezetője az intézményi tanács, az intézményi tanács pedig az intézmény vezetője jogszabálysértő döntéseinek megsemmisítése érdekében előterjesztéssel fordulhat a művelődési és közoktatási miniszterhez.
59. § Szabályzattal az intézményi és kari igazgatási, oktatási, tudományos, szervezési és más feladatok ellátására külön testületek (bizottságok, tanácsok, kollégiumok) létesíthetők a vezető oktatók, más oktatók, tudományos kutatók, a hallgatók és más dolgozók köréből. E testületekre a Szabályzatban az intézményi tanács, illetőleg a kari tanács egyes jogait átruházhatja, kivéve azokat, amelyek kizárólag az intézményi tanács, a rektor, a főiskolai főigazgató, a kari tanács vagy a dékán hatáskörébe tartoznak. A testületek megalakítását, feladatkörét, működését a Szabályzat határozza meg.
14. Fejezet
A karok és az oktatási szervezeti egységek működése
60. § Az egyetemi és főiskolai kar szervezetének és működésének szabályait a Szabályzat, illetőleg külön kari szabályzat állapítja meg. A kari szabályzatra e törvény 54-55. §-aira is figyelemmel az 51. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
61. § (1) Az egyetemen szervezett egyetemi kart a dékán, az egyetemen szervezett főiskolai kart a főigazgató vezeti.
(2) A kar vezető testülete a kari tanács. A kari tanács véleményt nyilvánít, javaslatot tesz mindazokban az ügyekben, amelyek a kart érintik, és amelyek az intézményi tanács, valamint az intézmény vezetője feladat- és hatáskörébe tartoznak, és dönt a rábízott ügyekben.
(3) A kart a dékán, illetve a főigazgató képviseli. Feladatkörének meghatározásánál az 57. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A dékánt, illetve a főigazgatót a kari tanács választja és az intézmény vezetője bízza meg; megbízása - e törvény hatálybalépése előtti időt is beszámítva - három évig tarthat, amely egy alkalommal megismételhető.
62. § (1) A kari tanács összetételére az 55. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A kari tanács elnöke a dékán, illetve a főigazgató; a kari tanács maga választja meg a titkárát.
63. § (1) A felsőoktatási intézmény oktatási, tudományos kutatási, művészeti szervezeti egységének vezetését a szervezeti egység tanácsával együttműködve a szervezeti egység vezetője (tanszékvezető, intézetigazgató) látja el. Vezetővé csak tanár vagy docens bízható meg.
(2) A felsőoktatási intézmény oktatási szervezeti egységében működő tanácsnak, valamint vezetőjének feladat- és hatáskörét, a tanács összetételét és tagjai megbízatásának időtartamát a Szabályzat határozza meg.
(3) A szervezeti egység vezetőjének megbízásához a szervezeti egység tanácsának véleményét ki kell kérni.
(4) A szervezeti egység vezetőjének megbízása legfeljebb öt évre szól, amely - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - további öt évre megismételhető. A második és további megismétléshez a kari, illetőleg az intézményi tanács minősített (kétharmados többségű) szavazással támogatott javaslata szükséges. A szervezeti egység vezetését hatvanöt év feletti személy nem láthatja el.
(5) Más szervezeti egységek szervezetét, vezetését és működését a Szabályzat állapítja meg. A gyakorlóiskolák (-óvodák) vezetőit - külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - a felsőoktatási intézmény vezetője bízza meg.
NEGYEDIK RÉSZ
A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÖNKORMÁNYZATA (AUTONÓMIÁJA) ÉS FELÜGYELETE
15. Fejezet
A felsőoktatási intézmények önkormányzata
64. § (1) A felsőoktatási intézmény dönt minden olyan intézményi ügyben, amelyet törvény vagy felhatalmazása alapján más jogszabály nem utal állami vagy helyi önkormányzati hatáskörbe.
(2) Az oktatás, a tudományos képzés, a művészeti tevékenység, a kutatás és a tanulás szabadságának biztosítása érdekében a felsőoktatási intézmények önkormányzati joga, különösen
a) szervezeti és működési rendjük önálló kialakítása;
b) az oktatók, a tudományos kutatók és a vezetők kiválasztása, törvényben foglalt kivétellel;
c) a költségvetési támogatásra is figyelemmel a felvehető hallgatók számának megállapítása, továbbá a felvétel feltételeinek meghatározása, a hallgatók kiválasztása és felvétele;
d) tantervek, tananyagok, képzési programok meghatározása, valamint bizonyítványok, diplomák, végzettséget, illetőleg szakképesítést tanúsító oklevelek kibocsátása;
e) tudományos kutatási programok kidolgozása, tudományos kutatási feladatok meghatározása és szervezése;
f) a részére jóváhagyott pénzügyi eszközök, források és előirányzatok feletti rendelkezési jog, valamint a kezelésükben lévő vagyontárgyakkal kapcsolatos jogok gyakorlása;
g) nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatok kialakítása és fejlesztése.
(3) Az egyetemek joga kiterjed a doktori képzésre és a doktori (PhD) fokozat odaítélésére, a habilitációs eljárás kidolgozására és lefolytatására.
65. § (1) Az állam a felsőoktatással kapcsolatos feladatait a felsőoktatási intézményeknek az Alkotmányban és e törvényben szabályozott, valamint e törvény alapján megalkotott intézményi Szabályzatukban megállapított jogok, kötelezettségek és hatáskörök tiszteletben tartásával látja el.
(2) A felsőoktatási intézmények önkormányzatát sértő jogszabályok és egyedi döntések az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján az Alkotmánybíróság előtt megtámadhatók.
(3) A felsőoktatási intézmények és az állami szervek vagy a helyi önkormányzatok között felmerülő hatásköri vitákban az államigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint az érintett felsőoktatási intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.
16. Fejezet
A hallgatói önkormányzat
66. § (1) A hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény önkormányzatának részeként működik.
(2) A hallgatói önkormányzat tisztségviselőit a hallgatók választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható.
(3) A felsőoktatási intézmények szabályzatukban határozzák meg azokat az ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat dönt, amelyekben egyetértése szükséges, illetőleg amelyekben véleményének kikérése kötelező.
(4) A hallgatói önkormányzat a Szabályzat alapján és keretei között saját szervezeti és működési szabályzatát maga alkotja meg, és azt bemutatja az intézményi tanácsnak. Az intézményi tanács kifogást emelhet törvény- vagy szabályzatellenes rendelkezés ellen, illetőleg azt megsemmisítheti. Az intézményi tanács ilyen rendelkezése ellen a hallgatói önkormányzat panasszal fordulhat a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez, ennek eredménytelensége esetén a művelődési és közoktatási miniszterhez.
(5) A hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény más szerveivel együttműködve látja el feladatait.