(2) Az (1) bekezdésben említett engedélyekben meghatározott tartózkodási idő meghosszabbítását az engedélyt kiállító hatóságtól kell kérni.

(3) A magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek tagjainak a tartózkodási engedélyét a Külügyminisztérium adja ki és hosszabbítja meg.

15. § (1) A tartózkodási engedélyek kiadására, illetőleg meghosszabbítására irányuló kérelmet legkésőbb a jogszerű tartózkodás megszűnése előtt 15 nappal - az előírt formanyomtatványon - kell benyújtani.

(2) A kérelemben meg kell jelölni a külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalanságát), útlevelének egyéb adatait, iskolai végzettségét, foglalkozását, családi állapotát, a tartózkodás célját, helyét, anyagi fedezetét, indokait, illetőleg - ha magyarországi tartózkodása alatt külföldön nyilvántartott gépjárművet használ - a gépjármű forgalmi engedélyének adatait, valamint a huzamos tartózkodási engedély iránti kérelemhez csatolni kell hatósági orvosi igazolást arról, hogy a külföldi nem szenved közegészségügyet veszélyeztető betegségben.

(3) A rendőrhatóság az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül dönt.

16. § (1) A tartózkodási engedélyek kiadása vagy a tartózkodási idő meghosszabbítása megtagadható, ha a külföldi

a) a tartózkodásához és kiutazásához szükséges - jogszabályban meghatározott - feltételek fennállását nem tudja igazolni; vagy

b) további tartózkodásának célját - külön jogszabályban előírt módon - nem tudja igazolni; vagy

c) magyarországi tartózkodása alatt a hatályos magyar közegészségügyi jogszabályok előírásait nem tartja be; vagy

d) ha a beutazási és tartózkodási tilalom feltételei fennállnak.

(2) A rendőrhatóság az (1) bekezdésben említett kérelem elutasításáról alakszerű határozattal dönt. A határozat rendelkező részében elő kell írni az ország elhagyására vonatkozó kötelezettséget és meg kell jelölni a teljesítés határnapját, amelyet ideiglenes tartózkodási engedély esetében azonnal, huzamos tartózkodási engedély esetében a kérelmet elutasító jogerős határozat közlésével egyidejűleg be kell az útlevélbe jegyezni.

(3) Az ideiglenes tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, az elsőfokú határozat felülvizsgálata bíróságtól kérhető. A kereseti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(4) A huzamos tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezést a határozat kihirdetésekor szóban, vagy a kihirdetéstől számított három napon belül a felettes rendőrhatósághoz címezve az eljáró rendőrhatóságnál írásban lehet benyújtani.

(5) Vissza kell vonni az ideiglenes, illetőleg a huzamos tartózkodási engedélyt, ha a külföldi kiutasítását rendelték el. A visszavonásról a kiutasítást elrendelő határozatban kell rendelkezni. A visszavonás elrendelése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye.

Bevándorlási engedély

17. § (1) Bevándorlási engedélyt az a külföldi kaphat

a) aki beutazásától számítva legalább három éven át megszakítás nélkül jogszerűen Magyarországon tartózkodik;

b) akinek magyarországi lakóhelye és megélhetése biztosított; és

c) akivel szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában nem minősül megszakításnak az ország évente 45 napra történő elhagyása.

(3) A bevándorlási kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasítható, ha a kérelemből egyértelműen nem tűnik ki az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel alól felmentést kaphat az a külföldi

a) aki bevándorlását családegyesítés céljából családtagként kérelmezi; vagy

b) aki az állampolgárságról szóló törvény rendelkezései szerint magyar állampolgárságát visszahonosítás címén kérelmezhetné.

(5) A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából családtagnak minősül

a) a házastárs;

b) a kiskorú gyermek;

c) a közös háztartásban eltartott szülő, nagyszülő;

d) a közös háztartásban eltartott nagykorú gyermek.

(6) A bevándorlási kérelem kedvező elbírálására vonatkozó további körülményeket jogszabály vagy nemzetközi szerződés határozhat meg.

18. § (1) A bevándorlás iránti kérelem az előírt formanyomtatványon személyesen, illetőleg közös kérelmezés esetén nagykorú családtag [17. § (5) bekezdés] által, a külföldi állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseletnél, vagy a jövőbeni magyarországi lakóhely szerint illetékes rendőr-főkapitányságon nyújtható be.

(2) A bevándorlási eljárás illetékét a bevándorlási kérelem benyújtásakor kell leróni.

19. § (1) A bevándorlási kérelemhez mellékelni kell

a) a személyazonosító adatokat és az állampolgárságot (hontalanságot) igazoló okiratot;

b) a születési, a házasságban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonatot, a házasság megszűnése esetén az azt megállapító jogerős hatósági határozatot, továbbá a kiskorú kérelmező személyes joga szerinti hiteles okiratot, hogy a kiskorú kivándorlásának nincs törvényes akadálya;

c) a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság által hat hónapon belül kiállított, a büntetlen előéletet igazoló okiratot;

d) a három hónapnál nem régebbi orvosi hatósági igazolást arról, hogy a külföldi nem szenved a közegészséget veszélyeztető betegségben;

e) az iskolai végzettséget, a szakképzettséget igazoló okiratot;

f) a külföldi magyarországi lakhatását és megélhetését igazoló okiratot.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt okiratok helyett az illetékes külföldi hatóság által hitelesített másolat is csatolható. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítése alól a kérelmező nyilatkozata alapján felmentés adható. A külföldi hatóság által kiadott okiratot, igazolást vagy azok másolatát hiteles magyar nyelvű fordítással együtt kell csatolni.

20. § (1) A bevándorlási kérelem ügyében a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményt nyilvánít.

(2) A bevándorlási kérelmet első fokon 120 napon belül, a fellebbezési eljárásban 60 napon belül kell elbírálni.

(3) A bevándorlási engedély állandó magyarországi tartózkodásra jogosít.

(4) A bevándorlási engedély a kiállítás időpontjától számított egy évig jogosít bevándorlásra. E határidő méltányosságból egy alkalommal, hat hónappal meghosszabbítható.

21. § (1) A bevándorolt külföldit személyi igazolvánnyal kell ellátni, amely igazolja magyarországi tartózkodásának jogosultságát.

(2) Aki bevándorlási engedélyt kapott, magyarországi tartózkodása esetén az engedély kézhezvételétől számított, más esetben az e célból történő beutazását követő három munkanapon belül köteles

a) személyi igazolványának átvétele céljából a lakóhelye szerint illetékes rendőr-főkapitányságon jelentkezni; és

b) személyi adatait és lakcímét a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél bejelenteni.

(3) Az eljáró hatóság a külföldi útiokmányába a bevándorlás tényét bejegyzi.

(4) A bevándorolt külföldi érvényes, a (3) bekezdésben meghatározott bejegyzéssel ellátott külföldi útlevelével jogosult Magyarország területét elhagyni és oda visszatérni. Külföldre utazásának, kivándorlásának és Magyarországra való visszatérésének egyéb feltételeire a magyar állampolgárokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

22. § (1) Nem kaphat bevándorlási engedélyt az a külföldi

a) aki beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll; vagy

b) akinek magyarországi lakóhelye és megélhetése nem biztosított; vagy

c) akinek beilleszkedése a magyar társadalomba egyéb okból nyilvánvalóan nem várható.

(2) A külföldi megélhetése akkor tekinthető biztosítottnak, ha önmaga és a vele együtt bevándorló, tartásra jogosult és rászoruló családtagjai eltartásához megfelelő jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezik, illetőleg Magyarországon - a magyar jog alapján - eltartására kötelezhető hozzátartozója él.

(3) Nincs biztosítva a külföldi lakóhelye, ha az általa megjelölt jövőbeni lakóhelyén a vele együttlakókra személyenként legalább 6 négyzetméter lakószoba-terület nem jut. E feltétel alól a 17. § (4) bekezdésében meghatározott kérelmező esetében felmentés adható.

(4) A hátrányos megkülönböztetés tilalmának megfelelően az (1) bekezdés c) pontja szerint nem minősíthető a magyar társadalomba történő beilleszkedés akadályának a külföldi faja, bőrszíne, neme, anyanyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti vagy egyéb társadalmi származása, születési helyzete.

IV. Fejezet

A külföldiekre vonatkozó rendészeti szabályok

Beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése

23. § (1) Az állami szuverenitás, a nemzetbiztonság, az alkotmányos rend, a közbiztonság védelme érdekében beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni azzal a külföldivel szemben

a) akit kiutasítottak;

b) aki a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét vagy biztonságát veszélyeztető tevékenységet folytat, vagy ilyen tevékenységet folytató szervezet tagja;

c) aki terrorista szervezet tagja vagy fegyver-, robbanóanyag-, sugárzóanyag-, kábítószercsempész tevékenységet folytat, illetőleg ilyen jellegű szervezet tagja, vagy megbízottja, továbbá, aki tömegpusztító fegyverek előállításához szükséges anyagok, berendezések illegális kereskedelmében közreműködik;

d) aki személy vagy csoport beutazását úgy szervezi vagy segíti, hogy a továbbutazás, a harmadik országba történő befogadás nyilvánvalóan nem biztosított, vagy embercsempész tevékenységet folytat; vagy

e) aki a magyar törvény szerint olyan szándékos bűncselekményt követett el, amelyet a törvény öt évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyeget.

(2) Beutazási és tartózkodási tilalom rendelhető el azzal a külföldivel szemben

a) aki a ki- és beutazás szabályait megszegte, vagy ezt megkísérelte;

b) aki az előírt hatósági engedély nélkül Magyarországon munkát vállalt, vagy adóköteles jövedelemszerző tevékenységet folytatott;

c) aki a beutazás, vagy a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot vagy valótlan tényt közölt;

d) aki a magyar állam által előlegezett költségen utazott ki, és a kiutazási költséget nem térítette vissza; vagy

e) akinek a beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot, a gazdasági rendet, a közegészséget vagy az emberi környezetet - más módon - sérti vagy veszélyezteti.

24. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére jogosult

a) az Országos Rendőr-főkapitányság, a rendőr-főkapitányság;