1993. évi XCI. törvény

a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról1

1. § A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (Bsz.) 54. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre módosul:

„(2) A bírói kinevezést kérelmező személynek igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket. Ha a kérelmező bírósági dolgozó, a feltételek meglétét a személyi nyilvántartás adatai tanúsítják.”

2. § A Bsz. 55. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre módosul:

„(2) Az esküt a bíró a kinevezésétől számított nyolc munkanapon belül a megyei bíróság elnöke, a legfelsőbb bírósági bíró a Legfelsőbb Bíróság elnöke előtt teszi le. Ha a bíró az eskü letételében akadályozva van, a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.

(3) A bíró az eskü letételéig bírói munkát nem végezhet.”

3. § A Bsz. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A legfelsőbb bírósági bírót a Legfelsőbb Bíróság elnöke - a kollégium véleményének előzetes meghallgatásával - osztja be.”

4. § A Bsz. 57. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § (1) A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének a hozzátartozója a vezetésük vagy felügyeletük alá tartozó bíróságon (kollégiumban) bíróként nem működhet.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott összeférhetetlenség szempontjából hozzátartozó az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.”

5. § A Bsz. 58. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„58. § (1) A bíró beosztása határozatlan időre szól.

(2) A bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni. A beosztási okmánynak tartalmaznia kell a bíró szolgálati helyét, beosztását, az esetleges vezetői munkakört, a személyi alapbér összegét a fizetési osztály, fokozat és a szolgálati idő kezdetének a megjelölésével, a soron következő fizetési fokozatba való előlépés időpontját, a pótlékok jogcímét és összegét.

(3) A bírót kétévenként, ezen belül legfeljebb hat hónapra lehet igazságszolgáltatási érdekből - bírói beosztásba - ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni. A kirendelést - a megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - a bíróval írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés helyét, kezdetét és időtartamát.

(4) A bírót más szolgálati helyre a kérelmére lehet áthelyezni.

(5) A kirendelésre és az áthelyezésre más megyei bíróság területén működő bírósághoz az igazságügyminiszter, egyébként a megyei bíróság elnöke jogosult. A más megye területén működő bírósághoz való áthelyezéshez szükséges a fogadó megyei bíróság elnökének és helyi bírósági bíró esetén a helyi bíróság elnökének, megyei bírósági bíró esetén a kollégiumnak az egyetértése.”

6. § A Bsz. a következő 58/A. §-sal egészül ki:

„58/A. § A bíróság elnöke a bíróság és az egyes tanácsok ügybeosztását - az ügyszak szerint illetékes kollégium vezetője véleményének a figyelembevételével - naptári évenként előre megállapítja.”

7. § A Bsz. a következő 59/C. §-sal egészül ki:

„59/C. § (1) A vezető a vezetői tisztségéről lemondhat. A lemondási idő három hónap. A munkáltatói jogkör gyakorlója és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.

(2) A lemondás a vezető ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.”

8. § A Bsz. 60. §-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A bíró szolgálati viszonya

(1) A bíró szolgálati viszonya a kinevezéssel jön létre; a szolgálati viszony kezdete a kinevezés napja. A katonai bírónak a honvédségi szolgálati viszonya a hivatásos állományba vétellel keletkezik.”

9. § A Bsz. 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:

„(3) A bíró nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.”

10. § A Bsz. a következő 62/A.-62/F. §-sal egészül ki:

„62/A. § (1) A bíró munkaideje heti 40 óra. A bíróság elnöke kérelemre engedélyezheti, hogy a bíró a munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a munkahelyén.

(2) A bírót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért díjazás illeti meg. A díj összege a bírónak az ügyeletben töltött órákra jutó alapbére, készenlét esetén ennek az ötven százaléka. Ha a bíró az ügyeletet, illetve a készenlétet pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesíti, kétszeres összegű díjazásra jogosult.

62/B. § (1) A bíró idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha a munkakörének ellátásához a nyelvismeret hasznos, és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.

(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár. A pótlék mértéke középfokú nyelvvizsga esetén a bíró egyhavi alapbérének a nyolc, felsőfokú nyelvvizsga esetén a tizenöt százaléka.

62/C. § (1) A bírót kiküldetés esetén - napidíjként - a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: előmeneteli törvény) a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára meghatározott személyi alapbér egy munkanapra eső részének a harminc százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát nem haladja meg, a napidíj fele jár.

(2) A bíró a kiküldetésnél a vasúti I. osztály igénybevételére jogosult.

62/D. § (1) Az előmeneteli törvény szerint a III. fizetési osztályba tartozó bíró évi harminc, a II. fizetési osztályba tartozó bíró évi harmincöt, az I. fizetési osztályba tartozó bíró évi negyven munkanap alapszabadságra jogosult.

(2) A bírót az ötvenedik életéve betöltésének évétől - a fizetési osztálytól függetlenül - évi negyven munkanap alapszabadság illeti meg.

(3) A bíró alacsonyabb fizetési osztályba való besorolása a már elért alapszabadságának mértékét nem érinti.

(4) A megyei bíróság és a helyi bíróság vezető beosztású bírái évi öt munkanap pótszabadságra jogosultak. Az évi alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke a negyven munkanapot nem haladhatja meg.

62/E. § (1) A bíró huszonöt, harminc, illetve negyven év bírói szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.

(2) A jubileumi jutalom huszonöt év után a bíró kéthavi, harminc év után a háromhavi, negyven év után az öthavi alapbére.

(3) A bíró részére a nyugdíjazásakor ki kell fizetni

a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;

b) a harminc év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jososító szolgálati idejéből két év vagy ennél kevesebb van hátra;

c) a negyven év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből öt év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4) Ha a bíró szolgálati viszonya a bíró halála miatt szűnik meg, a jubileumi jutalmat - a (3) bekezdés alkalmazásával - az örökösének kell kifizetni.

(5) A jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából a bírói szolgálati viszony idejébe be kell számítani a közszolgálati jogviszonyban, a szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt.

62/F. § A bírák részére járó ruházati költségtérítés és egyéb juttatások részletes szabályait az igazságügyminiszter - az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben - rendelettel állapítja meg.”

11. § A Bsz. a következő 67/G. §-sal egészül ki:

„A bíró kártérítési felelőssége

67/G. § (1) A bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének vétkes - szándékos vagy súlyosan gondatlan - megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

(2) A bíró háromhavi személyi alapbére erejéig felel, ha a kárt súlyosan gondatlan magatartásával okozta. Szándékos károkozás esetén a teljes kárösszegért felel.”

12. § A Bsz. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírói tisztségből való felmentésre irányuló indítványt, illetőleg a fegyelmi tanács felmentésre vonatkozó indítványát az igazságügyminiszter, katonai bíró felmentésével kapcsolatban a honvédelmi miniszterrel együttesen - legfelsőbb bírósági bíró felmentésével összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság elnöke az igazságügyminiszterrel együttesen - terjeszti a köztársasági elnök elé.”

13. § (1) A Bsz. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírót a tisztségéből fel kell menteni, ha a szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette. A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének minősül, ha a bíró azt lemondás nélkül vagy az irányadó felmentési idő lejárta előtt szüntette meg, továbbá, ha a bírói esküt az 55. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem tette le.”

(2) A Bsz. 69. §-ának (2) bekezdésében a „visszahívást” szó helyébe „felmentést” szó lép.

14. § A Bsz. a következő 71/B.-71/E. §-sal egészül ki:

„71/B. § (1) A bíró lemondása esetén - a nyugállományba helyezés iránti kérelmet kivéve - a felmentési idő három hónap. Az igazságügyminiszter, legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíró kérelmére ennél rövidebb felmentési időhöz is hozzájárulhat, továbbá a bírót a felmentési időre vagy annak egy részére felmentheti a munkavégzési kötelezettség alól.

(2) A tisztségére alkalmatlanná vált bíró felmentési ideje egy hónap, ennek tartamára a munkavégzési kötelezettség alól fel kell menteni.

(3) Nyugállományba helyezés esetén a bíró felmentési ideje hat hónap; a bírót a munkavégzési kötelezettség alól három hónapra fel kell menteni. Az igazságügyminiszter, legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bírót ennél hosszabb időre vagy a felmentési idő egészére is felmentheti a munkavégzési kötelezettség alól.

(4) Ha a bírót a munkavégzési kötelezettség alól felmentették, erre az időre az átlagkeresete illeti meg.

71/C. § A nyugállományba helyezett bíró a nyugdíjazását közvetlenül megelőzően betöltött beosztásának és vezetői tisztségének a megnevezését a „nyugalmazott” jelzővel jogosult viselni.