A bírói szolgálati viszonyból eredő jogvita

71/D. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíró a szolgálati viszonyából eredő igényének az érvényesítése érdekében munkaügyi vitát kezdeményezhet. A munkáltatói jogokat gyakorló vezető intézkedése ellen a bíró a közléstől, ennek hiányában a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül fordulhat a munkaügyi bírósághoz.

Személyi nyilvántartás

71/E. § (1) A bírákról a (2) bekezdésben foglalt tartalommal személyi nyilvántartást kell vezetni.

(2) A személyi nyilvántartás a bíró erkölcsi bizonyítványát, önéletrajzát, fényképét, a személyi adatlapot, a beosztási és a vezetői kinevezési okiratokat, a 60/A. §-ban írt vizsgálat megállapításait tartalmazó iratot, valamint a hatályos fegyelmi büntetésről szóló határozatot tartalmazza. A személyi adatlap tartalmát a törvény melléklete határozza meg. A mellékletben szereplő adatokon kívül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani.

(3) A bírák személyi nyilvántartásának központi feladatait az Igazságügyi Minisztérium látja el. A legfelsőbb bírósági bíró adatait a Legfelsőbb Bíróságon kell nyilvántartani. A személyi nyilvántartás - e törvény felhatalmazásának hiányában - más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze.

(4) A bíró a róla készült személyi nyilvántartást bármikor megtekintheti, jogosult a nyilvántartott helytelen adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését kérni, illetve a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A nyilvántartásba egyébként csak a munkáltatói jogokat gyakorló vezető, valamint - megbízása alapján - a vezetői döntéseket előkészítő és végrehajtó igazságügyi minisztériumi, illetőleg bírósági dolgozó tekinthet be.

(5) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról - a bíró neve és a beosztására vonatkozó adat kivételével - nem igazságügyi szerv, illetve magánszemély részére nem lehet tájékoztatást adni.

(6) A személyi nyilvántartást a bíró szolgálati viszonya megszűnését követően 50 évig kell őrizni.”

15. § A Bsz. a következő 80/A.-80/G. §-sal egészül ki:

„A bírósági dolgozó

80/A. § (1) A bíróságon a bírósági titkáron és fogalmazón kívül a nem bírói munkakörbe tartozó ügydöntő, illetve érdemi feladatot vezetőként vagy ügyintézőként - középfokú vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező - bírósági tisztviselő; az ügyviteli feladatot legalább alapfokú végzettséggel rendelkező ügykezelő; minden más feladatot fizikai alkalmazott (a továbbiakban együtt: bírósági dolgozó) végez.

(2) A bírósági titkár, a fogalmazó, a tisztviselő és az ügykezelő a bírósággal szolgálati viszonyban, a fizikai alkalmazott munkaviszonyban áll.

(3) Vezető az a bírósági dolgozó, aki a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére csoportvezetői, osztályvezető-helyettesi, osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy főosztályvezetői megbízást kapott.

(4) A bírósági tisztviselővel, az ügykezelővel és a fizikai alkalmazottal határozott időre szóló szolgálati viszony, illetve munkaviszony is létesíthető.

(5) Szolgálati viszony vagy munkaviszony nem létesíthető, ha a bírósági dolgozó ezáltal a hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási viszonyba kerülne. E tilalom alól hozzátartozó bíró esetén a 61. §-ban, egyébként a 80/B. §-ban megjelölt vezető adhat különösen indokolt esetben felmentést.

80/B. § Ha törvény másként nem rendelkezik, a munkáltatói és kinevezési jogok gyakorlója a bíróság elnöke.

80/C. § (1) A munkavégzés jellegére utaló munkaköri elnevezéseket és a munkakör ellátásához szükséges képesítési feltételeket - ideértve a bírósági munka sajátos ismereteiről számot adó gyakorlati vizsga letételének kötelezettségét is - az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(2) A bírósági dolgozó személyi adatairól, valamint a munkaviszonyával összefüggő tényekről a 71/E. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával személyi nyilvántartást kell vezetni.

80/D. § (1) A bírósági dolgozót megillető javadalmazást - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előmeneteli törvény állapítja meg.

(2) A fizikai alkalmazott esetében a munkabér megállapodás tárgya, a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályoktól azonban érvényesen nem lehet eltérni.

80/E. § (1) A bírósági dolgozót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért - az egyhavi alapbére alapján a 62/A. § (2) bekezdése szerint számított - díjazás illeti meg.

(2) A bírósági dolgozót kiküldetés esetén - napidíjként - az előmeneteli törvényben a VIII. fizetési osztály 2. fizetési fokozatára meghatározott személyi alapbér egy munkanapra eső részének a harminc százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát nem haladja meg, a napidíj fele jár.

(3) A bírósági dolgozó idegennyelv-ismereti pótlékra - a Bsz. 62/B. § megfelelő alkalmazásával - akkor jogosult, ha a nyelvismeret a munkakörének ellátásához szükséges.

80/F. § (1) A bírósági tisztviselőt és ügykezelőt évi huszonöt munkanap, a bírósági fogalmazót évi huszonhét munkanap, a bírósági titkárt évi huszonnyolc munkanap alapszabadság illeti meg, amely - a bírósági fogalmazó kivételével - a 2. fizetési fokozattól kezdve annyi munkanappal emelkedik, amelyik számú fizetési fokozatba a bírósági dolgozó tartozik.

(2) A fizikai alkalmazott szabadságára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 130-131. §-ait kell alkalmazni.

(3) A vezetőnek az (1)-(2) bekezdés szerinti alapszabadságon felül évente három munkanap pótszabadság jár.

(4) A bírósági dolgozó a szolgálati viszonya, illetve munkaviszonya után, a 62/E. §-ban foglaltak szerint jubileumi jutalomra jogosult.

80/G. § (1) A bírósági dolgozó szolgálati viszonyára, illetve munkaviszonyára - ha e törvény másként nem rendelkezik - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi XXIII. törvény) rendelkezéseit a (2) bekezdésben írt kivétellel kell alkalmazni.

(2) Az 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései közül nem alkalmazhatók a köztisztviselők előmenetelére, besorolására, a közigazgatási alap-, illetve szakvizsgára (23-32. §), a köztisztviselő minősítésére (34-36. §), a köztisztviselő szabadságára (41. §), munkájának díjazására (42-49. §), a fizikai alkalmazott vonatkozásában a fegyelmi eljárási szabályokból az 50. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontja, a közszolgálati nyilvántartásra (61-64. §), a Közigazgatási és Közszolgálati Tanácsra (65-66. §), az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó rendelkezések (67-70. §).”

16. § A Bsz. 81. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § (1) Az e törvényben, valamint az előmeneteli törvényben nem szabályozott kérdésekben a bíró szolgálati viszonyára az 1992. évi XXIII. törvénynek, a katonai bíró honvédségi szolgálati viszonyára a fegyveres erők hivatásos állományának a szolgálati viszonyáról szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró [56. § (4) bek.] szolgálati viszonyára az 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.”

17. § A Bsz. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke felhatalmazást kap, hogy a Legfelsőbb Bíróság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat megállapítsa.”

18. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Megyei bírósági bírói és megyei bírósági tanácselnöki, valamint tanácsosi és főtanácsosi cím a törvény hatálybalépése után nem adományozható, az ezekben a címekben részesültek a címüket továbbra is viselhetik, és megilletik őket a címmel járó jogosultságok.

(3) A Bsz. 65. §-ának (1) és (2) bekezdésében „a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa” szövegrész helyébe „a Legfelsőbb Bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsa” lép, a 70/A. §-ának (1) és (2) bekezdése a „megyei bíróság elnöke” szövegrész után „illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke” szövegrésszel egészül ki, a 78. §-a (2) bekezdésében a „bírói szakvizsga” szövegrész helyébe „jogi szakvizsga” szövegrész lép.

(4) A Bsz. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjából az „eljár azokban az ügyekben, amelyekben a fellebbezés elbírálását a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta” szövegrész, a Bsz. 32. §-ának (3) bekezdése, 56. §-ának (5) bekezdése, 60. §-ának (4) bekezdése, 71. §-ának a) pontja és 80. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „vagy a közjegyző”, továbbá a „valamint a közjegyző hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben” szövegrész a hatályát veszti.

(5) E törvény alapján kell jubileumi jutalomban részesíteni azt a bírót, illetőleg bírósági dolgozót, aki a jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időt 1992. július 1-je és e törvény hatálybalépésének napja között szerezte meg. Ha a bíró (bírósági dolgozó) a korábbi jogszabályok alapján a jubileumi jutalom valamely fokozatában részesült, az ugyanazon fokozat szerinti jutalom ismételten nem illeti meg.

(6) A Bsz. 51/A. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, 60. §-ának (2) bekezdésében, 62. §-ának (4) bekezdésében, 66/D. §-ának (3) bekezdésében, 67. §-ának (5) bekezdésében és a 71/A. §-ának (2) bekezdésében a munkaviszony kifejezés helyébe a szolgálati viszony kifejezés lép. Ahol jogszabály a bíró és - a fizikai alkalmazottak kivételével - a bírósági dolgozó munkaviszonyát említi, ezen szolgálati viszonyt kell érteni.

(7) A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 11. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Végrehajtási lapot állít ki:)

„d) a fegyelmi bíróság kártérítést megállapító határozata, a közjegyzői fegyelmi bíróság, valamint az orvosi és ügyvédi fegyelmi hatóság pénzbírságot kiszabó és eljárási költséget megállapító határozata alapján az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság.”

Melléklet a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényt

módosító 1993. évi XCI. törvényhez

A bírák személyi nyilvántartásának adatköre

A bíró

I. nyilvántartási száma,

neve (leánykori név),

személyazonosító jele,

születési helye, ideje,

anyja neve,

állandó (ideiglenes) lakcíme,

családi állapota,

házastárs neve,

házastárs foglalkozása,

házastárs munkahelye,

gyermek születési ideje,

saját háztartásban van-e,

katonai rendfokozata,

katonai szakképzettség száma;

II. iskolai végzettség (legmagasabb állami iskolai végzettség),